Februári témánk a rozsdaövezetek fejlesztése.

A városfejlesztésben az új varázsszó a rozsdaövezet. Az OCTOGON online februárban ezt a sok lehetőséget rejtő területet pásztázza.
 

 

Először tisztázzuk a fogalmat: rozsdaövezetnek a mára már felhagyott, nem működő ipari területeket nevezik, amelyek a városok terjeszkedése folytán ma már a városszövet részei, de jellemzően a központtól távolabb eső összefüggő területek. Éppen helyzetük és méretük miatt jelentenek tartalékot a korszerű nagyvárosok számára.

A város legfőbb életjelensége ugyanis az, hogy folyton nő, mondhatni ez létének alapja. Egyesek szerint ez a növekedés rákos burjánzás, a felelős városvezetők és tervezők azért küzdenek, hogy a megakadályozhatatlan terjeszkedés ne patológiás módon történjen. A tervezett növekedés az élhető város kulcsa, a korszerű nagyvárosokban Európa-szerte a fejlesztés irányát évtizedekre előre meghatározó stratégiák születtek.

Budapest vezetésének is van új Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS), amely az Otthon Budapesten névre hallgat – ebben nagy súllyal szerepel a főépítész által is erőteljesen támogatott 15 perces város ideája, amely a külső kerületekben felépülő kompakt városközpontokkal számol. 

 


Korábban évtizedekig a kitelepülés volt jellemző, az agglomeráció megtelt, és ez megmutatta a helyzet negatív vonásait. Míg a tehetősebb réteg épp a jó levegő és a zöld kedvéért költözött ki a városból, a gyakorlatban éppen ellenkező módon élt: dugóban rostokolt, csakis autóval tudta elérni mind a munkahelyét, mind a szolgáltatásokat.

Mivel az infrastruktúra fejlesztése nem haladt párhuzamosan a lakóterületi fejlesztéssel, a városközpont a bezúduló autóforgalomnak köszönhetően szintén élhetetlenné vált. A városszéli rozsdazónák ésszerű beépítése erre tudna megoldást adni, feltéve, hogy tervszerűen, a szolgáltatások és a tömegközlekedés párhuzamos fejlesztésével történik.

Jó példáért nem kell messze menni, a szomszédos Bécs élen jár az új, kompakt lakóövezetek kialakításában, ahol a szociális és közösségi szempontok is helyet kapnak, autó pedig sehol. Budapest ettől még messze jár, itt a rakpart vagy a Lánchíd autóforgalmának megszüntetése is lincshangulatot kelt az emberfejű, autótestű kentaurok körében. 

 


Budapest rozsdaövezeti adottságai jók, nem áthidalhatatlan távolságban jelentős ipari gyűrű veszi körül a klasszikus belvárost. A rendszerváltás után már megindult a belsőbb fekvésű ipari területek birtokba vétele, több-kevesebb sikerrel. A MOM park esetében az ipari örökség áldozatul esett, a Ganz gyár belbudai telepe helyén kialakított Millenáris részleges siker, korábbi periódusában jópár üzemcsarnok megmenekült, példásan egészült ki kortárs bővítéssel; a folytatásban a Széllkapu projektben szereplő műemlékek már nem voltak ilyen szerencsések.

A magán beruházásban épülő Graphisoft Park példaértékűen egyesíti a felújított és új épületállományt. Jellemzően a kisebb alapterületű, egy-egy tömbre korlátozódó együtteseknek van esélye a túlélésre, a RIver Loft Újlipótvárosban, a Gizella Loft, a Soroksári út menti malmok mind értékőrző beruházások. Kicsivel odébb a Közvágóhíd viszont csúnyán végezte. Vidéken is voltak sikeres próbálkozások, legismertebb a Zsolnay negyed Pécsett, vagy az Ózdi Kohászat, amelyek építészetileg magas minőségűek, túlélésük a rentábilis működtetésen múlik. A kulturális funkciót befogadó rehabilitáció nagyon izgalmas építészeti feladat, de csak határok között működőképes. A lakófunkció jelenthet megoldást, (a bécsi gáztartályok lakássá alakítása máig példa), itt azonban nagyon fontos a stratégiai tervezés, amellyel kordában tartható a befektető profitmaximalizálási hajlandósága. 

 


A budapesti példák is jól mutatják a folyamat kettős természetét. Egyrészt a 21. század második évtizedében a környezettudatos gondolkodás eljutott oda, hogy a meglévő épületállomány megújítása kimondott cél legyen. Másrészt befektetői szempontból még mindig sokkal inkább megéri a régit eltakarítva újat építeni.

A főváros és a kormány látszólag egyetért abban, hogy a lakás célú fejlesztések rozsdaövezeti területeken valósuljanak meg, e célból, az akcióterületek kijelölése érdekében kormányhatározat is született.

Jelenleg hat területet nyilvánítottak akcióterületté, az alábbiakat
•    a Váci út 152-156 alatt elterülő telek, az úgynevezett Láng negyed,
•    a IX. kerületben a Közvágóhídnál egy már építés alatt álló projekt, a City Pearl nevű mini városközpont,
•    a Fehérvári úton, a Budafoki kocsiszínnel szemközti területen, egy másfél hektáros telken OTP beruházásában megvalósuló Tetris Ház folytatása,
•    a XI. kerületi Barázda utca egy telke, a Bayer Property által fejlesztett Elite Park további ütemei,
•    a X. kerületi Somfa utca, Ceglédi út, illetve a Hízlaló tér 6. szám által körülhatárolt terület, az OTP beruházásában megvalósuló Somfa Liget,
•    illetve a Kopaszi-gáton épülő BudaPart területén több mint 40 helyrajzi számon elterülő terület.

 


 
A koncepciótervek még zöldben úszó paradicsomot vizionálnak, ám a már nyilvánosságra került látványterveken azonban jórészt hallatlanul sűrű és meglehetősen fantáziátlan beépítés látható, és nyoma sincs a meglévő épületállomány megőrzésének. Az akcióterületi státusz pedig az ÁFA-kedvezményen túl a beruházó számára azt jelenti, hogy kikerül a helyi szabályozás kötelmei alól, és kvázi-kiemelt beruházási pozícióba kerül, ami értelemszerűen nem az építészeti minőség irányába hat. 

Az igazán izgalmas építészeti feladat pedig ott jelentkezik, ahol a meglévő ipari örökség is a projekt részévé válhat. A közelmúltban több pályázat is lezajlott, a Nagyvásártelepen kialakítandó Diákvárosra, a Nyugati pályaudvar környékére, illetve a Kőbányán helyet találó Közlekedési Múzeumra, ám ezek közül az első kettőt máris elkaszálták.

 

 

Akadályokkal nehezített pálya tehát az ipari területek rehabilitációja, és akkor még a tudományos kutatás oldalát nem is érintettük. Tervekben és lehetőségekben mindenesetre nincs hiány, Kőbányától Rákosrendezőig, Csepeltől a Hajógyári szigetig és a Népszigetig számtalan izgalmas helyszín kínálja magát, amelyeken egyelőre bérlők és alternatív művészek osztoznak az ideális filmdíszletet kereső producerekkel. Van miből válogatni tehát februárban is, kövessétek az OCTOGON online-t továbbra is!

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Márciusban újra nyit a bécsi Künstlerhaus

Márciusban újra nyit a bécsi Künstlerhaus

Négy évnyi restaurálás és bővítés után adják át ismét.

A pósteleki Wenckheim-kastély romjainál forgat a Netflix

A pósteleki Wenckheim-kastély romjainál forgat a Netflix

Vár állott, most kőhalom: a Netflix forgatási helyszínt keresett és talált, azt azonban nem tudni, mi lesz az egykori kastély sorsa.

Betemetett völgyhíd kiásására készülnek Salgótarjánban

Betemetett völgyhíd kiásására készülnek Salgótarjánban

Folyamatban van az engedélyek beszerzése.

Hirdetés