A Telekom Székház álpadlókiépítését a hazai irodakivitelezés egyik meghatározó szereplője, a ProInterier Kft. végezte.

ProInterier Kft. nevéhez fűződik a magyarországi álpadlózások kb. háromnegyed része. A 4 év alatt megközelítőleg 300 000 négyzetméternyi álpadló kiépítését végző vállalatra a határidők pontos betartása, a professzionális tervezés, hibátlan szerelés és munkavégzés a jellemző. A ProInterier Kft. és jogelődje 1990 óta foglalkozik álpadló építéssel, fitout kivitelezéssel, illetve 2007 óta kizárólagos forgalmazója az Interface modulszőnyegnek és az idei évtől az ora gumiburkolatoknak. A Telekom Székház álpadlós kiépítésének projekt vezetője a cég ügyvezető igazgatója, Gránitz József volt. 

Hány féle álpadlóval foglalkozik a ProInterier Kft.? 

Létezik bontható és nem bontható álpadló. Ezeken belül többféle  típust különböztetünk meg terhelhetőség és éghetőség szempontjából. Anyagát tekintve kétféle álpadlóval dolgozunk, az egyik faforgács lapból készül, a másik a kálcium-szulfátos, amely magasabb tűzvédelmi besorolásba esik. A pontszerű terhelhetőséget kilonewtonban (kN) határozzuk meg. Mindegyik álpadló típus többféle vastagságban készül, 15 millimétertől 44 milliméterig. Az álpadlók mérete 60 x 60 centiméteres, kiválasztásuknál a terhelhetőséget és a rákerülő burkolatot veszik figyelembe tervezéskor. A hatalmas beruházás tervezője a Tiba Stúdió volt, akikkel nem volt napi kapcsoltunk, a tervek szerint haladtunk, betartottuk az előírásokat és a határidőket. Számunkra azért volt különleges ez a munka, mert eddigi pályafutásunk legnagyobb egyedi projektje volt. A 43 000 négyzetméter álpadlóból, 39 000 négyzetméter nagy sűrűségű faforgács lapból készült, 4000 négyzetméter pedig kálcium-szulfátból. 

Mitől függött, hogy mely típus került lerakásra? 

Egyes helyekre kálcium-szulfátból készült álpadló került, ami részben bontható, részben nem bontható kivitelben készült. A bontható típus nagy teherbírású helyeken, szerverszobákban, kiemelt raktárban került lerakásra, ahol az átlagos irodai terhelésnél nagyobb terhelhetőségre van szükség. Míg a faforgácsból készült álpadló, kiegészítő szerkezet nélkül maximum 3 kN terhelhetőséggel bír, addig a gipsz elbír 5 kN-t is. Mivel nagyobb szervertermeket is építettek, ezért volt szükség a gipszrostból készült álpadlóra. A nem bontható típust legfőképpen teakonyhákba építettük be. Erre a helyszínen jellemzően tekercses PVC-burkolat került lerakásra.

Milyen hosszú ideig tartott a 43 000 négyzetméter álpadló kiépítése? 

2017 novemberében kezdődtek és 2018 májusáig tartottak a munkák. A projekten átlagosan 15 szakember dolgozott naponta. 

Miért jó az álpadló? 

Egy ilyen épületen óriási mennyiségű elektromos kábelt kell elvezetni, amire kiválóan alkalmas az álpadló. Amikor több száz kábel fut egy irodában, azt kényelmesen el lehet tüntetni az álpadló alatt. Ennél az építkezésnél, fűtés és egyéb gépészeti csövek nem lettek betervezve a padló üregbe. 

Akusztikai tervezés történt az álpadló kapcsán? 

Az akusztikai tervezésnél kétféle paramétert kell figyelembe venni, a lépéshangot és a léghangot. A lépéshang az álpadlón történő járáskor keletkezik és elsősorban függőleges irányban terjed. Ha a lépéshanggátlás nem megfelelő, ha fölötte járnak az álpadlón, akkor az egy szinttel lejjebb hallható. A lépéshangot jelentősen csökkenti maga az álpadló lap és a rákerülő burkolat, például a szőnyegpadló. További jelentős lépéshangcsökkenés érhető el abban az esetben, ha az álpadló lábak alá 5 miliméter vastag gumi-parafaőrleményből készült lépéshang-csillapító lemezt helyeznek el. A Telekom építkezésen erre nem volt szükség, mert a vasbeton födém a rászerelt álpadlóval és az arra került burkolattal együtt önmagában megfelelő lépéshangcsillapítást eredményezett. A másik fontos akusztikai 
paraméter a léghanggátlás. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy amikor két szomszédos helyiség közül az egyikben valamilyen zaj keletkezik, akkor az a másik helyiségben mennyire lesz hallható. A zajkibocsátás során hanghullámok keletkeznek, amelyek minden irányban terjednek. Ha egy válaszfalat az álpadlóról indítva építenek, akkor a keletkezett hanghullám az álpadló üregében hosszanti irányban a másik helyiségbe átterjedhet. Ennek megakadályozása többféleképpen lehetséges: az egyik megoldás az, ha az álpadló üregébe a válaszfal vonalában szálas hangszigetelő anyagot helyeznek el, a másik megoldás az, amikor a válaszfalakat a nyers vasbeton födémről indítják. A Telekom építkezésen ez utóbbi megoldást alkalmazták, azaz először a válaszfalakat építették meg betontól betonig, az álpadlót pedig helyiségenként a válaszfalakhoz zárták hozzá. 



Milyen követelményeknek kellett megfelelni az irodaház építkezésénél? 

Az épület BREEAM „Very Good” minősítésre pályázik, aminek az álpadló kivitelezésével is meg kellett felelni. Ilyen követelmény volt, hogy a faforgácsból készült álpadlók formaldehid tartalmának az előírt minimális érték alatt kellett lennie. Külön kellett bizonyítani azt is, hogy a faforgács alapanyag környezettudatos és ellenőrzött fagazdálkodásból (FSC-tanúsítvány) származik. A gipszrost vagy más néven kálciumszulfát álpadló esetében bizonyítani kellett, független vizsgálatot végző intézmények által kibocsátott tanúsítványokkal, hogy az illékony szerves vegyület (VOC) tartalma megfelel a követelményeknek. Külön vizsgálták azt is, hogy a szállítások milyen módon, mekkora volumenben, és milyen távolságokból történnek. Ezekkel az adatokkal a szállítások során kibocsátott szén-dioxid mennyisége került pontos meghatározásra. Mindezeket havi jelentések formájában kellett dokumentálni. 

Az álpadlózás sikerének titka 

A hatalmas mértékű irodaházépítési bumm egyik legnagyobb nyertese az álpadló. A számtalan elektronikai berendezés, számítógépes hálózat rengeteg kábelezéssel jár, amiket nem szeretnek kerülgetni a dolgozók. Az új bérleményekben pedig nagy a mozgás, a bérlők legtöbbször nagyobb irodákba költöznek, és ilyenkor sokszor van szükség újabb munkaállomások kiépítésére. Ahhoz, hogy ez minél kevesebb munkával, hangzavarral, hulladékkal járjon, a legjobb megoldás az álpadló használata. Mivel ezalatt kényelmesen futhatnak a vezetékek, kábelek, sőt még a különböző épületgépészeti csővezetékek, mint fűtéscsövek, szennyvízelfolyó-vezetékek és a vizesblokkok csővezetékei is. Az álpadló legnagyobb előnye, hogy nem kell felbontani a burkolatot, mindössze a padlódobozt kell felnyitni, és rejtetten át lehet kábelezni az irodát. A Telekom és a T-Systems közös székházának álpadló kiépítése 

Ez a cikk a Telekom Székház kivitelezésének érdekességeit bemutató sorozat része. Korábban írtunk már arról, hogy milyen komplex munka rejlik az elkészült épület mögött, illetve fotósorozaton mutattuk meg, hogyan épült fel a TIBA Építész Stúdió által tervezett épület a Market kivitelezésében és mi tette izgalmas kihívássá a belsőépítészeti kivitelezést.  

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Több épületért is komoly díjakat kapott a Market

Több épületért is komoly díjakat kapott a Market

A Telekom székházért, a Párisi Udvarért és a Hill Side Office-ért is jelentős szakmai díjakat kapott Magyarország meghatározó építőipari vállalata.

Ingatlanfejlesztési Nívódíjat nyert a Telekom székház

Ingatlanfejlesztési Nívódíjat nyert a Telekom székház

A WING Zrt. tulajdonában álló épület az „Iroda kategória” I. helyezettje lett a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton.

FIABCI-díjat nyert a Telekom székház, a MOME campus és a Budai Vigadó is

FIABCI-díjat nyert a Telekom székház, a MOME campus és a Budai Vigadó is

Hét-hét kategória, illetve különdíj nyertesei örülhettek a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj átadásán.

Hirdetés