Ilyen belülről az MTA felújított Régi és Új Képtára

Cikkünk a 205-ös, 2026/1-es lapszámunkból közöljük.

• Szöveg: Octogon, KÖZTI
• Fotó: Bujnovszky Tamás
• Olvasási idő: …

Hirdetés

A tudományok temploma még a felújításával is felsorakoztatta a különböző területeket. Az MTA épületének összes építészettörténeti értékét felmérni és megérteni kihívás volt, de a mérnöki tudásnak még nagyobb szerepe volt ebben a feladatban. Most elkészült a Régi és Új Képtár rész megújulása is a jövő kiállításai számára, mely munkarészben az épületszerkezetek átalakítása tartogatott érdekes kérdéseket.

Tavaly a Stüler-féle MTA székház épület a 160. évfordulóját, maga az intézmény pedig 200. évfordulóját ünnepelte. A hazai historizmus origójának is számító ház felújítása óriási munka több ütemmel, melynek befejezett részeiről Götz Eszter írt összefoglalót nemrég lapunkba (lásd: A szívtől a bőrig – Az MTA székházának felújítása, OCTOGON/202., 2025/6.) August Stüler a kiviteli terveket Berlinben készítette, itthon az építkezést Szkalnitzky Antal művezette. Az Akadémia oldaláról Ybl Miklós is részt vett a munkában műszaki tanácsadóként, az épülethez épített bérházat pedig már ő tervezte.

Az épületen többször történt átalakítás, részleges felújítás. 1869-ben már sajnos egy tűz is kiütött a bérházban, mely átterjedve elpusztította a székház tetőszerkezetét és a favázas képtári épületrészt. A helyreállítást Ybl Miklós tervezte, a leégett faszerkezetek helyett pedig 1871-1874 között tűzbiztos kialakítású, szegecselt acélgerendás tetőszerkezetet építettek. A tudományos és művészeti gyűjtemények bővülésével új kiállítási, tematikus termeket és könyvraktárakat alakítottak ki 1885-1892-ben. Kisebb-nagyobb felújítások az 1920-as, az 1950-es, az 1980-as években is történtek. A KÖZTI alakulása óta szinte minden, az épületben tervezett átalakításban ott volt tervezőként, a most általuk vezetett, mindent átfogó lépték viszont nem volt még.

A Díszterem felújítása után elkészült a Régi és Új Képtár rész felújítása is. A Régi Képtár a Rizalit szárnyban (az épület másik három részét „Akadémiai utcai, Dunai és Trezor szárnynak” nevezik) harmadik emeletén van, amelynek gépészetét és kiszolgáló részét is modernizálták. A Dunai szárny részen, a gépészeti tér és a felette lévő padlástér helyén egy új képtárszárnyat is terveztek a KÖZTI építészei – innen az Új Képtár név megjelölése. E rendeltetéshez szükség volt még új közönségforgalmi vizesblokk kialakításra is.

A műtárgyvédelem miatt csak vízköd-oltórendszer jöhetett szóba tűzvédelmi szempontból, amelynek tartálya a pinceszinten, a Könyvtár felőli oldalon, egy korábbi raktár helyén kapott helyet. Vízködre érzékeny műtárgyak kiállítását nem, vagy pedig vitrin alatt tervezi csak az üzemeltető. A Régi Képtár felől egy nagyméretű műtárgy-emelő is készült, mivel a délkeleti sarok és a Régi Képtár padlószintje magasabb az „Akadémia utcai szárny” általános padlószintjénél.

A Díszterem kettős födéme a szükséges gépészeti újítások, valamint statikai okok miatt izgalmas mérnöki tudást, átalakítást igényelt. A Díszterem felső födéme tulajdonképpen a képtár járófödéméhez tartozik. A kettős födém között a jelen kor igényeihez szükséges mennyiségű gépészetet kellett elrejteni, ehhez a kettős födém közbülső tere tehát megnövekedett, a képtár padlószintje ezáltal feljebb került. Az új padló tartószerkezete a Díszterem födémét tartó szegecselt tartógerendákra, valamint a meglévő tégla teherhordó falazatokra is támaszkodó acélszerkezetű tartók rendszere lett. Ezek hordják az új álpadló elemeit, az arra ragasztott parkettaburkolatokat és befúvórácsokat.

a válaszfalai a felette lévő acél rácsostartókról függesztettek. Ennek a falváznak a vízszintes gerendáira ültették rá a 15 cm és 30 cm vastag téglafalakat, melyek súlya azonban jelentősen terhelte a Díszterem egyes falpilléreit. Elvetették azonban azt az ötletet, hogy teljes szerkezetátalakítást eszközölnek, inkább megtartották a rácsostartók által biztosított vázakat, de a korábbi téglaszerkezetek helyett – azok elbontásával – gipszkartont alkalmaztak. Ez a megoldás többek között a történeti osztópárkányok sértetlenségét is megőrizte, amely műemlékvédelmi szempontból cseppet sem utolsó tényező.

Az Új Képtár rész az időszaki kiállítások helye lesz. Létrejöttéhez először is el kellett bontani az ott lévő vasbetonvázas gépközpontot. A „Dunai szárny” második emelete fölötti födém meglévő szegecselt acéltartói nem tudták volna az Új Képtár terhelését elviselni, ezért egy új, független acélszerkezetű tartórendszer is készült. A lift és képtári lépcső felől egy új, tűzgátló ajtóval lezárt rámpás átjárón keresztül lehet majd ide eljutni. A beltér is láthatóan elüt a történeti részektől, neurális kialakítása azonban hasonlóan minőségi anyagokból építkezik. A födém formai kialakítását a világítás és a gépészeti elemek integrálása indokolta: a megmozgatott síkok „törései” rejtik magukba ezeket az eszközöket.