Űrdesign és titokzatos portugál művész a 3-as metróban.

Újabb két állomást adtak át a hármas metró belvárosi szakaszán, és már igazán nem sokat kell aludni, hogy végigutazhassunk a teljes vonalon. Nem akármilyen utazás ez: a várost az egyik külvárosi lakóteleptől a másikig a Belvároson keresztül átszelő tengely Budapest társadalmi struktúrájáról is látványos keresztmetszetet rajzol. A déli szakasz elsőként átadott négy állomásáról 2021-ben részletes beszámolókat írtunk (itt, itt, itt és itt), szándékaink szerint most folytatjuk a sort. Bevezetésképpen elevenítsük fel a sorozat bevezető darabjait, a hármas metró múltját, és a jelent meghatározó feltételeket. Elsőként meséljen a múlt...
 

 

Alighanem több csodát rejt a hármas metró, mint a legtöbben gondolnánk: a szocialista design széles spektrumán mozogva űrdesignt, színkódos információs rendszert, társművészeteket is találunk, miközben az alapszínekben tobzódó falak mögött borzongató érdekességek bújnak meg. A felújításban a Paragram stúdió generáltervezésével közreműködő irodák a vonal eredeti atmoszféráját és belsőépítészeti kialakításának elveit tekintették kiindulópontnak, érdemes tehát elsőként a múltat szemügyre venni.

 

Határ úti állomás régen: táblás falburkolat, lamellás álmennyezet, világítás

 

A fiatal tervezők számára pusztán a designtörténelem része, ami sokaknak máig eleven valóság, egy korszak vizuális lenyomata. Ráadásul az Újpestet Kőbányával összekötő kék metró nagyon hosszú ideig, 1970-től 1990-ig folyamatosan épült, öt szakaszban adták át az állomásokat, így a szocialista design igazi példatára.

 

 
Pöttyös utcaNépliget

 

Az elsőként elkészült belvárosi mélyállomásokat a másik, piros vonallal egy időben kezdték építeni, de míg az a szovjet mintára súlyos és méltóságteljes, a kék vonalra már beszüremlett a hetvenes évek szerelt szerkezeteinek könnyedebb világa. A piros metró állomásainak kő-architektúrájával szemben a kék vonalon a bútorzat, az álmennyezet, a falburkolatok színesek, hangsúlyosan elemekből soroltak és áramvonalasak.

A stílusparádé a régi KÖKI mára már elhordott, szemétre került színes plasztik-architektúrájában érte el csúcspontját. A piros -narancs- sárga-zöld-kék űrdesign remekét ugyanaz a Kővári György tervezte, akinek másik korszakos művét, a Déli pályaudvar épp csendesen haldoklik.

A régi Kőbánya-Kispest végállomás, azaz KÖKI makettje

 

A hamburgerszaggal együtt az alapszínekben tobzódó vizualitás is beégett a budapestiek emlékezetébe. A tipizált bútorzat, az információs rendszer kialakítása során egyértelműen törekedtek arra, ami ma már evidencia, és a felújítást és annak előzményeként a négyes vonal sokszorosan díjazott álommásait tervező irodák alapvetése volt: a rendszerelvű tervezésre és a vonal elemeinek sorozatba szervezésére. A legkésőbb átadott újpesti állomásokon már színkódos információs rendszerrel is kísérleteztek (Nemcsics Antal professzor és csapata, BME Építészmérnöki Kar, rajzi Tanszék).

 

 
Az Ecseri út fényeiFogantyú? Kilincs? – Népliget

 

Szintén korszerű, sőt korát megelőző módon jelentős szerepet szántak a társművészeteknek: az újpesti szakasz minden állomásán a BME Rajzi Tanszék egy-egy művész-oktatójának égetett zománc munkája látható ma is, de majd’ minden állomásra jut egy köztéri alkotás, amely olykor tematikájában is kapcsolódik a városrészhez. Szász Endre Dózsája a Dózsa György úton, Metky Ödön Mama szobra a József Attila lakótelep előtt direkt asszociáció. 

 

Metky Ödön Mama szobra a Pöttyös utcánál

 

Kányádi Sándor padja az Arany János utcában kapott helyet, ahogy Hiúság című versében áhította, a „Felszab”, azaz a Ferenciek tere Budapest növekedését ábrázoló tűzzománc falképe Papp Oszkártól, vagy a Nyugati aluljáró hullámzó térplasztikája a forgalmas közlekedési terek kommunikációs lehetőségeit használta ki, csakúgy, ahogy méltatlan utódai, az óriásplakátok teszik. A Deák téri megálló falán a betű-puzzle megoldását évtizedekig találgatták az utasok, míg egy cikk le nem leplezte a portugál művész, João Rodrigues Vieira trükkjét, amivel három portugál költő, Camoes, Césário és Pessoa, illetve Ady, Petőfi és József Attila sorait mixelte. 

 

Ecseri út peronja régenHatár út peronja régen

 

Borzongató érdekesség, hogy mi rejtőzik a színes falak mögött. A 2-es és a 3-as metró területén 26 kilométernyi alagútban, 12 szektorra osztva összesen 20 kilométernyi óvóhely található, ahol mintegy 230 ezer ember helyezhető el, de arra is alkalmas, hogy ezen keresztül ürítsék ki Budapestet katasztrófa esetén. A padlóba süllyesztve fél méter vastag és hat méter széles acél zsilipajtók rejtőznek.

Zuhanyzók, raktárak, orvosi rendelő, férfi és női vécék állnak rendelkezésre, nagy mennyiségben tárolnak olajat a generátorok működtetéséhez és zsiliprendszeren keresztül a felszín is megközelíthető. Három napig még akkor is túl lehet élni, ha atom- vagy vegyi fegyverrel támadnák a fővárost. 

A középső és a déli szakasz berendezései és burkolatai a kor gyenge kivitelezési és erős tervezési minőségének példái, közülük a legjellegzetesebb darabok, mintegy ötszáz relikvia a majdan megnyíló új Közlekedési Múzeum gyűjteményét gazdagítja.

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Gyűrött arcú reggelek a hármas metró vonalán

Gyűrött arcú reggelek a hármas metró vonalán

Szonettkoszorú a hármas metró déli állomásainak felújításáról, negyedik rész.

Mies van der Rohe a Pöttyös utcánál

Mies van der Rohe a Pöttyös utcánál

Szonettkoszorú a hármas metró déli állomásainak felújításáról, harmadik rész.

A szorongás enyhítése a hármas metró építészetében

A szorongás enyhítése a hármas metró építészetében

Szonettkoszorú a hármas metró déli állomásainak felújításáról, második rész.

Hirdetés