A zsűri kedvence: középkori sziluett téglából

Mint ahogy már beszámoltunk róla, tegnap kihirdették Zsámbéki Öregtemplom pályázatának eredményét. Bár a kezdetektől inkább afféle közös ötletelésnek titulálták a megmérettetést, sejteni lehetett, hogy a kiíró egy középkori sziluettet visszaállító tervet látna szívesen győztesként. Az első helyezést a KÖZTI Zrt. érte el, lássuk most az építészek műszaki leírásának kivonatát.
 

Meglévő állapotok

A telektömb legalább 300 éve őrzi eredeti beépítési módját – illetve keleti oldalról a beépítés hiányát. A 20. századi mesterséges keleti plató helyén kikövetkeztethető az egykori felszín, valamint a kolostor keleti előterében az egykori rézsű vonala. A régészeti kutatások alapján a kolostorhoz északról majorság csatlakozott, az Árpád-kori kis körtemplom és az ebből kiépülő magánegyház körül a kora Árpád-kori településtől cinteremfallal elválasztott temető létesült. A település lakóházai a kolostor együttes felépülte után húzódtak le a völgybe. A korai és későbbi templomok körül/alatt eddig mintegy 467 sír került feltárásra, de korántsem az összes.

A templom- és kolostorrom telke alatt rejtőzik Zsámbék korai történetének számottevő, mindmáig feltáratlan régészeti emléke. A régészeti kutatás és bemutatás lehetősége megmarad, ha a rendház és látogatóközpont épületét a nagyrészt már kutatott kolostor területén, az egykori falakon felépítve helyezzük el.


A kolostor keleti előterében az egykori rézsű részleges helyreállításával, illetve a feltöltés felszínének vízszintesbe és alacsonyabb magasságra korrigálásával biztosítjuk a belső szakrális terület térbeli elválasztását a szabadtéri színpad zónájától. A terület megközelítése a tervezési program szerint a látogatók számára gyalogosan lehetséges, csak egyes rendezvények látogatói és a mozgásukban korlátozottak számára van lehetőség busszal és gépjárművel behajtani. A templom déli bejárata előtt a középkorban is lehetett lépcső, ennek pontos helye ismeretlen. Az Erzsébet-lépcső útvonalát meghosszabbítva javasoljuk a templom előterébe érkező lépcső létesítését és a rossz állapotú épület elbontásával a lépcsőhöz igazodó új földszintes épület létesítését (javasolt funkciója zarándokszállás), megőrizve ezzel a Régi Templom utca beépítési módját.


Funkcionális kontinuitás

A templom romjaiban is templom (mindmáig szertartások helyszíne), a nagyobb pusztulást elszenvedett kolostorrom fennmaradt épületrésze napjainkban kőtár, területe romkert. Azonban így romosan is őrzi az eredeti működés nyomait: ismert a földszinti ajtók és lépcsők helye, járósíkok pozíciója, a földszinti helyiségek és néhány emeleti traktus funkciója is jól beazonosítható. Az eredeti funkciók és azok épített terei jól megfeleltethetők a mai rendeltetésnek, az új funkcionális egységek az eredeti viszonyrendszerek szerint tudnak egymáshoz kapcsolódni.
 


A szabadon bejárható templom megközelíthető a díszes nyugati kapun és akadálymentesen a déli bejáraton, illetve a kolostorkerengő irányából, összekapcsolva a templomot a konferenciateremmel, rendházzal és a látogatóközponttal. Az emeleti karzat és kápolnák újra bekerülnek a látogatható-szakrális területek közé. A templomtornyok felső emeleti szintjei csak jelentős szerkezeti módosítás és értékrombolás árán alakítható át a turisták számára könnyen elérhetővé, így ide az eredeti középkori búvónyílásokon és létrás útvonalon keresztül csak speciális „templomtúrák” keretében van lehetősége a látogatóknak feljutni.

Az egykori kolostorépület keleti szárnyában elhelyezett rendház a rekonstruált préposti kápolnán keresztül kapcsolódik a templomnak a szerzetesek által használt részével. Az északi bejárat a rendház új megközelítési pontja, mellette kerül kialakításra az előtér a felvonóval, az üzemeltetési- és fogadóiroda, a konyha. Az egykori káptalanterem mobilfalakkal étkezőre és munkatermekre osztható, de eredeti méretében is hasznosítható szerzetesi tér. A klauzúra részét képező terem és emeleti szobák között a belső kapcsolatot a felvonó mellett az egykori préposti kápolna csigalépcsője biztosítja. A préposti kápolna az épületrész rekonstruálható tere, működhet sekrestyeként, vagy privát imahelyeként.
 


A nyugati szárnyban, az egykori fogadótér-gótikus ebédlő-melegedő térsor helyén kerül kialakításra a polgári esküvők, konferenciák, állórendezvények tervezési program szerinti megtartására alkalmas konferenciaterem. A terem az egykori osztófalak mentén mobilfalakkal két konferenciateremre, vagy előtérre és két teremre osztható. A nyugati épületnyúlvány bútorraktárként működhet. A látogatóközpont fogadótere az északnyugati saroképület. Ez összeköti a ruhatatár-büfé-vizesblokk zónát, a konferenciatermet, a 13. századi pincerendszert, illetve az emeleti kiállítótereket. A vizesblokk az északi bejáraton keresztül nyitvatartási időn túl is elérhető a szabadtéri színpad rendezvényei számára, csakúgy, mint a 13. századi pincében kialakított raktár.
 


Autenticitás – anyag és szellemiség

A templom eredeti anyagának mintegy 50-60%-a, kolostornak 80-85%-a elpusztult. A történetiség elsődleges megjelenítője az eredeti anyag és forma, amely magán hordozza az események (építések, pusztulások, újjáépítések, műemléki megóvások) lenyomatát, ezáltal az építők, építőmesterek, felújítók szellemiségét is. A konzervált, eredeti töredékes részleteknek egy új, semleges „védő-foglalatba” helyezésével domináns arányú elem marad az „eredeti” középkori anyag és szellemiség, amelynek együtt tart tükröt a „Möller-Lux- féle” műemléki helyreállításait is magába integráló jelen a részben hiteles-rekonstruktív, részben kortárs kiegészítéseivel.


Integrálás

Az új épületegyüttes a már ismert középkori falakat, térrendszereket, funkciókat, részleteket és anyagokat minél nagyobb arányban megóvja és magába integrálja (beleértve az eredeti részleteket, a Möller-Lux-félehelyreállítások megmenthető értékeit és a hitelesen rekonstruálható elemeket), egyúttal lehetőséget ad a „bővítésre”, a revízióra, a jövőbeni kutatási eredményeknek azonos építészeti koncepció mentén történő beépítésére.

A kialakítandó új „épületburkok” szerkesztése, egységes „kortárs” anyagválasztása lehetőséget ad arra, hogy benne egyes elemek hitelesen rekonstruálhatók, az eredeti töredékek in situ bemutathatók legyenek, egyúttal meghagyva a lehetőségét a későbbi kutatások során igazolt struktúrák integrálásának.


Hitelesség – megkülönböztethetőség 

A templom eredeti kőszerkezetei és a Möller-féle kő kiegészítések restaurátori módszerekkel konzerválásra kerülnek. A kolostor falai (kivéve az északi szárnyat) a Lux-féle betonkéreg miatt szinte a talajszintig mállottak - a köpenyfalakat programozott anastylosisszal  visszabontjuk és újrafalazzuk, a falazat közepébe rejtetten maghőszigetelés kerül. Az új falazatok anyaga (a templom és a kolostor esetén is azonos) tégla, a tetőfedés nagyelemes kerámia, amelyek színükben, árnyalatukban a meglévő kváderkövekkel azonosak, azokhoz harmonikusan illeszkednek. Mindezek a régi falazatok homogén „foglalataként” jelennek meg, a műemlék eredeti részeinek szempontjából kortárs, jól megkülönböztethető anyagok. 

A tégla használata Zsámbékon már évszázados előzményre tekint vissza – továbbá kedvező hőtechnikai tulajdonságú.

A Möller-féle téglafalak egyes részei rossz műszaki állapotúak, illetve a rekonstruálandó geometria miatt nem tarthatók meg, de számos eleme, mint nyugati kapu kiegészítése integrálhatók az új tégla szerkezetbe. A hitelesen rekonstruálható faragott kőtagozatokat az eredetivel megegyező anyagú kőből pótoljuk, megkülönböztetett felületkezeléssel, amelyek közé anastylosisszal harmonikusan visszailleszthetők az eredeti kőelemek is. Az eltérő felületkezelésen túl a fogadószerkezet is egyértelműen megkülönbözteti a régi kőelemet az újtól. A nyugati rózsaablak a középső rész kivételével hitelesen rekonstruálható – itt a megkülönböztetést, egyben a szakrális hangsúly kiemelését az arany szín alkalmazása egyidejűleg biztosítja. 
 


A templom ablaküvegei egykoron színesek lehettek, erre utalhatnak az üveghutánál talált töredékek – de a szakrális tematika, mintázat nem ismert. Az új ablaküvegek homogén katedrálüvegek – visszafogottan megszínezve „premontrei kékkel” a homogén templomteret. A kolostorépület kapcsán jóval nagyobb a bizonytalanság, itt a régi falakon egy kortárs épületburok épül fel, amelyet a felületképzésben hatványozottan kifejezésre juttatunk: a templom síkfelületű téglafalaival szemben egy vibrálóbb felületet alakítunk ki a téglaelemek 3-5 cm-es térbeli megmozgatásával. Ez a szövet a hangsúlyos helyeken „ki is lyukad”: a fogadócsarnok falainál, a préposti kápolna keleti falában, illetve a kerengő ablakaiban. 
 


A kolostor több helyiségét egykor fával burkolták. A fa a rendházban és a látogatóközpontban mai funkcióval visszatérő burkolati- és takaróelem, akusztikai felület. Ugyanez a lécburkolat a kolostor rekonstruálható boltozatainak mezőiben egyszerre jelzi a templomhoz képest „alacsonyabb” hitelességi fokot, és biztosítja az itt szükséges elektromos- és gépészeti eszközök harmonikus integrálását. Az eredeti padlóburkolatokból töredékeket ismerünk: a templomban néhány mészkőlap, a kolostor kerengőben halszálka rakású téglaburkolatok, néhány kolostorhelyiség téglaporos terrazzo burkolata.

Az anyag- és technológiai kontinuitás, a homogén-kortárs jelleg, illetve a műszaki adottság okán (padlófűtés fogadása) a közönségforgalmi területeken terrazzo padló készül. A templom mészkőadalékos terrazzo padlójában megjelennek az egykori sírok emléktáblái, illetve a kegyúri templom kontúrja. A padlóból mint kortárs felületből „nőnek ki” az egyszerű formanyelvű padok, a szakrális berendezési tárgyak, és a lámpatestek - fejmagasság fölé érő homogén hengerek, amelyek tartalmazzák az általános, a kiemelő és díszvilágítást. A kolostor terrazzo burkolata a történeti előzmények alapján téglapor adalékos, amely magába foglalja az eredeti padló-és fal töredékeket.
 


Reverzibilitás

Számos funkció a mai kor igénye, amely igények a későbbiekben változhatnak. A válaszfalak (és mobil falak), mennyezeti- és falburkolatok könnyen átalakítható szerkezetekből készülnek lehetőséget adva a jövőbeli átalakításnak, vagy egy később feltárt történeti érték integrálásának. Ugyanezen okból a tájépítészeti burkolatok felülete is minimalizált és kis szerkezeti mélységű.


Akadálymentesítés

Az épületegyüttes minden fő funkcionális egysége megközelíthető akadálymentesen. A templom déli bejáratán szintben jutunk a templomtérbe, a déli előcsarnokból nyíló egykori csigalépcső helyén akadálymentesített emelőt alakítunk ki az emeleti kápolna elérésére. A kolostorkerengő, a konferencia terem, a látogatóközpont és a rendház bejáratai is akadálymentesítettek. A rendházon és a látogatóközponton belül egy-egy akm. felvonó biztosítja az egyes épületszintek közötti közlekedést, a vizesblokkban külön akm. wc készül. Az épületegyüttes akadálymentes használatát indukciós hurkok, speciálisan kialakított bútorok, dedikált akm. ülőhelyek, kiállítási tárolók, audió-vizuális eszközök, megfelelő LRV kontrasztos burkolatválasztás és signage-rendszer, valamint Braille feliratok segítik.


Ütemezhetőség 

Az első halaszthatatlan ütem a konzerválás és a történeti értékek védelme, amelynek szerves része a meglévő adottságok (fedett terek) hasznosítása, a környezetrendezés, a közműnyomvonalak kiépítése – lefektetve ezzel a későbbi fejlesztések gerincét. A további ütemek szinte szabadon variálhatók, felcserélhetők, hogy minden aspektusból (financiális, használói, üzemeltetői, műemlékvédelmi és tudományos kutatás) a legideálisabb projektfelépítés legyen kialakítható.

Fontos, hogy minden egyes ütem után az együttes koncepcionálisan koherens, harmonikus épületegyüttes képét mutassa.


A pályázat további restaurátori javaslatokat tesz, üzemeltetési és tájépítészeti koncepciót dolgoz ki (amely visszafogott, természetközeli és fenntartható), beszél a tartószerkezetről, az épületgépészetről és épületelektromosságról. 

 

Építészet (KÖZTI Zrt.)
TIMA Zoltán, építész felelős tervező
KELEMEN Bálint Zoltán, építész felelős tervező, műemléki érték dokumentálása szakértő
MAKAY András, építész tervező
PATAK Gergely, építész tervező
BORBÉLY András, építész tervező
TÓTH Balázs, építész tervező
MAGASSY Eszter, építész munkatárs
MOLNÁR Kata, építész munkatárs
MICHELLE Lucy, építész munkatárs

Tartószerkezet (KÖZTI Zrt.)
VÁCZI Péter, tartószerkezet tervező

Épületgépészet (KÖZTI Zrt.)
SZAKÁL Szilárd, épületgépész tervező

Épületelektromosság (KÖZTI Zrt.)
MÁRAMAROSI András, erősáramú tervező 
RITZL András, gyengeáramú tervező

Üzemeltetés, fenntarthatóság (KÖZTI Zrt.)
SZULÁGYI Zsófia, építészmérnök

Tájépítészet (s73 Kft.)
DR. BALOGH Péter István, felelős tájépítész tervező
PATKA Zsuzsa Kincső, tájépítész tervező
BALOGH Artúr, tájépítész munkatárs

Restaurátor (Mentartis Kft.)
SERES András, restaurátor 
TÓTH Alexandra, restaurátor

 

KÖZTI | Web | Facebook | Instagram

 

Forrás: KÖZTI Zrt.

 

Műszaki rajzok a képgalériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Amiről a kövek mesélnek

Amiről a kövek mesélnek

A losonci zsinagóga felújítása.

Nász a Bagolyvárban

Nász a Bagolyvárban

A szobi Malomkert területén álló Bagolyvár felújítása

Olvassuk Újra! – Felújítások a sajtóban_2

Olvassuk Újra! – Felújítások a sajtóban_2

A Nyírbátor-vita | Nyírbátor, Báthory-kastély

Hirdetés