Opauszki Lilla diplomamunkája.

Hogyan vehetjük újra használatba a Duna-partot? Hogyan tehető újra vonzóvá ez a terület? Opauszki Lilla, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatója izgalmas megoldást talált ezekre a kérdésekre. Diplomamunkájában egy szabadidőközpontot tervezett, melynek összeállítása során figyelembe vette a terület legsúlyosabb közlekedési, társadalmi és építészeti problémáit is.



Miért aktuális? 

Történeti és építészeti szempontból is Budapest egyik legértékesebb területe a Duna-part, mégsem úgy bánunk vele, ahogy a fontossága azt megkívánja. A városlakók jól tudják, hogy jelenleg a Duna mindkét fővárosi partja legfőképpen az északi–déli autós áthaladást szolgálja, ahogy a folyón átívelő hidak is gépjárműforgalomtól terheltek. Mindezeknek együttes következménye, hogy a szalagkorlátok ölelésében a part élettelenné vált. A környezetében a városképbe nem illeszkedő, tákolt építmények, felújításra váró állóhajók rostokolnak. A fejlesztési irány egyértelműen meghatározható: az áthaladó forgalmat csökkenteni, a partok kialakításán változtatni kell.

A Fővárosi Önkormányzat 2016-ban nagyszabású pályázatot írt ki a Duna-partok komplex megújítására, ahol arról írtak, hogy “a folyam és a csatlakozó vízpart jelenleg mind közlekedési, mind rekreációs és turisztikai szempontból alulhasznosított, a kikötők rendezetlenek, a folyópart a rakparti közút izoláló hatása miatt nehézkesen közelíthető meg, és huzamosabb ott-tartózkodásra alkalmatlan.”

Sokan próbálnak lejutni a vízpartra vagy végigsétálni a rakparton, de nincs könnyű dolguk. A zebrák hiánya és egyéb forgalmi akadályok miatt nemcsak körülményes, de veszélyes is. De mi lehet a megoldás? Pl. a forgalomcsillapítás, a teherforgalom korlátozása, a parkolás átszervezése, és zöldfelületekkel tagolt kerékpárút és sétány kiépítése. A területet vonzó célponttá lehet tenni kávézók, éttermek, vendéglátó egységek telepítésével. Cél a meglévő értékekre koncentrálva olyan pozitív változás elérése, mely minden városlakó számára előnyös.

Egy lehetséges Duna-parti szabadidőközpont víziója - építész: Opauszki Lilla

Mi a tervezési koncepció? 

Opauszki Lilla a tervezési program összeállítása során figyelembe vette a terület legsúlyosabb közlekedési, társadalmi és építészeti problémáit. A választott helyszín környezetében a vonatkozó előírások, kerületi szabályozás kifejezetten támogatja a különszintű gyalogos kapcsolat kialakítását a parthasználat fokozása érdekében. A szabályozási tervben szerepel a tervezési helyszínen áthaladó tervezett kerékpárút létrehozása is. Funkcionálisan egy olyan épületre van szükség, ami nemcsak egy “zöld átjáróként” működik, hanem fellendíti a közösségi életet, teret ad a különböző kulturális eseményeknek, kiállításoknak és kötetlen kikapcsolódást biztosít. Ráadásul mindezt úgy, hogy közben látványos, természetközeli és modern környezetet ad mindenkinek.

A tervezett létesítmény szabadidő- és rendezvényközpont funkciójú, de egyben egy gyalogos és kerékpáros átjáró is. Tartalmaz egy kiállítóteret, információs - és jegyirodát, előadó- és rendezvénytermet, kiegészítve kiszolgáló egységekkel, panoráma kávézóval és vizesblokkokkal. Ezen felül zöldtetővel részben fedett, felszíni gépjármű parkolót is. A fiatal hallgató a filmrajongókra is gondolt, hiszen a park felőli oldalfalra lehet vetíteni, így kültéri mozik is szervezhetők. A létesítményhez szorosan kapcsolódik a gyalogos sétány, a kerékpáros EuroVelo útvonal és a környező zöldfelületek felújítása, újragondolása is.
 

Jó lenne, ha mindez nem csak álom lenne - építész: Opauszki Lilla - látványterv: Kolozsi Dániel


A helyszín

A pontos tervezési helyszín kiválasztásakor az volt a lényeg, hogy a már meglévő funkciók zavartalanul működhessenek tovább, a tervezett épület ezek erősítéseként jöjjön létre. A helyszín a H5-ös HÉV vonalán, a Tímár utcai megállónál található a XXIII. János pápa park és a Lajos utcai lakótelephez tartozó park között, ahol a többsávos, zajos és forgalmas útnak "köszönhetően" az értékes Duna-part el lett zárva az emberek elől, a lakott terület felől nehezen megközelíthető. Közlekedés szempontjából elég sokrétű helyszín, alkalmas gyalogos és kerékpáros közlekedésre is. A terület az EUROVELO 6-os nemzetközi szabadidős és közlekedési célú kerékpáros útvonal része. Gépjárművel a tervezési területre nem lehet behajtani (kivéve célforgalom), azoknak egy részben fedett, földdel teljesen takart, intenzív zöldtetővel ellátott felszíni parkoló lett kialakítva a gyorsforgalmi út másik oldalán. A tervezett épület  hajó- ill. csónakkikötőként is funkcionál , így minden irányból meg lehet közelíteni, és a hajós közlekedés egyik cél- illetve pihenőállomása is lehet.

A meglévő helyzet erélyei közé tartozik a központi elhelyezkedés, a belvárosba való gyors bejutás, a kerékpáros útvonal, a természetközeliség, a közvetlen vízparti környezet, a sportolási és kikapcsolódási lehetőségek széles tárhelye, és a nagy zöldfelületi arány. Hátránya, hogy a területet egy forgalmas közlekedő tengely választja el a várostól, nem megfelelő az átközlekedés (felüljáró), a terület nagyrészt elhanyagolt, az épületek felújítandóak, és a tömegközlekedés fejlesztése is aktuális.

A közelmúltban történtek kisebb, részleges felújítások, viszont egy teljes, átfogó építészeti és tájépítészeti koncepcióra van szükség. Védett fasor csak az Árpád fejedelem útja és a Lajos utcai lakótelep között található. A vízparton nem található műemléki védettség alá tartozó épület. Kilátás van közvetlenül, szemközt a Margitszigetre és annak víztornyára és a Hajós Alfréd sétányra. Észak felé az Árpád híd és a Wiking Yacht Club látható, míg délre a budai sziluett a Halászbástyával és a várral.

A szabadidőközpont kikötőként is funkcionálna - építész: Opauszki Lilla - látványterv: Kolozsi Dániel

Forma és energetika

Formai kialakításnál cél volt mind a környezetet meghatározó kialakítás, mind az egyszerűség és az illeszkedés. A hosszan végigfutó határozott, egyszerű tömeg a Duna fölé nyúlik, ahonnan pazar kilátás nyílik a folyóra, az Árpád hídra, a szemközti Margit-szigetre, de a Budai várnegyed is megcsodálható. Mindez expandált lemez árnyékolórendszerrel, látszóbetonnal burkolva, zöldfalakkal kiegészítve. Az épület tervezésekor kiemelt szempont volt, hogy a környezetre jellemző, szinte folyamatos szélfúvástól védett, de átszellőztethető belső terek és kertek jöjjenek létre. Az épületmagasságok, áttörések alakítása során a belső, központi kertsáv benapozását is figyelembe kellett venni. Az alaprajz szerkesztése során elsődleges szempont volt az egyszerűség és a fő funkciók maximális kihasználhatósága, az épület multifunkcionálissá tétele. Az épületen a felmelegedést lassító és hőtartó extenzív és intenzív zöldtetők illetve zöldfalak vannak.


Adatok:

Téma: Szabadidőközpont
Készítette: Opauszki Lilla
Év: 2018. tavasz
Iskola: SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Tervező építészmérnök Msc
Konzulens: Markó Balázs

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Jógafürdő Debrecen mellett

Jógafürdő Debrecen mellett

Ember, jóga, természet és építészet viszonyait vizsgálja Horváth Anett diplomaterve. 

Az én iskolám

Az én iskolám

Jenei Nikolett középiskolás benyomásait felhasználva megtervezte a saját alternatív iskoláját.

Az érintők: ölelésterápiás központ Pécsen

Az érintők: ölelésterápiás központ Pécsen

Laki Benjámin diplomamunkájában egy ölelésterápiás központot tervezett meg.

Hirdetés