Szigeti Csongor top_creatures című művészeti projektje

Egy gombamód burjánzó parabolakonstrukció a tetőn aligha szólítja meg az építészeti fotográfusokat, Szigeti Csongor top_creatures című művészeti projektje viszont éppen ezeket az indusztriális struktúrákat emeli ki környezetünkből. Az antennák talán többek, mint a puritán funkcionalizmus termékei – emlékművek a telekommunikáció társadalmi, politikai és kulturális változásokat hozó korszakaiból.
 

A hétköznapok lüktetésében ritkán lépünk a flâneur szerepbe, általában csak idegen területeken, turistaként éljük meg az utcai kószálással járó városélményt, a tekintetünk is leggyakrabban ekkor pásztázza végig a minket körülvevő épületeket tetőtől talpig. Nem csoda, hogy a városok felé magasodó antennaépítmények elkerülik figyelmünket, sőt, bizonyos szempontból az adóvevő monstrumok maguknak köszönhetik, hogy ignoráljuk őket.

Elsőként a modern nagyváros tervezésének párizsi (haussmanni) mintája, az újonnan kiépített sugárutak, szabályos utcaszerkezetek és folyosóvá váló utcák kezdték megregulázni a céltalanul kószáló flâneurt a 19. század második felében, majd a telekommunikációs eszközök fejlődésével tovább alakult a nyilvános térhasználatunk és a társadalmi tér fogalma. A rádió és televízió népszerűsödésével a nyilvános tér a privát térbe költözött, a közgyűlési hírek a nappali bensőséges közegébe kerültek át. Az elmúlt százhúsz évben az antennaépítmények tehát nem csupán vizuálisan formálták a várost, de közvetetten az ember és a nyilvános terek kapcsolatának újrarendeződésében is kiemelt szerepük volt.
 


Szigeti Csongor top_creatures projektje visszaidézi a flâneur eltévedt tekintetét és a kevéssé méltatott antennaépítményekre irányítja azt. Az archívum tetőobjektumokról készült analóg és digitális képei szembesítenek minket a vezeték nélküli kommunikáció ellentmondásosságával, a wireless mögött megbújó anyagisággal, az ipari elemekből álló súlyos konstrukciókkal. A ma már több ezer fotót számláló antennagyűjtemény 2016 óta gyarapszik, Csongor antennákhoz fűződő emlékei azonban sokkal régebbre vezetnek vissza.

 

„1989 előtt Romániában egyetlen állami tévécsatorna volt, napi néhány óra propaganda adással. A felszabadulás után mindenki kiéhezve várta a nyugati csatornák műsorait. Csíkszeredában a tömbházak lakóközösségei összepótoltak egy-egy parabolaantennára, ami nagyon drágának számított, így nem minden közösség tudott vásárolni magának. Ennek köszönhetően az emberek elkezdtek ún. lopó antennákat szerkeszteni. Nekünk a nagybátyám készített egy gyönyörűt, amely a teraszon a ruhaszárító kötélre volt felakasztva, és bár hangya-focisan, de a saját fekete-fehér tévénken tudtuk nézni a nyugatnémet adókat. Néha nem volt hang sem, vagy csak erős zúgás hallatszott – a közvetített médium textúráját első kézből lehetett megtapasztalni.”


Szubjektív lopó antenna (rajz: Szigeti Csongor)

A top_creatures a public_art_found című kisajátításon alapuló projektből nőtte ki magát, melyben Csongor olyan tárgyakat és szituációkat fotóz, amelyek nem művészeti céllal jöttek létre, de ő köztéri alkotásként értelmezi őket. A top_creatures-ben ennek egy specifikus irányával, kizárólag az épülettetőkön talált funkcionális vagy már funkciójukat vesztett konstrukciókkal találkozunk, legyenek azok a fogyasztói kultúra mementóiként felénk magasodó logóvázak vagy a lehetetlen alakzatokat öltő antennaépítmények, melyek formavilágát pusztán funkcionális szempontok alakítják.
 

„Nikola Tesla és Guglielmo Marconi voltak a vezeték nélküli kommunikáció feltalálói és első alkalmazói. Nekik köszönhetően az 1900-as évek legelején megjelentek az elektromágneses hullámok adására és vételére alkalmas, addig ismeretlen objektumok, az antennák. A rádió, tv, majd a mobileszközök elterjedésével e nélkülözhetetlen elem automatikusan a városkép részévé vált, ugyanakkor szinte az egyetlen olyan markáns jelenség ebben a közegben, ami kívül maradt a mindenkori design- és esztétikai törekvéseken.”


A praktikusságot követő építőelv mégis számtalan formavariációt eredményez, melyek a top_creatures fotóin kortárs szobrokká lényegülnek át. Fotókompozícióin mindig az antenna kerül a középpontba, a kivágattal való gondos tervezés pedig újabb jelentésrétegeket ad a képeknek. A templomfeszületet övező parabolák vagy éppen a növénnyel befutott antennák abszurd szimbiózisai társadalmi látleletként működnek.

A fotográfia itt gyűjtést jelent, a gyűjtéssel előállt archívum pedig Csongor elmondása szerint egyaránt szolgál inspirációs forrásként további indusztriális jellegű installációk készítéséhez, emellett közösségépítő, megőrző, sőt információközlő funkciót is betölt – ő például nem egyszer járt már úgy, hogy egy ismeretlen városrészen a különböző tetőantennák segítették a tájékozódásban.
 

ON TOP kiállítás a MAMŰ Galériában, 2018

A mai napig bővülő fotógyűjtemény többnyire hazai, főként budapesti antennákat rögzít, de Párizstól Yogyakartáig sok más helyen is készültek fotók az univerzális elvek szerint felépülő struktúrákról. 2018-ban Szigeti Csongor maga is felépítette saját antennaobjektumát az ON TOP című kiállításon a MAMŰ Galériában, a MODEM Designrezisztencia – Debreceni Nemzetközi Művésztelep 2018 kiállítására pedig a Debrecenben fotózott antennákat bemutató sétaútvonalakból szerkesztett nyomtatott guidebookot. Noha az eredeti Instagram profil a banhammer indokoltalan áldozata lett, a #topcreatures hashtag alatt Instagramon és Facebookon továbbra is találunk képeket a gyűjteményből.
 

A MODEM Designrezisztencia: Debreceni Nemzetközi Művésztelep 2018 kiállítása.

 

Szigeti Csongor | Web | Instagram
top_creatures
 | Facebook


 

További fotók a galériában!




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A város azonosítatlan tárgyai

A város azonosítatlan tárgyai

Szigeti Csongor top_creatures című művészeti projektje

Debrecen és Sopron a vidéki ingatlanpiaci árlista élén

Debrecen és Sopron a vidéki ingatlanpiaci árlista élén

A keleti országrész központja és a nyugati határszél kapuja vezeti az ingatlanpiaci árlistát.

A Ludwig Múzeum kiállítása megmutatja, hogy a hálózatkutatás hatékony eszköz kulturális jelenségek vizsgálatához is

A Ludwig Múzeum kiállítása megmutatja, hogy a hálózatkutatás hatékony eszköz kulturális jelenségek vizsgálatához is

A MOME és Barabási Albert-László közös projektje október 10-én debütál a Ludwig Múzeumban.

Hirdetés