Már a neten is alig nézünk ingatlanokat

42 százalékkal esett vissza a hirdetések böngészése, de a járvány után egészségesebb lehet a piac.

A koronavírus-járvány miatt kialakult karantén-helyzet közvetlenül érinti az ingatlanpiacot: nemhogy a lakásnézés, de a netes hirdetések böngészése is jelentősen visszaesett, ugyanakkor van elemző, aki szerint a járványhelyzet elmúltával egészségesebb lesz az ingatlanpiac.  

Magától értetődően érinti az ingatlanszektort a karantén-helyzet, elvégre most jóval nehezebb megszervezni az eladásra kínált lakások látogatását. Ettől még a neten böngészhetjük az árakat, otthonokat, de mint kiderült, még ezt sem tesszük olyan lelkesen, mint eddig. A Jófogás felmérése szerint az ingatlanos apróhirdetési oldalak látogatottsága 42 százalékkal esett vissza február végéhez képest.

A portál éppen ezért különféle intézkedésekkel segíti a hirdetések 80 százalékát feladó cégeket:

  • meghosszabbítják a csomag- és kreditérvényességet, amennyiben az adott partner jelentkezik a személyes kapcsolattartójánál
  • plusz két hónapot biztosítanak az aktív partnereik számára, hogy azok bekapcsolva tarthassák a hirdetéseiket
  • minden aktív partner számára díjmentesen felajánlják a „Kiemelt partneri ajánlat PRO” csomagot a Jófogás „Állás” kategóriájában, mondván „a 2020. december 31-ig érvényes lehetőség segíthet abban, hogy a mostani helyzet megszűnését követően a várhatóan felgyorsulandó piaci igényeknek megfelelő kollégákat találjon üzletéhez”.

Több ingatlaniroda már elkezdte hirdetni a videós lakásbemutatókat. „Az utóbbi hetek történései miatt még rugalmasabbá és digitálisabbá kellett válnunk. Ezért egyebek mellett ügyeleti rendszert vezettünk be, online munkatársi nyílt napot tartottunk, míg az online szerződéskötések és tárgyalások is napi szintűvé váltak” – jegyezte meg Balla Ákos ingatlanszakértő, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője.

Közben az OTP Ingatlanpont az albérletpiacról adott ki jelentést. Mint írják, a járvány szülte kényszerhelyzet „feszültségeket gerjeszthet a lakásbérlők és a bérbeadók viszonyában. A bajba került bérlők nem tudják kitermelni a lakhatási költségeket, a bérbeadók pedig nem tudnak lemondani a bevételekről. Mindkét fél szempontjai méltányolhatóak, de a szabályok egyértelműek:

a bérlő csak akkor tagadhatja meg rendkívüli helyzetre, vis maiorra hivatkozva a díjfizetést vagy csökkentheti annak összegét, ha a bérbeadóval kötött szerződésében is szerepel ez a lehetőség.

A bérbeadó pert indíthat, ha a bérlő nem fizet, de a járvány miatt szünetel a munka a bíróságokon, így kérdéses, hogy az egyébként is hosszadalmas és költséges eljárásban mikor születhet döntés. A szerződéseket a felek egyoldalúan nem módosíthatják, ezért az OTP Ingatlanpont szakértője szerint ebben a helyzetben különösen felértékelődik a józan egyezségek szerepe.”

„A bérlők és bérbeadók közötti, esetleges vitákban kompromisszumos megoldás lehet a bérleti díj átmeneti csökkentése – mondja Valkó Dávid vezető elemző. – Erre már láttunk kezdeményezéseket a bérbeadói oldalon, a közösségi médiában például elindult a #felezdmegteis akció. Az is elképzelhető, hogy a felek megállapodnak a határozott idejű lakásbérleti szerződés határidejének meghosszabbításáról. Minden élethelyzet más, de most mindenki jobban jár, ha elkerüli a bírósági utat a kölcsönös engedményeken nyugvó megegyezés érdekében.”

A járvány hosszú távú következményeiről egyelőre nem lehet biztosat mondani, annyi azért látszik, hogy a lehetőséget kínál a lakásbérleti piac szereplőinek, hogy átgondolják, illetve akár új megoldásokkal bővítsék hosszú távú stratégiájukat, és a bérleti piac tisztulását eredményezhetik.

A lakhatási válság már a koronavírus előtt is felütötte a fejét, Budapesten pedig biztosan lesznek következmények, elvégre az albérleti díjakat az átlagos jövedelemmel összevetve Budapest a hatodik legdrágább főváros Európában – áll az elemzésben. Még rosszabb a helyzet, ha vásárlóerő-paritáson mérjük a bérleti díj kifizetése után megmaradt összeget: ebben az összevetésben Budapest már harmadik az európai rangsorban, azaz csak az athéniak és a rómaiak fogyaszthatnak kevesebbet, mint a budapestiek, miután kifizették a lakbért – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentéséből.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Szigorú határokon belül szabad mozgás

Szigorú határokon belül szabad mozgás

Egy Hild-épületben lévő lakás újjászületése. 

A ház mint képtárgy

A ház mint képtárgy

Az építészet mint képalkotás egy rendhagyó budai ház tervezése során a RAPA Architects-től. A OCTOGON 169-es (2021/5-ös) lapszámában megjelent cikkünk újraközlése az OCTOGON online fém és üveg szerkezeteket bemutató márciusi publikációi között.

Hatvankilenc Prágában

Hatvankilenc Prágában

Képzőművészetre komponált lakás a No Architects-től.

Hirdetés