Cikkünk a 208-as, 2026/4-es lapszámunkból közöljük.
Világra jött, cseperedik (mert egy lakótér soha nincs készen) a Next Nest-univerzum újabb tagja. iBenczúr László típusterveken alapuló, előregyártott elemekből megépíthető koncepciójának egyik megvalósult darabját Budakeszin vettük szemügyre.
Szomszédod itt az erdő és idővel egy másik Next Nest-ház, ami még alakulóban, de mint ez, ő is az NN-modellek közüli Future. Népes az NN-univerzum, és nagyjából 2018 (a koncepcióalkotás) óta folyamatosan fejlődik: a Future mellett van nyeregtetős Birdie, CopperBox – a kerti házikó –, CabinZero, ami minden magyarországi településen engedélyeztethető, és Drift, a mobilház. Utóbbiról ebben a magazinban Martinkó József írt bemutatót (Diogenész hordója, OCTOGON 190., 2024/2.), a gördülő ház azóta sok szívet megdobogtatott, többek között egy remek zenei kollaboráció helyszíne és ihletője is lett, lásd a Drift Sessions feat. Sena Dagadub – Rockit-et a YouTube-on.

„Öt gyerekemen keresztül évek óta belelátok a mai fiatal generációk élethelyzetébe, egyértelmű, hogy megoldást kell találni a lakhatásukra. Ez volt a szociális oldala annak, ami a Next Nest koncepciót elindította bennem. A másik a környezeti terhelés, amit az egyre nagyobb és egyre bonyolultabb házak jelentenek, többek között az előírások, a technológiák miatt. Környezetszennyező módon építünk, egyre nagyobb pazarlással: nagy az élő munkaerő költsége, ezért a kivitelezésnél egyre kevésbé figyelnek oda az építők az anyag- és hulladékgazdálkodásra. Elgondolkodtatott, hogy egy bonyolultabb családi ház tervezése akár egy évig is tarthat, és azokat a terveket egyetlen egyszer, arra a házra használjuk fel, ami innen nézve nagy idő- és energiapazarlás. Azt is tapasztaltam az elmúlt évtizedek alatt, hogy egyre csak nőtt a megbízók négyzetméterigény-szintje, miközben a családi szituációk pillanatok alatt megváltoznak. Eltelhet csak néhány év egy ház átadása után, és azt veszik észre, hogy üres terek, fenntarthatatlan, felesleges négyzetméterek maradnak, mert mondjuk kirepültek a gyerekek. Érdemes jóval kisebb négyzetméteren, funkcionálisan jól megszervezetten élni. Ezek együttesen vezettek el a típustervek létrehozásához, amik alapján moduláris, minimális környezeti terheléssel megvalósítható lakóházakat lehet megépíteni.”
Így szól László rövid összefoglalója a „miért”-ről. Tömören, ez nem az a bizonyos Zeitgeist, amit egy alkotó vagy megérez, és vannak rá válaszai, vagy egyszerűen, vakon tovább lép? Érdemes itt matatni egy kicsit, mert érzésünk szerint a Next Nest ritka és határozott kifejezője a korszellemnek. [Aki részletesebben is kíváncsi a koncepcióra, annak ajánljuk az OCTOGON 169-es (2021/5-ös) számában olvasható interjút ifj. Benczúr Lászlóval: Az építészet mint forgatókönyvírás – a szerk.]

Esztétikai előképei között ott találjuk az 1990-es évek második felében pislákoló (lásd Sarah Susanka: The Not So Big House, 1998), a 2000-es évek közepére globálisan megerősödő, majd a 2010-es évekre fősodorba került tiny house movement-et. A kisméretű lakóház mint típus persze nem újdonság, de az építészeti értelemben vett „mozgalmi” jelleg frissnek tekinthető, felfutását a 2007-2009-es pénzügyi válság kétségtelenül katalizálta. (Érdekes, mintha a műfaj belső logikája diktálná, hogy a mozgalom a gördülő ház típusokkal [tiny house on wheels] lett széles körben ismert, éppen, mint az NN-univerzum a Drift modellel.)
A típusterv – mint régről ismert tervtípus, egyúttal módszer – előnyei az építészeti tervezésben világosak: ha valamiből sok készül, akkor kiküszöbölhetőek a tervezés- és építéskori anomáliák, és persze olcsóbb lesz a ház. Ráadásul ma már elérhetőek olyan technológiák és anyagok, amik környezettudatos és gazdaságos építést tesznek lehetővé.

Az anyaghasználatról a budakeszi Future kapcsán László más mellett azt mesélte: „a CLT-t a lehetőségek sorából már az elején kivettük, mert úgy ítéltük meg, hogy túl nagy anyagpazarlással jár ez a technológia. Azzal, hogy gerendavázas megoldást választottunk, egy CLT-épülethez szükséges anyagmennyiség 60 százalékából ki lehet jönni. A rétegragasztott gerendákat 13 méteres hosszban gyártják Ausztriában, ezt a méretet feleztük meg, ami kiadta a 6,5 méteres szerkezeti modulhosszt: erre optimalizáltuk az épületformát, -szerkezeteket a Future modell esetében.
Szempont volt az is, hogy a csomópontokat minimalizáljuk, univerzálissá tegyük, és hogy gyorsan, bármilyen speciális kivitelezői tudás nélkül megépíthető legyen a ház: ez generálta a kocka vagy doboz formát. Igazán nem tudom megmondani, hogy mi volt előbb, a technológia vagy a formai vágy, ugyanis nehéz elválasztani az intuíciót a logikai gondolkodástól. A tervezésben éppen az a szép, hogy a két agyfélteke között folyamatos pingpongmeccs zajlik, és azt gondolom, ez látható ezen a házon. Nem beszélve arról, hogy a jól felismerhető, ám szokatlan épületforma, mely következménye a funkcionális és technológiai megoldásoknak, tudatos állásfoglalás a változó világunkról.”

Nézzük csak! Itt nincsenek túlnyúló ereszek, kompakt épületformával találjuk szembe magunkat, de az átszellőzés, a víz el-/levezetés megoldása nem volt egyszerű. Ám ez a fejtörő is karakterizálta az épületet: átszellőzési pontokat például a külső ablakkáva felső síkján is láthatunk. A vízlevezető rejtve, a héjalás alatt fut. A terasztető, a bejárati előtető és még sok részlet bonyolultabb, egyedi – akár „középületes” – megoldását a „termékfejlesztési” hozzáállás teszi lehetővé, elérhetővé. Az átszellőzést a ferde tetőkialakítás abszolút támogatja, ebből is származik a megdöntött, billentett kockaforma, de kétségtelen tény, hogy egy nonkonform forma tökéletes koronája lehet egy új koncepciónak. És még valami a formaadásról: a síktól visszahúzott nyílászárók – főbejárat, teraszoldal, emeleti ablakok – a benapozás-árnyékolásban, így például a ház belső tereinek nyári hűtésében is fontos szerepet játszanak.
Vissza még kicsit az anyaghasználatra. A legtöbb esetben újrahasznált vagy újrahasznosítható, gondozásmentes anyagokat láthatunk kívül (pld. thermowood burkolat, állókorcos fémlemez fedés, kompaktlemez), és belül (rétegelt lemez, fémszerkezetek, kompaktlemez falburkolatok a vizes helyiségekben). Ha alaposan nézik meg a fotókat, akkor látható az is, hogy a mobil bútorok egy része vintage, ami már a tulajdonos figyelmét, világlátását dicséri. Erre László így gondol: „az építészetet érdemes a szociokulturális közeg rétegződéseként felfogni. A tervezés megszűnt individuális alkotói folyamat lenni, rengeteg ember – elsősorban a felhasználó, a számtalan társtervező, kivitelező – összmunkájának eredménye.”

(Érdekes adalék a NextNest-hez, hogy a csapat a legkülönfélébb természetes anyagokat, régi és új technológiákat tervezi beemelni a fejlesztésekbe [például szalmabála, SIP-panel, kenderbeton, vályogprint], ugyanis hisznek abban, hogy az építészet úgy válik valóban környezet- és szociáltudatos tevékenységgé, ha képes a folyton és egyre gyorsabban változó körülményekhez igazodni.
A belső térben a fölszinti gerendák beszélik el a moduláris rendszert. A gerendaosztásnak 91 cm a tengelytávja: ezt a méretet sokszorozva jön létre az egyes házak alapterülete. A legkisebb, négyegységes tiny house-tól a jelen cikkben is bemutatott, 12 egységes vagy akár többgenerációs családi házig, sorházig, mindegyik egységes szerkezeti megoldásokkal, csomópontokkal készül. Az alaprajzi osztásban minden méretkategóriában arra törekedtek, hogy minimalizálják a közlekedőtereket, arányaiban nagy közösségi (a földszinten nappali- étkező-konyha, az emeleten dolgozó-dühöngő) és a lehető legtöbb privát funkciójú helyiséget hozzanak létre.
„Ha pontosan kimódoljuk a technológiai megoldásokat – egyszer –, akkor abból valódi termék lehet” – mondja tervező a budakeszi ház teraszán állva. Azt már én teszem hozzá, hogy mindeközben a színekkel (micsoda almazöldszínű nyílászárók!), az anyaghasználattal és -társításokkal – a szabad alaprajznak köszönhetően –, a belső tér funkciószervezésével a végeredmény mégsem lesz/lett tömegház. A típusossága, a gyors és a mai árakat tekintve olcsó megvalósíthatósága miatt pedig az újra sokat sürgetett bérlakásprogram egyik remek alanya és tárgya ez a koncepció. Itt a nyitott mű, tessék élni vele!
Fejlesztés: 2019-től (folyamatos)
Hasznos alapterület: 144 m²
Építész vezető tervező: iBenczúr László
Építész munkatársak: Benczúr Benedek, Hosszú Erzsébet, Manhertz Albert, Tóth Zsófia, Varga Liza
Belsőépítész vezető tervező: iBenczúr László
További képek és rajzok a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.



