Februári témánk a rozsdaövezetek fejlesztése.

A városfejlesztésben az új varázsszó a rozsdaövezet. Az OCTOGON online februárban ezt a sok lehetőséget rejtő területet pásztázza.
 

 

Először tisztázzuk a fogalmat: rozsdaövezetnek a mára már felhagyott, nem működő ipari területeket nevezik, amelyek a városok terjeszkedése folytán ma már a városszövet részei, de jellemzően a központtól távolabb eső összefüggő területek. Éppen helyzetük és méretük miatt jelentenek tartalékot a korszerű nagyvárosok számára.

A város legfőbb életjelensége ugyanis az, hogy folyton nő, mondhatni ez létének alapja. Egyesek szerint ez a növekedés rákos burjánzás, a felelős városvezetők és tervezők azért küzdenek, hogy a megakadályozhatatlan terjeszkedés ne patológiás módon történjen. A tervezett növekedés az élhető város kulcsa, a korszerű nagyvárosokban Európa-szerte a fejlesztés irányát évtizedekre előre meghatározó stratégiák születtek.

Budapest vezetésének is van új Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS), amely az Otthon Budapesten névre hallgat – ebben nagy súllyal szerepel a főépítész által is erőteljesen támogatott 15 perces város ideája, amely a külső kerületekben felépülő kompakt városközpontokkal számol. 

 


Korábban évtizedekig a kitelepülés volt jellemző, az agglomeráció megtelt, és ez megmutatta a helyzet negatív vonásait. Míg a tehetősebb réteg épp a jó levegő és a zöld kedvéért költözött ki a városból, a gyakorlatban éppen ellenkező módon élt: dugóban rostokolt, csakis autóval tudta elérni mind a munkahelyét, mind a szolgáltatásokat.

Mivel az infrastruktúra fejlesztése nem haladt párhuzamosan a lakóterületi fejlesztéssel, a városközpont a bezúduló autóforgalomnak köszönhetően szintén élhetetlenné vált. A városszéli rozsdazónák ésszerű beépítése erre tudna megoldást adni, feltéve, hogy tervszerűen, a szolgáltatások és a tömegközlekedés párhuzamos fejlesztésével történik.

Jó példáért nem kell messze menni, a szomszédos Bécs élen jár az új, kompakt lakóövezetek kialakításában, ahol a szociális és közösségi szempontok is helyet kapnak, autó pedig sehol. Budapest ettől még messze jár, itt a rakpart vagy a Lánchíd autóforgalmának megszüntetése is lincshangulatot kelt az emberfejű, autótestű kentaurok körében. 

 


Budapest rozsdaövezeti adottságai jók, nem áthidalhatatlan távolságban jelentős ipari gyűrű veszi körül a klasszikus belvárost. A rendszerváltás után már megindult a belsőbb fekvésű ipari területek birtokba vétele, több-kevesebb sikerrel. A MOM park esetében az ipari örökség áldozatul esett, a Ganz gyár belbudai telepe helyén kialakított Millenáris részleges siker, korábbi periódusában jópár üzemcsarnok megmenekült, példásan egészült ki kortárs bővítéssel; a folytatásban a Széllkapu projektben szereplő műemlékek már nem voltak ilyen szerencsések.

A magán beruházásban épülő Graphisoft Park példaértékűen egyesíti a felújított és új épületállományt. Jellemzően a kisebb alapterületű, egy-egy tömbre korlátozódó együtteseknek van esélye a túlélésre, a RIver Loft Újlipótvárosban, a Gizella Loft, a Soroksári út menti malmok mind értékőrző beruházások. Kicsivel odébb a Közvágóhíd viszont csúnyán végezte. Vidéken is voltak sikeres próbálkozások, legismertebb a Zsolnay negyed Pécsett, vagy az Ózdi Kohászat, amelyek építészetileg magas minőségűek, túlélésük a rentábilis működtetésen múlik. A kulturális funkciót befogadó rehabilitáció nagyon izgalmas építészeti feladat, de csak határok között működőképes. A lakófunkció jelenthet megoldást, (a bécsi gáztartályok lakássá alakítása máig példa), itt azonban nagyon fontos a stratégiai tervezés, amellyel kordában tartható a befektető profitmaximalizálási hajlandósága. 

 


A budapesti példák is jól mutatják a folyamat kettős természetét. Egyrészt a 21. század második évtizedében a környezettudatos gondolkodás eljutott oda, hogy a meglévő épületállomány megújítása kimondott cél legyen. Másrészt befektetői szempontból még mindig sokkal inkább megéri a régit eltakarítva újat építeni.

A főváros és a kormány látszólag egyetért abban, hogy a lakás célú fejlesztések rozsdaövezeti területeken valósuljanak meg, e célból, az akcióterületek kijelölése érdekében kormányhatározat is született.

Jelenleg hat területet nyilvánítottak akcióterületté, az alábbiakat
•    a Váci út 152-156 alatt elterülő telek, az úgynevezett Láng negyed,
•    a IX. kerületben a Közvágóhídnál egy már építés alatt álló projekt, a City Pearl nevű mini városközpont,
•    a Fehérvári úton, a Budafoki kocsiszínnel szemközti területen, egy másfél hektáros telken OTP beruházásában megvalósuló Tetris Ház folytatása,
•    a XI. kerületi Barázda utca egy telke, a Bayer Property által fejlesztett Elite Park további ütemei,
•    a X. kerületi Somfa utca, Ceglédi út, illetve a Hízlaló tér 6. szám által körülhatárolt terület, az OTP beruházásában megvalósuló Somfa Liget,
•    illetve a Kopaszi-gáton épülő BudaPart területén több mint 40 helyrajzi számon elterülő terület.

 


 
A koncepciótervek még zöldben úszó paradicsomot vizionálnak, ám a már nyilvánosságra került látványterveken azonban jórészt hallatlanul sűrű és meglehetősen fantáziátlan beépítés látható, és nyoma sincs a meglévő épületállomány megőrzésének. Az akcióterületi státusz pedig az ÁFA-kedvezményen túl a beruházó számára azt jelenti, hogy kikerül a helyi szabályozás kötelmei alól, és kvázi-kiemelt beruházási pozícióba kerül, ami értelemszerűen nem az építészeti minőség irányába hat. 

Az igazán izgalmas építészeti feladat pedig ott jelentkezik, ahol a meglévő ipari örökség is a projekt részévé válhat. A közelmúltban több pályázat is lezajlott, a Nagyvásártelepen kialakítandó Diákvárosra, a Nyugati pályaudvar környékére, illetve a Kőbányán helyet találó Közlekedési Múzeumra, ám ezek közül az első kettőt máris elkaszálták.

 

 

Akadályokkal nehezített pálya tehát az ipari területek rehabilitációja, és akkor még a tudományos kutatás oldalát nem is érintettük. Tervekben és lehetőségekben mindenesetre nincs hiány, Kőbányától Rákosrendezőig, Csepeltől a Hajógyári szigetig és a Népszigetig számtalan izgalmas helyszín kínálja magát, amelyeken egyelőre bérlők és alternatív művészek osztoznak az ideális filmdíszletet kereső producerekkel. Van miből válogatni tehát februárban is, kövessétek az OCTOGON online-t továbbra is!

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Visszatér az ötszázalékos lakásáfa

Visszatér az ötszázalékos lakásáfa

A rozsdaövezeteken keresztül lehelnek vele új életet a városfejlesztésekbe.

Hollandiában fejlesztik a világ legokosabb lakónegyedét

Hollandiában fejlesztik a világ legokosabb lakónegyedét

Főszerepben a lakosok véleménye és az adatelemzés. 

Két, egymást ütő elképzelés harcol a budapesti városfejlesztés jövőjéért

Két, egymást ütő elképzelés harcol a budapesti városfejlesztés jövőjéért

Kompakt város legyen Budapest, vagy fejlesszék a vasúti agglomerációt?

Hirdetés