Interjú Oláh Éva projektvezetővel és Csiszér András design igazgatóval a Ludovika projekt és Budapest kapcsolatáról.

Hosszú út vezetett a Ludovika környezetalakítási ötletpályázat első díjának elnyerésétől a megvalósulásig. A Zoboki Design & Architecture iroda azonban konzekvens: terveik, koncepcióik azt tükrözik, hogy mindig tágabb környezetben, akár Budapest teljes városszövetében gondolkoznak. Oláh Éva projektvezetővel és Csiszér András design igazgatóval a Ludovika projekt és Budapest kapcsolatáról beszélgettünk.
 

Ahogy Zoboki Gábor is említette egy alkalommal: nem lehet egy helyi tervezési folyamatot szeparáltan kezelni, mindig egy nagy egészbe kell beilleszteni. Ez a Ludovika esetében mit jelent?

Oláh Éva: Bármilyen feladatot kapunk, mindig vizsgáljuk a terület városi összefüggéseit. 2014-ben Fürjes Balázs megbízásából jártuk körül, hogy a projektalapú várostervezés milyen összefüggéseket eredményez Budapesten, és milyen javaslatokat tudunk tenni a városfejlesztésre. Budapest történeti, várostörténeti és szerkezeti elemzése kapcsán jól látható, hogy egy sugaras-gyűrűs struktúrára épül. Történetileg három fő centrum meghatározó – a Szent György tér, mint szakrális központ, a Kossuth tér, mint igazgatási-politikai központ, a Hősök tere és a Városliget, mint civil központ. Ez a háromszög Budapest összefüggésében egy történelmi triádként értelmezhető. A történelmi városrészek sűrűsödésére épül rá az a sugaras struktúra, ami a Hungária körgyűrűt érinti. Ezekre nagyon sok barnamezős terület csatlakozik, és a jövőbeli koncepciók is ezt erősítik, a körgyűrű menti zöldterületek és fejlesztési zónák egy „zöld gyűrű”-re rendeződnek. Lényegi szerepe van a Dunának, amely a város tengelye. A „zöld gyűrű” metszésében két új központ is fejlődik: az északi és a déli ún. Duna kapu. Amikor a meghatározó projekteket feltettük a térképre, észrevettük, hogy nagyrészt ezek is a „zöld gyűrűre” rendeződnek és azt erősítik – mivel meglévő zöldfelületeket érintenek, vagy zöldbe ágyazott intézményi fejlesztések vagy a barnamezők fordíthatók jelentős zöldfelülettel bíró beruházásokká. Az összvárosi vizsgálatainkból kiderült, hogy az egyes fejlesztési zónák önálló identitással bírnak, és mindig van egy-két húzóprojekt, ami a városrész sajátosságát hangsúlyozza. A Nagyvárad tér környékét alapvetően meghatározzák az egészségügyi és oktatási intézmények, a kórházak, a Semmelweis Egyetem és az újonnan létrejött Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Ezáltal ez a terület a szellemi és a testi épülés kiemelten fontos térsége. Ezt fogja tovább erősíteni a Szent István Kórház területén tervezett Dél-pesti Centrumkórház megvalósítása is.

Csiszér András: Amellett, hogy ezek a projektek rendkívül sokszor zöldbe ágyazottak, főleg a déli részen igen sok barnamezős fejlesztés, illetve fejlesztési lehetőség is megtalálható. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Orczy-park egyfajta választóvonal: a terület ötvözi a zöldbe ágyazott és a barnamezős beruházásokat. A terület rehabilitációja erősen hat a környező városrészekre is. Ez már az ingatlanárakon is észrevehető. A projektalapú kutatás során azt vettük észre, hogy minden területrész esetében van valamilyen kiemelt beruházás – általában állami – amely ezt a revitalizációs folyamatot elkezdi, ezáltal pedig a helyek identitását meghatározza. Ezen fejlesztésekbe nem csupán az épített környezet, illetve a zöldterületi fejlesztések tartoznak bele, hanem egyúttal a közlekedés kérdésköre is. Végső soron tehát egy városrész komplex fejlesztése, az életminőség javítása valósul meg.
 

Városépítészeti koncepció - ZDA

Az Orczy-park és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében ez az identitáskonstruálás milyen módon bontakozott ki?

CsA: Azért nagyon lényeges ez a zöldterület, mert egy intézményi közparkról beszélünk, amely – főként ilyen léptékben – nem található meg ebben a városrészben más helyen. Nem csupán a rehabilitációs folyamatok fontosak ilyen esetekben, hanem az üzemeltetés kérdése is. A fenntarthatóságnak jó biztosítéka, hogy az Egyetem áll a háttérben, ugyanakkor a park napközben a városlakók számára is nyitott.

OÉ: Az Orczy-park a Városligettel, a fertődi Esterházy-kastélyparkkal, vagy épp a Festetich-kastélyparkkal összemérhető jelentőségű történeti kert. Olyan érték, amely mindenképp védendő. Orczy Lőrinc báró vásárolta meg, majd fia, Orczy László alakíttatta ki az angolkertet a 18. század végén, Bernhard Petri kertépítőt bízva meg a feladattal. Létrejöttekor Pest legnagyobb közparkja volt. Jól tükrözi a felvilágosult szemléletet az Orczy-család döntése, mely alapján a saját birtokukban álló területet átengedik a városlakók használatára. A következő évszázadok folyamán a park területe folyamatosan csökkent, a második világháborút követően pedig rendkívül méltatlanul használták. Koncepciónk abból indult ki, hogy melyek azok az elemei a történeti kertnek, amelyek megőrizhetők, visszaállíthatók. A park funkcionális rendje egy hármas gyűrű: egy külső intézményi zóna, a Campus körút, mely az egyetemi funkciókat összefogja, illetve a belső mag, vagyis a történeti kert. Egyszerre van jelen egy szélesebb –, az Egyetem sajátosságából fakadóan az alakzatban történő menetelésre is alkalmas – körgyűrű, valamint egy belső, kis sétautakból álló kerthálózat, amely az eredeti park jellegzetességeit magán hordozza.

CsA: Mindenképp meg kell említeni a tavat, amely az egyik leglényegibb eleme ennek a kertnek, és hozzávetőleg az eredeti helyén található. A partján álló korabeli Csónakda, mára csak fényképen maradt fenn. Olyan, funkciókkal bíró kortárs pavilonokat, „szobrokat” helyeztünk el a parkban, amelyek utalnak elődeikre. Az új Csónakda már megvalósult, és bízunk benne, hogy a későbbiekben mind a kápolna, mind a tanuló-pavilonok is megépülnek. A kert eredeti állapotát nem lehetett visszahozni, olyan impulzusokat, hangulatokat lehetett viszont megteremteni, amelyek a korabeli látványokat idézik.
 

Látványterv - ZDA

Mesélnének kicsit a konkrét tervezési folyamatokról?

CsA: Foglalkoztunk a teljes egység koncepciójával, a parkrekonstrukcióval, és megbízást kaptunk a Lovarda tervezésére is. A Lovardában olyan áldatlan állapotok uralkodtak, hogy már a felmérés is veszélyes tevékenységnek számított. Alapos állapotfelvételre volt szükség a park esetében is, közel ezer fát kellett megvizsgálni fajta, kor, állapot szerint. Ennek nyomán dőlt el, hogy mely fákat szükséges kivágni.

: Hatalmas lendülete volt ennek a projektnek, hiszen néhány év alatt hihetetlenül nagy és látványos változások következtek be. A tervpályázatot a TÉR-TEAM-mel közösen nyerte meg a ZDA, a koncepció tehát már ebben a fázisban kialakult. A tájépítész kiviteli tervet a Garten Studio dolgozta ki. Az elképzelés a kivitelezés befejezéséig lényegileg nem változott. Funkcionális zónákat alakítottunk ki, olyan karaktereket, amelyek egy-egy részt identifikálnak – a terület használatának megfelelően. A park funkciói körkörösen, az évgyűrűk mintájára rendeződnek a külső zajosból a belső csendes zónák felé haladva. A legkülső közúti zónától, az épületek és a Campus körút körén belül található a csendesebb, sétáló zóna. Legbelül pedig, a fő gyalogostengelyek metszésében, az országzászló áll.

A Lovarda tervezése milyen módon alakult ki?

OÉ: A Lovarda megújítására több változatot készítettünk. Két egységről beszélhetünk: egy meglévő fedeles lovardáról és egy istállóról, ami sajnos rendkívül rossz állapotban volt. Noha az istállót nem lehetett teljesen elbontani és az alapoktól újratervezni, végül rendezett épület született. A főépületek mellett kiegészítő elemek is – gazdasági épület, karámok és díjugrató pálya – tartoznak az együtteshez. Az épület tömege adott volt, így a térhatás maximálisan őrzi az eredeti hangulatot, de fontos volt a belső funkciókat újrarendezni. Nem volt szokványos feladat, sokat dolgoztunk az egyedi megoldásokon, pl. a lambrinon (az a faburkolat, amely védi a lovas lábát), a jártatógépen, és az istálló berendezésein. A lambrin nyitása, a nagy kapuk speciális megoldásokat igényeltek. Az együttes színvolát emeli a fedeles lovarda felújított acél tetőszerkezete, téglaburkolatos megjelenése, és az istállóépület szép, látszó faszerkezetei.

fotó: Bujnovszky Tamás

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON Magazin Ludovika Campust bemutató mellékletében.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Racionalitás és megépíthetőség

Racionalitás és megépíthetőség

Peschka Alfréd mesélt nekünk az NKE Rendészettudományi Karának új épületéről. 

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

„Fantasztikus, hogy milyen erőt sugároz ez az épület”

Szalay Tihamér, az MD Studio vezető tervezője mesélt az NKE restaurált főépületéről.

Nemcsak kiszolgálni, de inspirálni is az épületben lévő életet

Nemcsak kiszolgálni, de inspirálni is az épületben lévő életet

"Valójában a térélmény az, ami az egyetemiséget adja."

Hirdetés