Opauszki Lilla diplomamunkája.

Hogyan vehetjük újra használatba a Duna-partot? Hogyan tehető újra vonzóvá ez a terület? Opauszki Lilla, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatója izgalmas megoldást talált ezekre a kérdésekre. Diplomamunkájában egy szabadidőközpontot tervezett, melynek összeállítása során figyelembe vette a terület legsúlyosabb közlekedési, társadalmi és építészeti problémáit is.



Miért aktuális? 

Történeti és építészeti szempontból is Budapest egyik legértékesebb területe a Duna-part, mégsem úgy bánunk vele, ahogy a fontossága azt megkívánja. A városlakók jól tudják, hogy jelenleg a Duna mindkét fővárosi partja legfőképpen az északi–déli autós áthaladást szolgálja, ahogy a folyón átívelő hidak is gépjárműforgalomtól terheltek. Mindezeknek együttes következménye, hogy a szalagkorlátok ölelésében a part élettelenné vált. A környezetében a városképbe nem illeszkedő, tákolt építmények, felújításra váró állóhajók rostokolnak. A fejlesztési irány egyértelműen meghatározható: az áthaladó forgalmat csökkenteni, a partok kialakításán változtatni kell.

A Fővárosi Önkormányzat 2016-ban nagyszabású pályázatot írt ki a Duna-partok komplex megújítására, ahol arról írtak, hogy “a folyam és a csatlakozó vízpart jelenleg mind közlekedési, mind rekreációs és turisztikai szempontból alulhasznosított, a kikötők rendezetlenek, a folyópart a rakparti közút izoláló hatása miatt nehézkesen közelíthető meg, és huzamosabb ott-tartózkodásra alkalmatlan.”

Sokan próbálnak lejutni a vízpartra vagy végigsétálni a rakparton, de nincs könnyű dolguk. A zebrák hiánya és egyéb forgalmi akadályok miatt nemcsak körülményes, de veszélyes is. De mi lehet a megoldás? Pl. a forgalomcsillapítás, a teherforgalom korlátozása, a parkolás átszervezése, és zöldfelületekkel tagolt kerékpárút és sétány kiépítése. A területet vonzó célponttá lehet tenni kávézók, éttermek, vendéglátó egységek telepítésével. Cél a meglévő értékekre koncentrálva olyan pozitív változás elérése, mely minden városlakó számára előnyös.

Egy lehetséges Duna-parti szabadidőközpont víziója - építész: Opauszki Lilla

Mi a tervezési koncepció? 

Opauszki Lilla a tervezési program összeállítása során figyelembe vette a terület legsúlyosabb közlekedési, társadalmi és építészeti problémáit. A választott helyszín környezetében a vonatkozó előírások, kerületi szabályozás kifejezetten támogatja a különszintű gyalogos kapcsolat kialakítását a parthasználat fokozása érdekében. A szabályozási tervben szerepel a tervezési helyszínen áthaladó tervezett kerékpárút létrehozása is. Funkcionálisan egy olyan épületre van szükség, ami nemcsak egy “zöld átjáróként” működik, hanem fellendíti a közösségi életet, teret ad a különböző kulturális eseményeknek, kiállításoknak és kötetlen kikapcsolódást biztosít. Ráadásul mindezt úgy, hogy közben látványos, természetközeli és modern környezetet ad mindenkinek.

A tervezett létesítmény szabadidő- és rendezvényközpont funkciójú, de egyben egy gyalogos és kerékpáros átjáró is. Tartalmaz egy kiállítóteret, információs - és jegyirodát, előadó- és rendezvénytermet, kiegészítve kiszolgáló egységekkel, panoráma kávézóval és vizesblokkokkal. Ezen felül zöldtetővel részben fedett, felszíni gépjármű parkolót is. A fiatal hallgató a filmrajongókra is gondolt, hiszen a park felőli oldalfalra lehet vetíteni, így kültéri mozik is szervezhetők. A létesítményhez szorosan kapcsolódik a gyalogos sétány, a kerékpáros EuroVelo útvonal és a környező zöldfelületek felújítása, újragondolása is.
 

Jó lenne, ha mindez nem csak álom lenne - építész: Opauszki Lilla - látványterv: Kolozsi Dániel


A helyszín

A pontos tervezési helyszín kiválasztásakor az volt a lényeg, hogy a már meglévő funkciók zavartalanul működhessenek tovább, a tervezett épület ezek erősítéseként jöjjön létre. A helyszín a H5-ös HÉV vonalán, a Tímár utcai megállónál található a XXIII. János pápa park és a Lajos utcai lakótelephez tartozó park között, ahol a többsávos, zajos és forgalmas útnak "köszönhetően" az értékes Duna-part el lett zárva az emberek elől, a lakott terület felől nehezen megközelíthető. Közlekedés szempontjából elég sokrétű helyszín, alkalmas gyalogos és kerékpáros közlekedésre is. A terület az EUROVELO 6-os nemzetközi szabadidős és közlekedési célú kerékpáros útvonal része. Gépjárművel a tervezési területre nem lehet behajtani (kivéve célforgalom), azoknak egy részben fedett, földdel teljesen takart, intenzív zöldtetővel ellátott felszíni parkoló lett kialakítva a gyorsforgalmi út másik oldalán. A tervezett épület  hajó- ill. csónakkikötőként is funkcionál , így minden irányból meg lehet közelíteni, és a hajós közlekedés egyik cél- illetve pihenőállomása is lehet.

A meglévő helyzet erélyei közé tartozik a központi elhelyezkedés, a belvárosba való gyors bejutás, a kerékpáros útvonal, a természetközeliség, a közvetlen vízparti környezet, a sportolási és kikapcsolódási lehetőségek széles tárhelye, és a nagy zöldfelületi arány. Hátránya, hogy a területet egy forgalmas közlekedő tengely választja el a várostól, nem megfelelő az átközlekedés (felüljáró), a terület nagyrészt elhanyagolt, az épületek felújítandóak, és a tömegközlekedés fejlesztése is aktuális.

A közelmúltban történtek kisebb, részleges felújítások, viszont egy teljes, átfogó építészeti és tájépítészeti koncepcióra van szükség. Védett fasor csak az Árpád fejedelem útja és a Lajos utcai lakótelep között található. A vízparton nem található műemléki védettség alá tartozó épület. Kilátás van közvetlenül, szemközt a Margitszigetre és annak víztornyára és a Hajós Alfréd sétányra. Észak felé az Árpád híd és a Wiking Yacht Club látható, míg délre a budai sziluett a Halászbástyával és a várral.

A szabadidőközpont kikötőként is funkcionálna - építész: Opauszki Lilla - látványterv: Kolozsi Dániel

Forma és energetika

Formai kialakításnál cél volt mind a környezetet meghatározó kialakítás, mind az egyszerűség és az illeszkedés. A hosszan végigfutó határozott, egyszerű tömeg a Duna fölé nyúlik, ahonnan pazar kilátás nyílik a folyóra, az Árpád hídra, a szemközti Margit-szigetre, de a Budai várnegyed is megcsodálható. Mindez expandált lemez árnyékolórendszerrel, látszóbetonnal burkolva, zöldfalakkal kiegészítve. Az épület tervezésekor kiemelt szempont volt, hogy a környezetre jellemző, szinte folyamatos szélfúvástól védett, de átszellőztethető belső terek és kertek jöjjenek létre. Az épületmagasságok, áttörések alakítása során a belső, központi kertsáv benapozását is figyelembe kellett venni. Az alaprajz szerkesztése során elsődleges szempont volt az egyszerűség és a fő funkciók maximális kihasználhatósága, az épület multifunkcionálissá tétele. Az épületen a felmelegedést lassító és hőtartó extenzív és intenzív zöldtetők illetve zöldfalak vannak.


Adatok:

Téma: Szabadidőközpont
Készítette: Opauszki Lilla
Év: 2018. tavasz
Iskola: SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Tervező építészmérnök Msc
Konzulens: Markó Balázs

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Turizmuson alapuló vidékfejlesztés Tamási mikrotérségben

Turizmuson alapuló vidékfejlesztés Tamási mikrotérségben

Bruckmann-Dorn Kata diplomamunkája.

Keretet adni a közösségnek

Keretet adni a közösségnek

Meszes Márton diplomamunkájában a co-housing koncepciójára épülő lakóparkot tervezett, 2018-ban Hauszmann-díjat nyert vele.

Átjáró a Tüskei horgásztónál

Átjáró a Tüskei horgásztónál

"A folyamat mégis inkább az építészet miben létének felismeréséről szólt" - mondta Bocz Gabriella, aki diplomamunkájában a dombóvári Tüskei horgásztó átjáróját tervezte újra.

Hirdetés