Hirdetés

A koncepcióalkotást a fenntarthatóság, a körforgásos alapelvek és az életciklus-elemzés határozták meg.

Hirdetés

A Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete című nemzetközi, építészeti tervpályázaton megvételt nyert a FUTURE PLANS koncepcióterve, amely a Nagyvásártelepet egy elhagyott csigaház meszes héjához hasonlítja, amelyet a ház a házban koncepcióval lehet újragondolni. A tervet az iroda leírásával mutatjuk be. (A korábban bemutatott terveket a cikk végén gyűjtöttük össze.)

Fenntarthatóság és a városi cél

Nagyvárosok környezetében, de mára már nyugodtan mondhatjuk, hogy a Földgolyón szinte minden talpalatnyi helyen ott hagytuk a lábnyomunkat. Az értő szem könnyen megtalálja ezt a földön és a föld alatt, a vizekben, a növényeken de még a levegőben is. A tervezési területen ez a mélyre ható lenyomat, ha lehetséges egyáltalán még az átlagosnál is markánsabb. Kirajzolódik a modernizálódó XIX. század végi, XX. század eleji nagyváros fejlődési dinamikája, a szocialista tervgazdaság és a rendszerváltás minden abszurditása, és végül itt vannak a ránk maradt, hátrahagyott romok és a hatalmas nagy üres tér.

A nagyvásárcsarnok-diákszálló-irodaház épületegyüttes tervezése során a fenntartható építészet központi szerepet kapott. A megújuló energiák mellett a körforgásos gazdálkodás alapelvei és az életciklus-elemzés voltak a meghatározó témák.

A mesterterv ambiciózus javaslatait kortárs építészeti eszközökkel ötvöztük. Bizonyos tervezési elvek megjelennek mindhárom épület alaprajzaiban: ilyen például a modularitás, valamint a különböző élettartamú rendszerek konzekvens szétválasztása, melyek a körforgásos gazdaság megteremtése felé tett első lépésekként értelmezendők.

Helyszínrajz

Az egyes épületek sajátosságai

A csarnok tervezése során fontos szempont volt, hogy a külső héj a szükséges helyreállítási munkákon felül nagymértékben érintetlen maradjon. Emiatt a csarnokon belül elhelyezett funkciók a ház a házban elvet követik, melyeknél a hőburok külső szerkezetei biztosítják az előírt magas hőszigetelési értékeket. Elkülönítettünk fűtött, fűtetlen, valamint temperált tereket, ezzel is optimalizálva az épület üzemeltetéséhez szükséges energiamennyiséget.

A modularitás nemcsak a raszteres szerkezetekben, hanem a vendéglátó egységeknél is megjelenik. Műemlékvédelem és a megújuló energiaforrások használata sokszor ellentmondásba kerül – ezt a csarnok egy innovatív javaslattal oldja fel: hagyományos napelemes panelek helyett egy hajlítható, vízzáró réteggel kombinált termék kerül a csarnok filigrán tetőszerkezetére (pl. MiaSolé), ezzel biztosítva mindkét fenti elvárás magasszintű teljesítését, miközben a statikai követelményeket sem növeli a napelem súlya.

A diákszálló alaprajzát és homlokzatát szintén a modularitás határozza meg. A tervezett fémlemez burkolat mentes a környezetre vagy esővízre káros anyagoktól, így a csapadékvíz jól beköthető a mestertervben felvázolt vízgazdálkodási rendszerbe. A külső héjon megjelenő növényzet egy esővíz-gyűjtővel kombinált öntözési rendszer segítségével válik gazdaságossá. A kompakt épülettömeg segíti a szálló energiahatékony üzemeltetését. A kéthéjú homlokzati megoldás amellett, hogy izgalmas erkélymegoldásokat eredményez, a nyári túlmelegedés ellen is véd. A diákszálló tetején is megjelenik a már említett MiaSolé napelem.

Az irodaépület nem rendelkezik külön gépészeti helységgel, ehelyett rákapcsolódik a csarnok rendszeire. A teljes épületegyüttes hőellátását a közeli szennyvíztisztító-telep hulladékhőjét, valamint a termál kutak hőenergiáját hasznosító hőcserélő-erőtelep (távhőhálózat) biztosítja. A hűtési igényt pedig a Duna vízét hasznosító víz-víz alapú csáposkutakkal működő hőcserélőrendszer biztosítja. Összességében elmondható, hogy a látványos vízparti fejlesztés továbbra is inkább a globális városversenyben élen járó centrumok kiváltsága.

A posztindusztriális városban az egyik legnagyobb urbanisztikai kihívás a vízpartok megújítása, azonban messze nemcsak az adott városrész újraélesztése a cél, hanem olyan presztízs-beavatkozásokról van szó, melyek döntően befolyásolhatják a város jövőjét, hatásuk a várostérség távolabbi részein is érződik.

Az intézményegyüttes működési elve

Irodaház

Az épület újjászületésénél a flexibilitás elve vezérelt minket. A földszint + ötszintes épületrész irodaház, a szuterén+földszintes hátsó rész a startup ház.

  • A munkahely, mint élettér/élőhely: élhető helyet teremt, belakja a helyet, munkán kívüli tevékenységeknek is teret ad.
  • A használat szabadság: a terek, térrészek átrendezhetők, csereszabatosság, online foglalási rendszer.
  • Az egyszerűség: az egyszerű térszervezésben, műszaki megoldásokban, karakterben keresendő a flexibilitás kiteljesülése.

A belső udvar mindkét egységgel kapcsolatban áll, körülötte kerengőszerűen körbemenő közlekedősávról nyíló terek, az udvar felől kifejezetten közös használatú, nyitott funkciók.

A tetők használata elérhető a nagy iroda és a startup egység közönsége számára is. Panoráma-irányok, kortárs kiegészítésként karakteres filigrán szerkezetű és megjelenésű vásznas lefedések.

Az egész épület az akadálymentesség jegyében épül. Vizes funkciók kompakt, jól elérhető elhelyezése is az egyszerűség és flexibilitás elvét erősíti. Egy mosdóblokkon belül nincsenek ajtók, ez higiénikus és biztonságos kialakítás a fertőzésveszélyes kilincsmegfogások minimalizálásával. A berendezési sémák változhatnak, az épp nem használt bútorokat tárolószekrényekben tárolják. Az irodaház talajszinti szerkezete több magasságban lévő padlóvonallal készül. A mélypince szinten talajvíz elleni szigetelés kialakítása szükséges, ennek technológiája igazodik a vásárcsarnokhoz. A magasabban fekvő pinceszinten talajnedvesség elleni szigeteléssel készül a szerkezet. Az épület műemlék, így a falszerkezetek külső oldali hőszigetelésére nincs lehetőség, az utólagos hőszigetelés kialakítása belső oldali, páraáteresztő ásványi szerkezetű hőszigetelő táblákkal történhet. A tervezés során ennek méretezése indokolt. A zárófödém egyenes rétegfelépítésű üzemszerűen nem járható, hőszigetelt tetőszerkezetként épül, a csapadékvíz szigetelés anyaga FPO lemez lesz. A tető hővédelmét pir hab, lejtésének kialakítását ékbevágott pir hab hőszigetelés biztosítja. 

Nagyvásárcsarnok

A Nagyvásárcsarnok épülete egy „ready made art” – egy talált, mára már erodált tárgy, olyan mint egy elhagyott csigaház meszes héja.

Megmaradt anyaga vasbeton, míg a hozzáadott anyag az acélszerkezetek és könnyűszerkezetes építőpanelek. A Nagyvásárcsarnok talajban lévő szerkezeteit a mértékadó talajvíz szintje miatt talajvíz és annak hidrosztatikai nyomása terheli. A belső terek funkciójából adódó porszárazszárazsági igényszint miatt, teljes értékű szigetelés építése szükséges. A vízszintes padlószerkezetben szerelőbeton és két réteg bitumenes vastaglemez szigetelés készül, amit a meglévő határoló falakon a mértékadó talajvízszint magasságáig fel kell vezetni. A padlón vízszintes vasbeton ellenszerkezet készül, a határoló falak előtt pedig a födémekhez visszatámasztott vasbeton falazat. A lábazatok csapadékvíz elleni védelmét biztosítani kell, ezt injektálás, vagy bitumenes lemez lábazatszigetelés adja. Az üzemszerűen járható burkolt, földszinti tetőn egyenes réteg felépítésű lapostető készül. A tetők az energetikai szabályozás figyelembevételével, üzemszerűen nem járható, egyenes rétegfelépítésű, belső vízelvezetésű lapostetőként készül. A födémszerkezetre párazáró lemez, pir hab hőszigetelés készül, amire FPO lemez csapadékvíz szigetelés kerül.

A vápacsatornák vízelvezetése összefolyókkal történik. A tetőre kerülő fotovoltaikus energiatermelőket a szigetelésre integrált módon tervezzük beépíteni, a donga héjazat geometriáját követve. Belső téralakítását tekintve a megszokott, akár még a középületeinkre jellemző térarányokhoz képest is komoly léptékváltást jelent az ipari, raktározási használat, mint előzmény. A Nagyvásárcsarnok szinte már a mai multinacionális kereskedelmi hálózatok logisztikai központjainak léptékéhez mérhetően épült majdnem száz évvel ezelőtt. Funkcionális elrendezését a párhuzamos funkciók együttélése és kiterjedése határozza meg minden irányban: észak felé a park irányában, dél felé a Duna-parti tér irányában, de szoros a kapcsolat és átjárhatóság úgy az irodaház, mint a diákszálló irányába. Célunk a sokoldalú eseményorientált használat lehetőségének megteremtése. A belső térben a beépített hőburokkal lehatárolt funkciók körüljárhatósága biztosítja a párhuzamos rendezvényszervezés működésének lehetőségét. 

Diákszálló

Az épület tömegformálása az előírások és a képzelőerő mentén alakult. Az alapgondolat az volt, hogy ez az új épület merőben különbözzön formailag mind a vásárcsarnok, mind az iroda épületegyüttesétől.

Mivel egy fontos közlekedési csomópontban helyezkedik el, egyértelmű volt, hogy valami szokatlan, szoborszerű megjelenést kell képviselnie.

A tetőforma kialakítására határozott irányelveket ad a mesterterv, ezért felmerült bennünk, hogy miért ne lehetne hasonló a homlokzat is? Ettől az ötlettől vezérelve, miszerint magastető esetén a tetőgerinc nem lehet merőleges egyik homlokzatra sem, miért ne vonatkozhatna ez az állítás magára a homlokzati falra is? Azzal, hogy kifelé dőlnek a falak, részben természetes árnyékolóként is működnek. Hiszen a legmelegebb déli órákban, amikor a legmagasabban jár a nap, az egész épület árnyékba borul.

Anyaghasználat tekintetében az üveg és a fém dominál. A főbejáratnál egy érzékenyen felnyitott és visszahúzott üvegfelületet látunk. Ez elegendő fényt juttat a földszinti főbb funkcióknak, valamint így teresedés alakul ki az épület előtt. További nagyobb megnyitás látható a keleti és nyugati homlokzatokon, sejtetve a mögöttük meghúzódó közösségi funkciót. A kollégiumi szobák ablakai szabályos rendben sorolva jelennek meg, illeszkedve a burkolati kiosztáshoz. A homlokzatburkolat anyaga perforált corten acéllemez, amely hivatott visszautalni a Nagyvásártelep épületegyüttesének anyaghasználatára.

Minden lakóegység egyforma szélességgel rendelkezik, viszont a mélységük eltérő. A keleti és a nyugati oldalakon 6 m, az északin pedig 7 m hosszúak az egységek. A keleti oldali szobák mindegyiker rendelkezik saját konyhával, az északi és a déli szobák vegyesen vannak kialakítva, javarészt konyha nélküliek, viszont hozzájuk közelebb esik a közös konyha. A homlokzatra felfűzött szobák jól kiadják a közlekedési útvonalakat. Az általuk lehatárolt trapéz alakú belső mag tartalmazza az összes egyéb kiszolgáló funkciót. Itt található az étkező, konyha, közös vizesblokk, lépcsőházi mag és közösségi terek. Ennek a trapéznak érdekessége, hogy az északi végén egy újabb lépcső található. Ez elsősorban nem közlekedésre szolgál, hanem igyekszik egy újfajta térélményt nyújtani. Külön kis „ülőkék” vannak rajta elhelyezve, hogy kényelmesebbé tegyék a „lépcsőn való ücsörgést”.

Itt nem lehet elbújni (arra vannak máshol kialakított kis zugok az épületben), talán könnyebb beszélgetést kezdeményezni, ami a mai modern világban egyre nehezebb. Ez a lépcső az első emeletről indul és egészen a tetőteraszig felmegy. Egy nagy üvegtetővel van lefedve, hogy a lehető legtöbb napfényt juttassa az épület belsejébe.

Az épület tartogat még egy meglepetést, méghozzá az első emeleten. Ez pedig nem más, mint a diákszállót és a vásárcsarnokot összekötő híd. Ez az elem is tartalmaz leülős pihenőket, padokat és még egy nagy terasszal is rendelkezik. Ide jó időben ki lehet ülni és élvezni a napsütést, és egy finom kávé mellett készülni a következő előadásra. A híd nem csak pihenésre és tanulásra szolgál. Az a kollégista, aki komolyabb labdasportokat szeret űzni, esetleg elfogyasztani egy finom ebédet a vásárcsarnok menzáján, nem kell kimennie az utcára. Közvetlenül át tud sétálni a kollégium épületéből a vásárcsarnokéba. Természetesen az illetéktelen behatolás elkerülése végett a vásárcsarnok felöli oldalon kártyás beléptetőrendszer gondoskodik a biztonságról.

A következő nagyobb attrakció a tetőn történik. Itt keleti és nyugati irányban is ki lehet menni az impozáns tetőteraszokra, amiknek egy része zöldtető. A megfelelő szobaszám elérése érdekében itt is található pár lakóegység, szigorúan saját konyhával. Ezen a szinten már nincsen közösségi konyha és a vizesblokk is kisebb. Itt a nagy tetőteraszoké a főszerep. Tehát az épület tartószerkezete vasbeton pillérekből és födémekből áll. A födémek kinyúlnak a homlokzatig, itt végig hőhídmegszakító elemet kell alkalmazni. A homlokzati termikus burok mindig függőleges fal, és minden esetben egymás felett helyezkednek el (hogy az egymás feletti lakóegységek egyformák lehessenek). Így kialakul egy puffertér a termikus burok és a homlokzatburkolat között. A burkolati táblák nyitott fugásak, így kialakul egy természetes légmozgás, ami energetikailag kedvezően hat az épületre. A keleti oldalon a lakóegységek franciaerkéllyel rendelkeznek és ide homlokzati növénykazetták kerültek elhelyezésre. Mivel elegendő távolság van a fal és a burkolat között, kellő termőréteg áll rendelkezésre a növényeknek és az öntözőrendszer is tökéletesen elrejthető.

A bíráló bizottság véleménye:

A tágabb környezetéből a szűkebb felé közelítve a köztéri kapcsolatok, zöld-parki tájépítészeti és közlekedési javaslatok, melyek megfontolásra méltóak, kulturáltak. A Duna parti lelépcsőző, döntött síkú köztér szép, tiszta, nagyvonalú formálása Duna partot jól ismerő tervezőre vall. A tájépítészeti formálások humánusak, de az ipari egyszerűség jegyében egyszerre visszafogottak de erőteljesek. A kétoldali közösségi terek összekötése áramlásszerű átjárhatósága azonban a csarnok építészeti megoldásánál megbicsaklik, mert nincs érdemi kapcsolat. Vagy a kanyonszerű szűkülésekkel és tágulásokkal nem elég áteresztőképességű. Ha ennek tudatos térpszihológiai oka volt, hogy megállítsák és bent tartsák az embereket, úgy ez működik, de nem tartjuk a legoptimálisabb megoldásnak. A három tömeget (iroda-csarnok-kollégium) híddal összeköti, ez egy fontos, jó és hasznosítható gondolat. Az iroda és kollégium színe és anyaghasználata mintegy keretezi a csarnokot, de helyesen az új építésű kollégium újra értelmezi a műemléki épület tégla architektúráját.

A csarnokra fókuszálva az egyik legérdekesebb felvetése az eltérő hőmérsékletű, temperált köztes terek sora és az elementáris, szoborszerű, már-már misztikus, jól ismert építészettörténeti formák megidézésének tűnő, azokat absztraháló formák megjelenése a csarnoktérben. Olyan jó ritmusban és arányrendszerben megjelenő geometrikus gesztusokat helyez az erőteljes ipari térbe, melyekhez egyúttal kapcsolja az egyes programelemeket. Az elsőként említett zöld érték nem a kissé gyengén megjelenő apróbb elemeiben jelenik meg, mint pl. a zöldfalak, hanem a nagyvonalú zárásokból és nyitásokból, a levegő és hőmérséklet áramlásból adódik a terek eltérő temperáltsága. A sportcsarnok lezárása az alapötletet gyengíti, térkirekesztést eredményez, még ha a tükröződésével érdekes vizuális hatást is ér el. Egyébként energetikailag és akusztikailag teljesen érthető. A csarnok neutrális megjelenésében stílusos és arányosan nagyvonalú az anyaghasználat és szín, mely itt egybeolvad. Nagyon érdekes szűkülő-táguló izgalmas téri látványok, átlátások keletkeznek szoborszerű testek között.

A kollégium szoborszerű formálása a fölszint feletti újszerű közösségi tere, absztrakt árkádja alliterál a csarnoképület előtetőjével, valamint megfelel a mesterterv Elképzelésinek. Nagyon értékes városépítészeti gesztus, külseje azonban kultúrházat sugall, nem lakófunkciót. A szellemes és újszerű fogadószinti sportpálya gondolat folytatja a csarnokban megkezdett tömegformálásokat és életvidám látványelem, azonban emiatt a közlekedés nehézkessé válik, a hétköznapi használatát szűkíti. A szobák sajnos szűkösek, a legkisebbek használhatatlanok. 

A műemléki irodaépületben kiemelendő és dicsérendő a közösségi műhely gondolat az épület jövőbeni használatára. Stílusos a kortárs irodaterek semlegessége, a tágas légterű zöld belső átrium friss, az új irodatéri világtendenciák és kortárs irodai humánkomfort árad belőle. Azt sugallja, hogy majd a leendő használók a saját belsőépítészetükkel, dekorációjukkal, színeikkel vigyék be szó szerint az életet az épületbe. Ez egy elismert etikus szakmai viselkedés.

Projekt
Név: BUDAPEST DIÁKVÁROS - NAGYVÁSÁRTELEP ÉS KÖRNYEZETE TERVPÁLYÁZAT
Helyszín: BUDAPEST
Tervezés éve: 2021.

Stáblista
Építésziroda: FUTURE PLANS HUNGARY Kft.
Vezető tervező: Sánta Gábor
Építész munkatársak: Farkas László, Fürtön Balázs, Horóczi Flóra, Molnár Márta, Nádasdi Zoltán, Rieszné Horváth Eszter, Sóti Máté, Terleczky Ádám
Tartószerkezet tervező: Szabó Ádám

Független szakértők:
Épületszerkezeti szakértő: Szecskő Heléna
Épületgépész vezető tervező: Rosztocsil Róbert
Tűzvédelmi tervező, vezető tervező: Decsi György
Fenntarthatósági szakértő: Pataki Barbara

Sorozatunkban korábban az I. helyezett BIVAK studio tervét (amelyhez egy kedves animáció is készült), a II. helyezett Deichler Jakab Építész Stúdió tervét, a III. helyezést elért Robert Gutowski Architects tervét, a Nanavízió és a Minusplus különdíjas közös tervét, valamint az Archikon tervét mutattuk be. A díjazottak listáját ebben a cikkben találod. 

A nagyobb méretű képekért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Mikroklíma Budapesten – az Archikon terve a Nagyvásártelepre

Mikroklíma Budapesten – az Archikon terve a Nagyvásártelepre

Egy olyan városrész koncepciója, ahol az innováció és az új karakter a leghamarabb talál utat magának.

Agora a lakótelepen

Agora a lakótelepen

Piac és közösségi tér Békásmegyeren, II. ütem.

Hirdetés