Az ikerség inkább erős kapcsolatot feltételez, mintsem egyformaságot, ha létezik egyáltalán az építészetben vagy az életben egyformaság. 

Kétféle az ember: akinek van ikertestvére, és akinek nincs. Pontosabban szólva az is lehet, hogy egyféle az ember, következésképpen mindenkinek van ikertestvére, csak éppen van olyan, aki találkozott vele és van, aki még nem. E sorok írója speciel hajlik ez utóbbira. Senki sincs egyedül. 

Többet kellene tudni az ikrekről, többet kellene tudni az ikremről! Emlékeim szerint az elmúlt tizenöt év során sohasem írtam ikerházról, ráadásul ez alkalommal sem a szó definitív értelmében vehető ikerházról lesz szó. Pontosabban dehogynem. Mint a bevezetőből kiderült vázlatos ikerdefiníciónk vállaltan önkényes, ha tetszik légből kapott. Következésképpen az ikerség inkább erős kapcsolatot feltételez, mintsem egyformaságot, ha létezik egyáltalán az építészetben vagy az életben egyformaság.

fotó © Bujnovszky Tamás

Szóval a budai agglomeráció határán, szemmel látható közelségben a Pilis hegyvonulatához épült egy családi ház, ami gyakorlatilag kettő családi ház szorosan egymás mellett, egyszóval ikerház. Furcsa iker, hiszen a helyszínen járva erős késztetést érez a kritikus, hogy ne a triviális főnézet felől „olvassa” a házat, hanem olyan szöget keressen, ahol az „ikerség”megszűnik – a két rész eggyé válik. Túlságosan kézenfekvő ugyanis, ami elsőként szembetűnik, pontosabban túlságosan magától értődik a meredek rézsű peremén egyensúlyozó két házforma.

fotó © Bujnovszky Tamás

Arról beszélek, hogy létezik ennek a kétlakásos családi háznak egy pontosan elképzelt, megtervezett dramaturgiája, ahogyan a két ikerforma a hegy lábától érkezők tekintetét, szinte rabul ejti. Erős gesztus ez, amitől szabadulna az, aki valamiféle mélyebb összefüggésre vágyik. Ráadásul ez a meredek rézsűn, az ég és föld között lebegő két házorom szinte teljes felületén üvegfallal nyílik meg az érkezési irányba húzódó völgy, az út felé, ami tovább fokozza a látvány magnetikus erejét. Könnyen befogadható geometriai rendszer ez, ahol az éles kontúrvonalak egyfajta rajzosságot, grafikusságot is megjelenítenek. 

fotó © Bujnovszky Tamás

Körüljárva a házat vagy éppen besétálva a két fő motívum közti bejárati „hasítékba” végül sikerül megtalálni azokat a nézőpontokat, ami az ikrek közötti kapcsolat mélyebb, árnyaltabb megoldásait tárja a szemünk elé. A motívum erőteljes kettőssége felülről, oldalról nézve már nem dominálja a látványt. A kettősség helyébe a szerkezet, a formák, a síkok és a szögek izgalmas hálózata bontakozik ki. Még erősebb ez a hatás, ha bemegyünk az épületszárnyakban, amik belső terei, ablakai olyan érzést keltenek, mintha egy szabálytalan képeket vetítő kaleidoszkóp belsejében járkálnánk. Nem szabályos mintákat, hanem apró, szabálytalan eltéréseket veszünk itt észre: sarkokat, szinteltolásokat, lelépcsőzéseket.

fotó © Bujnovszky Tamás

Ezek a szabálytalanságok belülről mintegy kitöltik a panoráma, a Pilis felé elegánsan megnyitott, bátran kifutó, csőszerű teret, miközben különféle funkciókká, egymásba átfolyó helyiségekké is bontják az enteriőrt. Így nem csak a szerkezetek és szögtörések, hanem a változatos belmagasság is dinamizálja teret, amit aztán a két ház eltérő alaprajzi rendszere is tovább gazdagít. Itt bent érezzük, hogy az ikrek kapcsolata sokkal bonyolultabb annál, mint azt első látásra el tudnánk képzelni. Ez az a tipikus helyzet, amikor egy meg egy összege nem kettővel, hanem hárommal egyenlő. 
Valahogy így lehet tehát az ikrekkel. Ha odafigyelünk a különbségeikre, akkor gazdagabb világot fedezünk fel, mintha pusztán a hasonlóságaikat sorolnánk. Ez az elv igazolja azt a szubjektív felvetésemet is, miszerint nem-ikrek sem lehetnek egyedül és ők is többé válhatnak, mint egy.



Építész tervező: Csizmadi Péter DLA, Petőcz-Tóth Anikó (Reload Architects)
Építész munkatárs: Horkai András
Tartószerkezet tervező: Pataki Bottyán
Épületgépészet tervező: Viczai János
Épületvillamosság tervező: Gálos Zsolt
Tervezés éve: 2014
Átadás éve: 2015
Összterület (bruttó): 280 m2

Szöveg: Martinkó József
Fotó: Bujnovszky Tamás

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/8-as lapszámában.

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 124 - 2015/8. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Kettőpera stúdió, Villa di Gioia, ikerház, Láris Barnabás,  Zooevolucio 2014-2015, debreceni Járásbíróság, DECO melléklet


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretne előfizetni magazinunkra, itt teheti meg.

Kapcsolódó

141

141 - 2018/1

Abrantes új vásárépülete, Villa Hûvösvölgy határán, Hubertus-kápolna Göbös-majorban, Ibis Styles, Skanska HQ Budapest

140

140 - 2017/8

Yada Toshio, Családi ház Budán, Konténerház, Dzsúdó csarnok Cegléden, Új fogadóépület a Graphisoft Parkban, Néprajzi Múzeum 

139

139 - 2017/7

Vendégház Kisdörgicsén, Palatinus, Bikás park, zugligeti lóvasút végállomás, Corvinus Kollégium

Kiterjesztett open-office

Kiterjesztett open-office

Színek, ízek, illatok a remízben.

Design határok nélkül

Design határok nélkül

Interjú a londoni Design Múzeum igazgatóival.

Hirdetés