Hirdetés

Szent Istvántól az akadálymentesítésig, és a turisztikai információs központig – a M Á S építészek terve.

Év végén egy különleges ház tervét mutattuk beM Á S építészek stúdiótól, ezúttal viszont egy merőben eltérő jellegű munkájukat közöljük: az egri Vár jelenlegi elsődleges, turisztikai funkcióját szolgáló akadálymentesítést. A koncepció a történelmi bástya-torony rendszert folytatja, tiszteletben tartva a vár kialakult jellegét.

Eger még tavaly júliusban írt ki tervpályázatot „Az egri vár új, attraktív emelő-berendezéssel történő megközelítése” címmel. A fő cél a kor követelményeknek „mindenben megfelelő, ugyanakkor a műemléki környezetbe és a városképbe illeszkedő építmény tervkoncepciójának és tervezőjének kiválasztása, a részletes tervezési feladat szakmai koncepciójá-nak megalapozása” volt. Az egyik pályaművet a M Á S építészek irodája nyújtotta be.  

Történet
 
Az egri Vár hosszú történelmi múltra tekint vissza. Szent István király az első tíz egyházmegye részeként alapítja meg az egri püspökséget, melynek nyomán román stílusú székesegyház épül a területen, és gyorsan az egri egyházmegye szakrális központjává válik.

A tatárjárás pusztítása ezt a területet sem kíméli, ezért ezután komoly újjáépítés indul meg a területen. 1248-ban az egri püspök engedélyt kap, hogy a püspökség székhelyén várat építsen. A székesegyház védelmére szolgáló kőfalat tornyokkal kezdik tagolni, lakótornyok, istállók, raktárak épülnek.

A XV. században, Mátyás király uralkodására tehető az egri vár virágkora. Ekkor épül meg a püspöki palota, és az egri püspökség az ország negyedik leggazdagabb püspökségévé válik.

Újabb tornyokat alakítanak ki – a Bebek Ferenc által építtetett Bebek-torony, Bebek-bástya majd Chaby István Chaby-bástyája. A mohácsi csata után a vár Magyarország egyik legjelentősebb végvára lesz, a Felvidék kapujának tartják, ezért elavult szerkezetét olasz mesterember tervei alapján kívülről és belülről is megerősítik, ekkor épül a Sándor-bástya, Szentély-bástya, Tömlöc-bástya és Föld-bástya, illetve egy hatalmas olaszbástya, mely később a Dobó-bástya nevet kapja. A vár egyik legfontosabb történelmi jelentősége az 1552-es törökök elleni diadal, mely után azonban a vár mégis török kézre kerül. A 91 éves török uralom alatt tovább bővül az erődrendszer (Törökkert). A vár hanyatlása a szabadságharc ideje alatt kezdődik meg, mikor a császári haditanács a vár visszavétele után nagy részét a felrobbantatja. Az egri Vár régészeti feltárása csak 1862-ben kezdődik el.

Koncepció

A M Á S koncepciója a vár történetét veszi alapul, a helyi történelmi mintát hivatott követni. A folyamatosan létrejövő új „gazdák”, új korok, korstílusok új igényeket szülnek, mely során folyamatos hozzáépítéssel alakul ki az egri Vár. Ez az organikus növekedés-csökkenés alakítja ki a vár mai képét. Békés korunk igényeként, az új elsődleges, turisztikai funkcióból következően merül fel a Vár akadálymentesítése, amely mindenki számára lehetővé teszi e fontos emlék meglátogatását.

A műemléki környezet, történelem által alakított területhez való hozzányúlás nagyon nehéz építészeti feladat, amely rendkívüli érzékenységet és átgondoltságot igényel.

A terv ezt a folyamatosan kialakuló bástya-torony rendszert hivatott folytatni, mely tiszteletben tartja a vár kialakult jellegét, mégis – a korábbi, mindig az adott korstílust követő építési szakaszokhoz hasonlóan – kortárs eszközökkel nyúl a feladathoz.

A M Á S által tervezett lift egy új „toronyként” jelenik meg a várfalon, bővíti a korábbi tornyok rendszerét.

A szerkezet kialakításánál az egyik fő szempont a Várhoz a lehető legkisebb mértékben nyúlni: a tervezett építmény csupán vízszintes tartószekezetével támaszkodik a Vár falához. A tervezés kezdetén analizálva a környezeti adottságokat, a lift várfalon belüli földbe fúrását – amely egy kézenfekvő megoldás – hamar elvetették, ez ugyanis nemcsak helyrehozhatatlan károkat okozhatott volna a műemlékben, hanem gazdasági és kivitelezési szempontból egyaránt indokolatlan költségeket és megoldásokat igényelt volna. A lift a Dobó utca 30. szám alatt található épületből közelíthető meg, mely egy különleges pincerendszeren keresztül vezet a lifthez.

A liftakna pozíciója kisebb beavatkozással jelenleg  is akadálymentesen elérhető. Az akna megnyitása az egyedüli lényeges módosítás, amely a terv kivitelezéséhez szükséges.

Anyaghasználatban a Váréhoz hasonló hagyományos mészkövet használnak, de pikkely-szerű jellegben, egymástól elforgatva. Az így létrejövő struktúra asszociatív viszonyba kerül a középkori páncélok, viselet struktúrájával, így illeszkedve a vár középkortól elidegeníthetetlen hangulatához.

A teljesen tömör mészkőfal a szinte teljesen áttetsző üvegliftbe oldódik át. A lift szerkezete „hagyományos” üveglift, melyen rozsdamentes acél lamella gyámolítja a mészkőpikkelyeket. Így már a liftből elénk tárul a városi panoráma.

A pikkelyrendszer Székely Bertalan: Egri nők ikonikus festményét veszi alapul. A festmény tónusmélységeinek különbségei adják a lift homlokzati pikkelyeinek elfordulását, a világosabb színeknél a pikkelyek egyre jobban megnyílnak, míg a sötéteknél bezárulnak. E játék napállástól, időjárástól és látószögtől függően képes kirajzolni a festmény homlokzattá absztrahált képét, így tisztelegve e műalkotás előtt.

A Dobó utca 30. szám alatti épület földszintjén kapott helyet a turisztikai információs központhoz kapcsolódó irodák, kávézó, az emeleten pedig egy ötszobás hotelt alakítottak ki.

Az eredmény

A tervpályázat I. díját Tarnóczky Tamás Attila (Építészkohó Kft.) nyerte – jelentette be Eltér István, a Magyar Építészkamara elnökségi tagja, a bírálóbizottság társelnöke még az ősszel. Ahogy a város polgármestere, Habis László fogalmazott a díjátadón: Egernek rövid időn belül ez volt a harmadik jelentős tervpályázata. A belváros megújítása és az 1925-ben épült Bárány uszoda újjáépítése után a nemzeti emlékhellyé nyilvánított vár méltó rekonstrukciójára is sor kerülhet.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Így lett a szójaszószos palackból kézfertőtlenítő tégely

Így lett a szójaszószos palackból kézfertőtlenítő tégely

Különleges együttműködéseket eredményez a koronavírus járvány.

Ember–Környezet Tranzakció Intézettel bővül az ELTE

Ember–Környezet Tranzakció Intézettel bővül az ELTE

Az intézményt Dúll Andrea környezetpszichológus vezeti majd.

Épületszigetelő szakmérnök

Épületszigetelő szakmérnök

Lehetőség elhivatott, kiváló minőségű munkára elkötelezett munkavállalónak.

Hirdetés