Szántó Hunor Albert Táj-restaurációs központ terve, amelyet a Piranesi pályázatra is neveztek.

Összesen 22 terv érkezett a Piranesi Student Honorable Mention 2021 nemzetközi hallgató pályázat felhívására – közölte a BME közösségi oldala. A kari zsűri (Fenes Tamás DLA, Kronavetter Péter DLA, Répás Ferenc DLA és Szabó Dávid DLA) a tervek közül Krajnyák N. Bence: Esztramos Esszencia Látogatóközpont és Szántó Hunor: Táj-Restaurációs Központ című diplomatervét tartotta a pályázat értékelési szempontjaihoz legközelebb állónak, vagyis ez a két terv képviseli majd a Kart a november 27-től megrendezendő Pirani Építész Napokon. Most Szántó Hunor tervét mutatjuk be a hallgató leírásával. 

Az ember tájban elfoglalt helye, és hozzá való viszonya folyamatosan változik: alapesetben beszélhetünk harmóniáról, de az egyensúly elbillenhet, és bizonyos körülmények között teljesen fel is borulhat.

A Kiskunsági Nemzeti Park Bugachoz közel eső, ősborókás területének nagy része leégett 2012 áprilisában, egy ezer hektárt érintő tűzesetben. A tanyák elnéptelenedése, az állattartás megszűnésével párhuzamosan átalakuló tájhasználat és a klímaváltozás hatása egyaránt szerepet játszott a folyamatban.

A diplomaterv témája egy táj-restaurációs központ tervezése volt, amely teret ad minden olyan tevékenységnek, amely hozzá tud járulni a nemzeti park természeti értékeinek helyreállításhoz.

A fallal lehatárolt területen belül helyet kapnak különböző minőségű kertek, a növénytermesztéshez szükséges technológiai helyiségek, valamint szálláshelyek kutatók és egy pásztor számára.

A tűzeset előtt és után

Az épület anyaghasználatát és viselkedését nagyban meghatározza az azt körülvevő épített környezet, a tanyák architektúrája. Az építésükre jellemző – természet szabta – észszerűségnek köszönhetően szerves részét képezik környezetüknek. A határoló falaikat alkotó vályog élő, természetes anyag, könnyen építhető, és elbontásakor sem terheli környezetét: a helyből születik és végül eggyé is válik azzal. A hátrahagyott tanyák – a fallefedések eltávolítása után – a táj természetes részévé válva szűnnek meg.

Elhagyott tanya Bugac határában

Az elhagyott tanya falából készült vályogmakett (1:20)

Ezen gondolatok alapján, valamint az épület funkciójának helyreállító, egyben ideiglenes jellegéből fakadóan a terv egyik központi gondolatává vált az épületek tervezhető elmúlása. Az épület falain belül élő kutató és pásztor a tudományos és empirikus világ képviselőjeként dolgoznak a közös cél érdekében, melyhez az épület eszközként szolgál.

A természet a restaurációs folyamatok hatására regenerálódik, később önfenntartó lesz. A falon belüli és azon túli kert eggyé válik, ezzel a köztük lévő határvonal – az épület – érvényét veszti. 

Az előkert látványterveA belső világ (látványterv)

Szántó Hunor Albert
Táj-restaurációs központ, Bugac 
konzulens: Vannay Miklós Ágoston DLA

Hauszmann-díj 2020, MÉK-MÉSZ Diplomadíj 2020, BETA nominee 2020, Média Építészeti Díja 2020, Eurázsiai Építész Iskolák X. Nemzetközi Fesztiválja – Design kategória I. Díj 2021

Nagyobb méretű képekért, rajzokért és a leírásokért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Konkrét Stúdió és Szántó Hunor Albert terve nyerte az idei Média Építészeti Díját

A Konkrét Stúdió és Szántó Hunor Albert terve nyerte az idei Média Építészeti Díját

Üllői úti családi ház az év épülete, az év terve pedig a Táj-Restaurációs Központ lett.

Az épület, ami körbefonja a belvárosi Szent Anna-templomot

Az épület, ami körbefonja a belvárosi Szent Anna-templomot

Az Emerald Residence épülete az újrapozicionált Szervita téren.

Redőnyszerelés városi támogatással Bécsben

Redőnyszerelés városi támogatással Bécsben

1500 euró támogatást ér a lakások utólagos árnyékolása. 

Hirdetés