Hirdetés

Műtárgysokk

Szétnéztünk az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ szigorúan őrzött termeiben.

Szinte egy katonai objektum szigorával őrzik az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ nemrég elkészült épületét, érthetően, elvégre ez esetben a legcsekélyebb túlzás nélkül nemzeti kincs kerül ott biztonságos körülmények közé: a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum több mint 300 ezer műtárgya. Jelenleg az utóbbi évtizedek legnagyobb léptékű műtárgy-költöztetése zajlik, festmények, szobrok, vázák, hangszerek kerülnek vagy a raktárba vagy – az anyaghasználat szerint szétválasztott – nyolc restaurátori műhely valamelyikébe. A Liget Budapest projekt keretében felépült központ minden tekintetben csúcsteljesítmény, a megvalósulásához számos szakterület elképesztően aprólékos közös munkájára volt szükség. Jellemző, hogy hasonló létesítménnyel mindössze a londoni British Museum és szentpétervári Ermitázs büszkélkedhet Európában, illetve Párizsban folyamatban van a Louvre háttérintézményének kialakítása. De mi most maradunk Budapesten, ahol életreszóló élményben van része annak, aki bejuthat a méltán gondosan őrzött épületbe.

A háttér

Az OMRRK épülete 2019-ben készült el a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. A 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesben világszínvonalú múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok és kutatószobák mellett itt működik a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és helyet kapott egy látogatóközpont is. A csaknem 30 ezer négyzetméteres központi épület a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű infrastruktúrát. A beruházás hosszú távra megoldja ezen nemzeti közgyűjtemények sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáit.

A megérkezés

A sajtó minden szürke, borongós hétfő reggelek legszürkébbikén és legborongósabbikán nyert bebocsátást a projekt legnagyobb, a múzeumi raktáraknak és restaurátor-műhelyeknek otthont adó létesítményébe, amely a térszint alatt négy, afelett pedig háromszintes területet biztosít a műtárgyaknak. Építészetileg a fejlesztés a régi és új épületek összhangjára törekedett, a telek két értékes, Freund Vilmos által tervezett épületét az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételével újították fel – mondta a Narmer Építészeti Stúdió Ybl-díjas tervezője, Vasáros Zsolt. Az új épület tagoltságával és anyaghasználatával illeszkedik a 19. századi, kisebb volumenű kórházi pavilon-épületekhez, egyszerű szerkesztésével, klasszikus arányaival pedig az időtlenség, a stabilitás karakterét hivatott megidézni – minderről Zöldi Anna részletesebben is írt az OCTOGON 160-as lapszámában.

A legnagyobb kihívást különös módon ugyanaz jelentette a Narmer számára, mint a projekt többi résztvevője számára: a hazai előképek nélküli múzeumszakmai épületegyüttes tervezési programja.

„Az építészeti karaktert a környezet értékeinek, és az intézmény presztízsének figyelembevételével kerestük – mondta Vasáros. – A tervezési folyamatban közel százötven tervező, alkotó, mérnök és szakértő vett részt, kiemelendők az épületgépészeti és -villamossági, valamint a restaurátorszakmai területeken közreműködők.” Az itt található műhelyek, irodák, műtermek és laborok a legmagasabb színvonalú tudományos és technikai hátteret biztosítják az ott dolgozó múzeumi szakemberek számára.

A látogatás

Az épületben éppen zajlik a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint százezer gyűjteményi műtárgyának beköltöztetése, a lehető legszigorúbb protokoll mellett: minden műtárgynak saját QR-kódja van, mi több, az épület minden elemének, ajtóknak, polcoknak is. „Gondoljunk bele, egy mezei költözésnél milyen felfordulást okoz, hogy melyik dobozba mi került – nem jó ötlet ugyanezt több százezer, a nemzeti vagyon jelentős részét képező műtárggyal eljátszani” – mutat rá egy plasztikus példával Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Aztán belépünk egy 300 m2-es terembe, ahol az említett két gyűjtemény restaurátorai éppen Munkácsy Mihály, Czóbel Béla, és Szinyei Merse Pál, valamint Markó Károly, Vaszary János festményeit restaurálják. Innentől a hétfő reggel eléggé eltér a tipikustól. A restaurátorok nem bánják, ha munka közben nézzük, fotózzuk őket, sőt készségesen mesélnek is. Megmutatják a speciális lámpát, ami szabályozható erővel, egyenletesen szórja a fényt az épp tisztított festményre. Kifotózott részleteket mutatnak, amelyek önmagukban is döbbenetesek: egy-egy, az eredetin csak lassan felfedezhető részlet akár önálló festményként is megállná a helyét. Mutatják a kopásokat, foltokat, korábbi rossz restaurálási helyeket, amelyeket aprólékos munkával kijavítanak, így a korábbinál közelebb hozva az eredeti állapotot.

Elmondják, hogy ebben a műhelyben minden a rendelkezésükre áll, később pedig Kemecsi arról mesél az Octogonnak, hogy az eszközök beszerzéshez nemcsak egyeztettek a restaurátorokkal, de elvitték őket több meghatározó európai múzeumba szakmai útra, könyvtárközi kölcsönzéssel a legfrissebb nemzetközi szakmai anyagokat tanulmányozták át, és a legkorszerűbb berendezések beszerzése mellett számos egyedi készüléket is gyártottak az igényekre szabottan. Az általunk látott restaurátori műhely is hatalmas élményt nyújtott, de mellette további hét műterem és négy diagnosztikai, valamint konzerválási feladatok ellátására kialakított helyiségben folyik a munka.

A raktár

A műtárgyak tárolása itt annyiban hasonlít az általunk ismertre, hogy polcokon és fiókokban vannak. Ezen kívül semmiben. Mondhatni, már tárgyak szállítása is művészet, amennyiben számos esetben egyedi csomagolás készül, például egy 17. századi húros hangszernél ki kell találni, hogyan helyezzék el a dobozban, anélkül, hogy a folyamat bármely pontján megsérülhetne. A beérkezés után sem egyszerűen kicsomagolják és felteszik egy polcra: többnyire karanténba kerül a műtárgy. Nem a koronavírus miatt, hanem

mert meg kell óvni a kincseket a műtárgysokktól.

Egy zsiliprendszer fogadja a műtárgyakat, mert „amikor bekerülnek ide a törökbálinti depóból, akkor eléggé más körülmények fogadják őket”, magyarázza Kemecsi. Tehát még a műtárgy számára amúgy ideális körülmények sem megfelelőek, ha túlságosan eltérő klimatikus viszonyok közül érkezik. Egy munkatárs az ónpestis példáját hozza fel: 13 Celsius-fok alatt az ón tárgyak pestist kapnak, egy tűhegynyi területről elindulva „ledarálja az egész tárgyat”. Vagy ha egy többszáz éves bútort rossz körülmények között ideálisra szállítunk, és a kettő között nagy az eltérés, sokkot kaphat a műtárgy, azaz hosszában megreped, eltörik. Ezért kerülnek tehát karanténraktárba a műtárgyak. Ilyenből kettő van, az egyikben fagyasztókamrával, ami mínusz száz fokra képes hűteni, a másikban nitro gázosító működik, amely minden élő organizmust elpusztít. Ha tehát a tárgy bírja a fagyasztást vagy az adott gázt, akkor némi „szoktatás” után onnan kerül majd be a raktárba. Az épület gépészeti kialakítása alkalmas arra, hogy a restaurátor műtermekben és a műtárgyraktárakban, az anyagok megőrzéséhez egyedileg beállított hőmérsékletet és páratartalmat biztosítson.

Ők már kijöttek a karanténbólFiókrendszer fegyverekkel

A fenti folyamaton minden tárgy végigmegy, és ezért is szükségesek a QR-kódok, mindegyikről tudni kell mindent, hogy szakszerűen kezelhessék. Odabent arra is figyelnek, hogy ne legyen zsúfoltság, így ha bármilyen baleset folytán egy műtárgy romlani kezdene, akkor nem fertőzi át a többit. És ha már a csomagolást és az érkeztetést említettük, illik szólnunk az útról is: miután rendkívül értékes műtárgyakról van szó, azt is tudják, melyik útvonal mennyire biztonságos, kátyús vagy sima, mert sok esetben ezeken is múlhat a biztonságos érkeztetés. Jellemző a folyamat komplexitására, hogy az itt dolgozókat hasonlóan körbe kellett vezetni, mint ezen a borongósnak-indult-de-felejthetetlen-lett hétfő reggelen az újságírókat, tehát edukálni kellett a munkatársakat. És ismét a léptékekről: a története során először saját épületbe költöző Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központja szintén itt található, 28 műtárgyraktárban. (El is hangzott, hogy itt megéri eltévedni, mert az illető kap egy leltári számot, és évszázadokra konzerválják, mint nemzeti kincset.) 

A távozás

A múzeumok a tulajdonukban lévő tárgyak nagy többségét nem állítják ki, ennyiből is érdekes hely egy múzeumi raktár. Esetünkben úgy számolnak, hogy a tárgyak 90 százaléka marad huzamosabb ideig a raktárban. Azt nem tudjuk, mi lesz a sorsa az itt felbukkant első magyarországi lampionnak, amit még Xantus János, az Állatkert alapítója hozott be Yokohamától – 1869-ben vette egy utcai árustól, aki már akkor a turizmusra szakosodott –, mindenesetre hasonló kaliberű kincseket csodálhattunk meg. 

Érthetően nehezünkre esik elhagyni az épületet, annál is inkább, mert ide nem egyszerű visszatérni. Mint Baán László, a projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondja, a nagyközönség számára várhatóan lesznek bejárások, de csak korlátozottan, egyes területekre, például a Múzeumok Éjszakáján vagy a Műtárgyak Éjszakáján.

Az OMRRK számokban:

  • A 160 talajszondás és egy levegős hőszivattyú az épületek teljes hűtési és fűtési energiáját biztosítja, a tetőkön elhelyezett napelemek pedig a villamosenergia felhasználás egy jelentős részét is fedezik.
  • A korszerű raktártechnológia 37 ezer polcfolyóméternyi (azaz 37 kilométernyi) rakodófelületet és 25 ezer m2 képrács-felületet biztosít az ide költöző műtárgyak számára.
  • Az egykori kórház izraelita imaházának, majd a felvételi épületének rekonstruált létesítményében kapott helyet egy több mint ezer négyzetméteres látogatóközpont, ahol az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével történő rekonstrukció során többek között egy konferenciatermet is kialakítottak.
  • Az épületegyüttesben, az egykori Bródy Adél kórház korszerűen felújított és célnak megfelelően átalakított épületében, több mint 3000 négyzetméteren kapott otthont a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint egymillió dokumentumát őrző Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is.  
  • Az intézmény területén egy, a nyitvatartási időben szabadon használható 13 ezer négyzetméteres park készült, Bókay kert néven.

A nagyobb méretű képekért kattints a galériára!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Pályázat a Néprajzi Múzeum logójára és arculatára

Pályázat a Néprajzi Múzeum logójára és arculatára

A speciális tematikához illeszkedő, korszerű arculatot szeretnének.

Benéztünk az épülő Magyar Zene Házába

Benéztünk az épülő Magyar Zene Házába

Rákérdeztünk a lebegő tető, a körbe üveg koncertterem és a fénykutak működésére.

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Magyar Zene Háza

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Magyar Zene Háza

Az International Property Awards elismerése után az épület a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült.

Hirdetés