Hirdetés

Noé bárkái

Építészeti feladatok katasztrófák idején.

A humanitárius katasztrófák – okozza bár őket természeti csapás, istenítélet vagy emberi agresszió – visszavetik az áldozatokat a legelemibb körülmények közé. Ilyenkor pusztán a túlélés a tét, ám a biológiai szükségletek kielégítésén túl szinte előbbre való annak megőrzése, ami által a csapások dacára is embernek érezhetjük magunkat. Vészhelyzetekben sajnos egyre inkább bővelkedünk, cikkünk felidéz néhányat az utóbbi évek e téren született építészeti kísérletei közül. A legizgalmasabbakat pedig most induló sorozatunkban részletesebben is bemutatjuk.
 

 

Szűkített feltételek között, a legalapvetőbb igényekre tervezni mondhatni csemege a designnal foglalkozó kreatívok számára. Mind az anyagokat, mind a funkciót tekintve kihívás színvonalasan megteremteni az emberhez méltó körülményeket, miközben a társadalmi hasznosság jóleső érzése is feltétel nélkül biztosított. A globalizáció pozitív hozadéka, hogy a katasztrófa-sújtotta területek lakosságáért az egész világ összefog, akár távoli kontinensek tervezői is megmozdulnak, a projektek pedig közkinccsé válnak, másutt is alkalmazhatók a tapasztalatok. Mivel az utóbbi évtizedekben az apokalipszis lovasai elég szépen teljesítenek, legalább prototípus, vagy tesztelés szintjén számtalan megoldás járta be a sajtót.

 

Shigeru Ban KenyábanShigeriu Ban Kenyában


A szempontok egyrészt maguktól értetődők:

gyors, olcsó, egyszerű technológiával megépíthető hajlékokra van szükség, amelyek megépítése nem igényel szaktudást, ugyanakkor biztosítják az alapvető védelmet, és lehetőség szerint újrahasznosíthatók.

Ugyanakkor a mégannyira minimális igényekre szabott hajlékoknak is esztétikusnak és könnyen karbantarthatónak kell lennie. Ezen felül a gyakorlatban adódnak különleges igények is, amikre magunktól talán nem gondolnánk: például cél, hogy az ilyen átmeneti szállásokra szorult embertársaink ne szokjanak oda, akarjanak tovább költözni, tartós otthont alapítani. 

 

 

Ezzel közvetlenül összefügg, hogy nem csak a fizikai, de a szellemi, lelki igények kielégítésére is gondolni kell az extrém körülmények között is, a lakhatáson kívül közösségi létesítményekre is szükség van. Mostanság sokan csomagolunk ruhákat, élelmiszert az Ukrajnából érkezőknek – én sokak számára meglepő módon számtalan bizsum, láncom, karkötőm tetemes részét tettem egy hátizsákba. Megvolt rá az okom, a 2015-ös menekülthullám idején a Déli pályaudvaron egy csillogó, fekete szemű kisfiú szó szerint lekönyörögte rólam a szemével gigantikus türkizkék fagolyókból álló láncomat, és roppant boldogan akasztotta a nyakába. A biológiai túlélést leginkább a lelki támogatás tudja segíteni, az alábbi projektek közül van olyan, amelyik kifejezetten a katasztrófa helyszínén oldja meg az ideiglenes lakhatást, hogy az emberi közösségek, családok ne szakadjanak szét. 

Az egészségügyi ellátás mint szükséglet, megint csak magától értetődő, ennek téri feltételeit ugyancsak építészeti feladat megoldani. Első pillantásra meghökkentő igény a menekülttáborok fenntartóitól, hogy a hajlékok burkolata legyen átlátszó, követhető, hogy az összezsúfolt tömegben mi történik, nem fajulnak-e el egyes antiszociális viselkedésformák. A zsúfolt lakóegységek telepítése során fontos szempont, hogy legyen lehetőség az interakcióra is, ne a néhány négyzetméteren kuksoljanak magukban az amúgy is pszichés megterhelést elszenvedők. A válsághelyzetek építészeti kezelése rövid és hosszútávú problémákat is felvet – megdöbbentő adat, hogy a haiti földrengés áldozatainak nyolc év után sincs még állandó otthonuk.

 

 

A legismertebb alakja a katasztrófaépítészetnek a japán Shigeru Ban, aki 2014-ben Pritzker-díjat is kapott munkájáért. Az ő nagy technikai újítása a papír felhasználása – ne feledjük, hogy a japán kultúrában a papír mekkora szerepet játszott, akár a mozgatható térelválasztókra, akár az origamira gondolunk, de felidézhetjük a kő-papír-olló játék tanulságát is: a papír erősebb, mint a kő. Ban papírhengerekből álló vázat szerkesztett, amely azon túl, hogy olcsó, gyorsan összeállítható, szétszedhető és újra felállítható a világ másik felén, tudja azt is, ami a japán tervező szerint fontos: ideiglenességével motiválja lakóját, hogy valahol otthont építsen magának. 

Az eddig sorolt feltételeknek megfelelhetnek újonnan telepített hajlékok, menekülttáborok, és meglévő csarnokokban kialakított ideiglenes tömegszállások egyaránt, sőt, városi körülmények között az üresen álló lakások, házak átalakítása is opció. Mindegyik más-más építészeti megközelítést kíván, de közös a feladatokban, hogy különleges anyagok, technológiák kipróbálására ösztönzik a tervezőket. 

 

 

Különleges és szakértelem nélkül, gyorsan használható anyag a szupervályog, amit később, a közösségi létesítmények kapcsán mutatunk majd be, illetve a homokzsák, amelyből az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága egy kísérleti projekt keretében épített ideiglenes otthont menekültek részére. A szíriai újjáépítés részének szánt projekt megvalósításában az ARCHICAD is közreműködött, a tervek ezzel a programmal készültek. Az átlagosan 44 négyzetméter alapterületű kétszobás otthonok megfelelnek a helyi viszonyoknak, ellenállnak a földrengéseknek, árvizeknek, tűzbiztosak és golyóállók. A Graphisoft a felhő alapú ARCHICAD szoftverek ingyenes licenszével támogatja a projektet. 

 

 

Ki gondolná, hogy a beton is alkalmas provizórikus használatra? A  „Just add Water” mottóval reklámozott projekt egy francia cég, a Cutwork stúdió egyelőre kísérleti fázisban tartó munkája. Cortex Shelter néven futó, víz hozzáadása után keményedő héjú, acélvázas épületeik 24 óra elteltével birtokba vehetők. 

 

Cortex Shelter

 

A hordozható szálláshelyek archetípusa, a nomád életformából jól ismert sátor is számos újragondolt változatban lehet alkalmas korunk kényszerű vándorai számára. A jordániai-kanadai építésznő, Abeer Seikaly lótuszvirágra emlékeztető lakóegysége nem csak szellemes, de kifejezetten esztétikus is. Ráadásul formája nem öncélú, minden kis hajlata a túlélés szolgálatában áll. A pehelykönnyű, könnyen összecsukható és így egyszerűen szállítható vízálló anyagú sátor szellőzik, képes napenergia tárolására, és gyűjti az esővizet. A struktúra találkozási pontjainál kis szellőzők nyithatók, az esővíz a tetőn elhelyezkedő szűrőkön keresztül a falakban lévő „zsebekbe” jut, vagyis a sátor tulajdonképpen megtelik vízzel. A zsebek megnyithatók, egy speciális rendszer segítségével így pedig zuhanyként is használhatók. A napelemek révén éjszaka plusz energiaforrás nélkül világít lakóinak. A „Weawing a home nevű fantasztikus projekt 2013-ban elnyerte a Lexus Design Awardot is, jelenleg még csak a prototípus készült el. 

 

Weawing a Home

Az üzlet és jószolgálat nem kell, hogy kizárja egymást, sőt. Christian Weber fesztiválokra kifejlesztett, Shiftpod névre hallgató pillekönnyű, fényvisszaverő, szigetelt, szélálló sátra hatalmas üzleti siker lett; minden húsz eladott darab után egyet egy rászoruló családnak juttatnak. Az Advanced Shelter Systems Inc. (ASSI) vállalattal együttműködve görögországi és hawaii menekülteknek ajánlotta fel kupola alakú, összehajtogatható, univerzális sátrait.

 

Shiftpod

Az IKEA lapra szerelt, újrahasznosított műanyagból készült Better Shelter háza négy óra alatt összerakható, hatvannyolc elemből áll, 57 négyzetméteres és öt személyes. Kulcsra zárható ajtaja van, napelemmel működik a világítás, és még szúnyoghálós ablakot és USB-töltőaljzatot is kapott. 

 

Ikea Better Shelter ideiglenes otthonokIkea Better Shelter ideiglenes otthonok

 

Természetesen a konténerek, illetve kapszulák régóta létező megoldást jelentenek, ám ebben is lehet újítani. A Design Nobis Tentative névre keresztelt hordozható, aluvázas konténerének burkolata időjárásálló steppelt textil. A tető összegyűjti a vizet, valamint biztosítja a világítást és a szellőzést, míg a padló hőszigetelő, újrahasznosítható kompozit lemez készül. Összecsukva a 2,5 méter magas menedék könnyen hordozható: 4 méter hosszú, 2 méter széles és csak 30 cm magas csomagot jelent.

 

Tentative

 

 

A Garrison Architect New York City számára kifejlesztett projektjében a fő szempont az volt, hogy a katasztrófa által otthonukat elhagyni kényszerült emberek ne szakadjanak ki a közösségükből. Az Otthonok helyben moduljai legóként összerakhatók, sorokat, oszlopokat alkothatnak, de átköthetnek a meglévő házak és építmények között is. A tervezők szerint projektjük mérföldkövet jelenthet az újjáépítésben a katasztrófa által sújtott területeken, mivel a közösségek együtt tudnak működni infrastruktúrájuk helyreállítása érdekében. Tizenöt óra alatt telepíthetők, a helyi közműhöz csatlakoztathatók. Minden egységben van nappali, konyha, fürdőszoba és megfelelő tárolóhely. Ahol lehetséges, újrahasznosítható anyagokkal épült, a padlója például parafa. A fenntarthatóságot szolgálja az integrált árnyékolás, a vastag szigetelés és a fotovoltaikus panelek hozzáadásának lehetősége.

 

 

A modern-kori tanulságok sem haszontalanok, a híd alatt csövező hajléktalanok és menekültek ihlették a Párizs- és Santiago-i székhelyű 1week1projekt „Illuminate Paris” nevű tervét. Az esőtől védett híd alatti „közteret” hatalmas, világítótestként is funkcionáló csövekkel rendezték be. A 4 méter széles és 7 méter magas hengeres lámpák újrahasznosított átlátszó polipropilénből készülnek, melyet bambuszspirálra feszítenek. A projekt nem csak átmeneti szállást nyújt a menekültek számára, hanem játszóteret, előadóteret és nyilvános parkot is kínál a városlakóknak, és így egy fontos, eddig nem említett szempontot behoz: lehetőséget ad a betelepültek interakciójára a helyben élőkkel.

 

Illuminate Paris

Illuminate ParisIlluminate Paris

 

És ha épp úgy adódik, a súlytalanság sem akadály. Gondolkodhatunk kozmikus méretekben is, és ha úgy esik jól, menekülhetünk akár a Holdra is. A NASA, a BIG, az innovatív építési technológiák szakértője az ICON, és a SEArch+ együttműködésében készülő 3D nyomtatású kunyhók a kísérlet szerint a NASA 2024-ben odaérkező kutatócsoportjának szolgálnának szálláshelyül, de addig még bármi is történhet.

 

 

Az újonnan épült telepeken kívül a tömegszállások kialakítására a másik lehetőség a nagy csarnokok átalakítása. Erre ad megoldást Shigeru Ban már említett koncepciója, amit a mostani ukrajnai válsághelyzetre reagálva Lengyelországban több helyen is alkalmaztak. Az egyik elhagyott Tesco áruházban, a határtól 25 kilométerre lévő Chełm városában a közeli lublini műszaki egyetem kutatóinak részvételével csővázakkal, kartonpapír és drapéria elválasztó elemekkel alakítottak ki boxokat. A szükséges anyagokat adományokból szerezték be. A 300 boxban kettő-négy kempingágyat helyeztek el. Ban Chełmben személyesen győződött meg arról, hogy készül a boxos menekültszállás. A konstrukció lehetővé tette, hogy napok alatt 1200 modult építsenek, amiből százat már fel is állítottak Łątka városának vasútállomásán diákok segítségével, és további lengyel városok is hasonló intézkedéseket terveznek.

 

Tesco Chelm, átalakítva menekültszállássá

 

Ahogy korábban említettük, szélsőséges helyzetekben összeszorult tömegben kiemelten fontos a szociális interakciók fenntartása és humanizálása. Ennek kereteit megteremteni szintén az építészet feladata. A pop-up közösségi terekre jó példa az Emergency Architecture & Human Rights által a a Zaatari menekülttábor mellé épített ideiglenes iskola. Az épületet szupervályogból építették, ami nem igényel szaktudást, szilárd, jól hőszigetel és gyorsan készül.

 

Zaatari ideiglenes osztályteremZaatari ideiglenes osztályterem

 

Tel-Aviv központi buszpályaudvara mellett, a Levinszki parkban található a Yoav Meiri Architects által tervezett szabadtéri könyvtár menekülteknek. A hely érdekessége, hogy a menekültek eleve itt gyűlnek össze hétvégenként. A magasabban lévő polcokon a felnőttek válogathatnak a könyvek között, míg a gyermekkönyvek a szerkezet alsó részén találhatóak. A 3500 könyv tárolására alkalmas konstrukciót éjszaka kivilágítják.

 

Tel Aviv, könyvtár menekülteknek.Tel Aviv, könyvtár menekülteknek.

 

A Shigeru Ban-féle papír-építészetet járatja csúcsra a kartonból épült templom. A Christchurch Új-Zélandon, a 2011-es földrengés után épült, várható élettartama 50 év, és a tervező szerint abszolút földrengésbiztos.

 

Templom papírhengerből, Új-Zéland

 

Az otthon elvesztésével járó katasztrófák lelkileg leginkább a gyerekeket sújtják, ők csak játékkal tudják oldani a feszültséget. Egy másik világhírű japán tervező a 2011-es japán Tohoku földrengés és szökőár után a HOME-FOR-ALL kezdeményezés keretében épített fedett játszóhelyet kicsiknek és nagyoknak. A Toyo Ito & Associates + Klein Dytham Architecture ötletes közösségi tere arra reagál, hogy az ideiglenes hajlékokba zsúfolt helyzetben a gyerekek értelemszerűen a szabadban játszottak volna, ami viszont aggasztotta a szülőket az erős sugárzás veszélye miatt. A közösségi tér egy nagy szalmakalapot tart a fejük fölé, ugyanakkor mégis az az érzésük lehet, hogy egy parkban játszanak. 

 

Soma City, Home for All

 

Az egészségügyi ellátás extra feladatára és annak építészeti vonatkozásaira a világjárvány hívta fel a figyelmet. Torinóban egy hónap alatt épült fel olasz építészek tervei alapján hajózási konténerekből egy sürgősségi kórház. Magyarországon a Bánáti + Hartvig Építész Iroda tervei alapján épült meg Kiskunhalason a konténerkórház, amely a Covid idején került használatba. Az egészségügyi ellátás vészhelyzet idején többnyire katonai feladat, így ennek építészeti megoldásai kevésbé publikusak.

 

 

Krízishelyzetekben is biztonságosan működtethető intézmények sorába tartozik egy ma már múzeumként működő kuriózum, a Budai Vár alatt épült Sziklakórház. A régi nevén Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház, a budai vár alatt található több mint 2300 m²-es létesítmény, melyet a második világháború alatt és az 1956-os forradalom idején is használtak. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig, 2008 óta látogatható múzeumként. Építése a vár alatt húzódó meglévő barlangrendszer átalakításával 1939 és 1944 között folyt, műtőkkel, röntgennel, laborral, kórtermekkel rendelkezett, saját áramfejlesztője volt. Az ostrom alatt 6-700 embert ápoltak itt, ehhez a be nem épült barlangszakaszokat is igénybe vették. Az orvosi ellátást többek közt munkaszolgálatos zsidó orvosok látták el, akik itt védett helyzetben dolgozhattak. A 2017 óta bugyuta viaszfigurákkal életszerűvé varázsolt katakomba kicsit sem szívet vidámító hely, mégis kétszer is az év legérdekesebb kiállítása címet nyerte el, és 2018-ban atombomba-kiállításával bekerült az év európai múzeuma 40-es shortlistjébe. Őszintén reméljük, hogy megmarad múzeumnak, soha nem kell újra üzembe helyezni, ahogy remélhetőleg nem lesz szükség a menekült-szállások ősi prototípusára sem, amely nem más, mint Noé bárkája.

 

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Noé bárkái

Noé bárkái

Építészeti feladatok katasztrófák idején.

A csaptelep, ami legyőzi a gravitációt

A csaptelep, ami legyőzi a gravitációt

A Timedrips az idő kerekét is visszaforgatja, és még fényforrásként is szolgál.

Biogázfeldolgozó és látogatóközpont – az Eurasian Prize-on díjnyertes magyar diplomaterv

Biogázfeldolgozó és látogatóközpont – az Eurasian Prize-on díjnyertes magyar diplomaterv

Bemutatjuk Kazi Zsolt tervét, amelyért Silver Diploma díjat kapott az Eurasian Prize nemzetközi versenyen.

Nincs találat!

Hirdetés