Nyírábrányi szólamok

Kastélyrehabilitáció Bányai Lili diplomatervében.

Bányai Lili a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építész mesterszakán készült diplomamunkájában egy leromlott kastélyépületet keltett új életre. A rehabilitáció vezérszólama a zene, ugyanis a kis vidéki kastélyban számos zenei nagyság fordult meg a 19. században. A munkát a hallgató mutatja be.

 


Napjaink építészetének gyakran előforduló kérdése a történeti környezet kezelése. Az építészeti szempontból megfelelő és helyes viselkedés nem mindig egyértelmű és sokszor a szakmabeliek is eltérően vélekednek egy-egy kortárs épület elhelyezésének, kialakításának megfelelőségéről egy adott környezetben. A terv előzményét adó tanulmányban a különböző szituációkat és viselkedési formákat vizsgálva tekinthető át számos kortárs építészeti példa.
 

 

A terv helyszíne egy Hajdú-Bihar megyei kis község, Nyírábrány. Itt található a 19. századi Eördögh-Szapáry kastély, melynek terveit Povolny Ferenc készítette. Az épület első tulajdonosa Eördögh Alajos, aki Szabolcs vármegye főjegyzői, majd alispáni posztját töltötte be, nagyon szerette az ábrányi birtokát, idejét nagyrészt itt töltötte és jelentős összegeket fordított az építkezésre, valamint a terület fejlesztésére, ezentúl vagyona egy részét mindig is a tudománynak és a művészeteknek szentelte.

Az egykor hatalmas angol parkkal körbevett kastélynak szoros kapcsolata alakult ki a zenével, ugyanis Eördögh Alajos harmadik fia, Ábrányi Kornél zeneszerző apja kastélyában sajátította el a zenei alapokat; Lavotta János zeneszerző tíz évig élt az Ábrányi-birtokon, és Stradivari-hegedűjét is az Ábrányiakra hagyományozta. A kastélyban Erkel Ferenc, Bihari János és Boka András is több ízben vendégeskedtek. Az épület végső formáját egy későbbi tulajdonos, a Szapáry család birtokossága idején nyerte el. Bár az épület kezdetben nagybirtokos tulajdonosok otthonaiként szolgált, a II. világháború idején hadikórházat helyeztek el benne, majd az épület államosítása után az 1950-es években általános iskolának adott helyet, később aztán funkció nélkül maradt és állapota azóta romlik.

A tervben a kastély környezetének bevonásával új, az egykori történelmére reflektáló funkciók kerültek elhelyezésre azzal a feltételezéssel, hogy a kastélyt, mint szállót hasznosítják majd a jövőben. A koncepció tehát az épület egykori zenei múltjának megidézése és visszaépítése a területre kortárs építészeti eszközök segítségével. 
 

 

A kastélyról fennmaradt források alapján az egykori útvonalak részleges helyreállításával rendeződik a jelenlegi előkert helyzete. Az így kialakult útvonalra szerveződik az új épület, a hangversenyterem, mely helyet adhat a környéken egyébként is ritka klasszikus és könnyűzenei koncerteknek, továbbá lehetőséget biztosít kisebb zenekari próbák és zeneoktatás megvalósítására is. Az épület elhelyezésénél, valamint a tömegformálás és anyaghasználat során is fontos szempont volt, hogy az új épület a kastéllyal kapcsolatot teremtsen, de ne sértse annak központi szerepét. 

 

 

Alaprajzát tekintve egy egyszerű, körüljárható „cipősdoboz” forma adja az épület magját – a koncerttermet, mely a kastélykert tengelyében fekszik, így a terem végfalának teljesen eltolható kialakításával, azzal erős vizuális kapcsolatot hoz létre. 
 


Annak érdekében, hogy az emeleti galériák megközelítése is gyors és kényelmes legyen, az emeleti falpanelek elforgatható ajtóként működve megnyitják a koncerttermet a közlekedő felé. A belső térben található akusztikai panelek az így kirajzolt függőleges mintázatot követik le.

A színpad és a nézőtér magasságából adódó szintkülönbség áthidalását egyik oldalról a próbateremben található kórusállvány oldja meg, mely a backstage-ként működő, az előadóművészek számára kialakított előkészületi térrel mobil fal segítségével összenyitható vagy leválasztható.


 

A terv fontos része a külső terek bevonása is. A kastély hossztengelyében a korabeli térképek alapján egykor egy-egy pavilon állt. Ennek helyén, az egykori útvonal felidézésének indokán kapott helyet egy télikert, ami a kikapcsolódást szolgálja. Az enyhén lejtős domboldalon fekvő előkertben rejtetten elhelyezett tartók segítségével ideiglenesen székek helyezhetők el, így kültéri koncertek, előadások megtartására is lehetőség van. 

 

 

A kastély mögött található park ma már számos növény és állatfajnak helyet adó erdővé vált, melyek között védett fajok is megtalálhatók. A kastély építésének évében ültetett öreg platánfa még ma is áll. A kiegészített sétaút ezt a jelképes területet magába foglalva halad végig a területen. A park végében található az első tulajdonosok által kialakított tó, melyet egy tisztás vesz körül, ideális pihenő övezetet kialakítva. A tóban létesített kis sziget még ma is megtalálható, megközelítése azonban már nem megoldott. Ezen a helyszínen a kis híd mellett egy zenepavilon kapott helyet, mely által a parknak ez a része is zenei élménytérré válhat.

 

 

A történeti épületeink őrzik a múltunk egy darabját, a mai kortárs épületeink viszont a jelenünket reprezentálják a jövőben, ezért fontos, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol mindkettő tud létezni egymás mellett és egymással olyan viszonyban, amely egyiknek sem válik kárára. A cél tehát a területen olyan funkciók és lehetőségek megjelenítése volt, amelyek azon túl, hogy megidézik a kastély egykori szellemét, a mai kor igényeit kiszolgálva tudnak újra életet teremteni ott. 

 

 

SZÓLAMOK – Bányai Lili, DE MK Építész MSc 2022

 

 

 

További képek a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Nyírábrányi szólamok

Nyírábrányi szólamok

Kastélyrehabilitáció Bányai Lili diplomatervében.

Mi baja a díjnyertes építésznek a fenntarthatósággal?

Mi baja a díjnyertes építésznek a fenntarthatósággal?

Tatiana Bilbao nem címkének, hanem az élet szerves részének tartja a fenntarthatóságot.

Budapest 150 izgalmas designhelyszíne egy térképen

Budapest 150 izgalmas designhelyszíne egy térképen

Megjelent a Budapest Design Map.

Nincs találat!

Hirdetés