Hirdetés

A H2Offices építészeti koncepciójának tervezőjével és az Arrow Architects egyik alapítójával, Ulrik Raysse-vel beszélgettünk a budapesti épületről.

Milyen feladatai és dilemmái vannak egy építésznek a klímaváltozás idején, miért nincs egyetlen dániai projektje sem a koppenhágai Arrow Architects-nek, és mindenekelőtt hogyan született meg a budapesti H2Offices? Ezekről beszélgettünk Zoomon az épület építészeti koncepcióját tervező stúdió egyik alapítójával, Ulrik Raysse-vel.

A Skanska egyik legújabb hazai beruházása, a H2Offices a vállalat legimpozánsabb budapesti projektjei közt szerepel. Az új irodakomplexum összhangban van a modern üzleti igényekkel: rugalmasan alakítható irodaterekkel, a fenntarthatóságot és jóllétet kiemelten kezelő tervezői megoldásokkal, amelyek a környezettudatosságot a hagyományos skandináv design-elveken keresztül közelítik meg. A jövőbiztos irodaépület a Fővárosi Vízművek egykori telkén épült, a koncepciótervet a dán Arrow Architects építésziroda készítette. A stúdió egyik alapítójával, Ulrik Raysse-vel beszélgettünk.

A beszélgetés idején Budapesten épp 40 Celsius-fok volt, így lényegében azonnal egyértelművé vált, hogy a klímaváltozás kérdése napirenden lesz. Ám mielőtt túlzottan belebonyolódtunk volna az ismerkedésbe, egy pragmatikus kérdéssel nyitottunk: hogyan került kapcsolatba az Arrow Architects a budapesti projekttel?

Egy nemzetközi pályázatot nyertünk meg, amelyre a Skanska hívott meg bennünket, miután korábban más projekten dolgoztunk már együtt. Aztán a Skanskával együtt elkezdtünk együttműködni a magyar partnerekkel, a Studio IN-EX-szel és a Lépték-Terv Tájépítész Irodával.

Pontosan milyen szerepet vállalt az Arrow a munkában, és hogyan osztották meg a feladatokat a magyar partnerekkel?

Kidolgoztuk a koncepciót és a tervezési szempontokat az ügyfél kéréseinek és elképzeléseinek mentén, majd a munkafolyamat során együttműködtünk a partnereinkkel, akik tanácsokat adtak a helyi szabályozással, előírásokkal kapcsolatban, abban is, hogy milyen anyagokat használhatunk, mire kell különösen figyelnünk, segítettek a helyi hatóságokkal való kommunikációban. Végigvezettek bennünket ezen a komplex folyamaton, de a koncepciót itt, Koppenhágában dolgoztuk ki. Tartottunk workshopokat és prezentációt a megbízónak Budapesten.

Ulrik Raysee, az Arrow Architects egyik alapítója

Mennyire akasztotta meg a folyamatokat, hogy a tervezési időszak nagyjából a járvány időszakára esett?  

Eleinte még tudtunk repülni oda-vissza a két helyszín között, később átálltunk az online meetingekre, ami egy jó dolog, mert felgyorsítja a projekteken való munkát, anélkül, hogy állandóan utazni kellene. Korábban alapértelmezettnek vettük a személyes a meetingeket, de a járvány megmutatta, hogy nem feltétlenül kell találkozni, digitálisan is megoldható szinte minden. De csak szinte, úgyhogy március óta is jártam Budapesten, kétszer is.

Fontosnak tartották a helyi örökséget, például a víz kiemelt szerepet kapott. Milyen előkészületeket végeztek?

Már a pályázathoz végeztünk egy kutatást, amely alapján ismertük a budapestiek legfőbb problémáit. Ilyen volt a nyári hőség, amire tervezési megoldásokat kerestünk. Így került az épület – és a projekt – középpontjába egy zöld kert, amelyben a víz is szerepet kapott, de ez a „zöld és kék stratégia” kiegészül az épületeket összekötő előtetővel. Ez utóbbi hűsítő árnyékot is ad, amellett, hogy egy erős karaktert kölcsönöz az épületnek. Igyekeztünk a víz és a helyszín kapcsolatát megjeleníteni, ezen kívül az épület vízgazdálkodása az eső- és talajvizet is hasznosítja, ami fenntarthatóság szempontjából meghatározó. Sosem könnyű ez a fajta játék az elemekkel egy történelmi környezetben; mi úgy döntöttünk, hogy három részre tagoljuk az épületet, így szétbontottuk az eredeti, igen jelentős tömeget, majd megnyitottuk a kilátást kintről befelé, mélyen az épület zöld tereire – igazából ha bárki belép az épületbe, keresztül kell mennie a zöld kerten is, ami egy sajátos tapasztalat. Tehát a projekt jelentős részben a hőség aspektusából indult ki.

Az Arrow Architects-nek van egy speciális, nyolc lépésből álló tervezési eljárása. Hogyan vonják be ebbe a partnereiket?

Amikor külföldön tervezel, fennáll a veszély, hogy az építész nem figyel eléggé, csak tervez egy épületet, aztán kezdjenek vele, amit akarnak. Nálunk sokkal befogadóbb a tervezési folyamat, ami alaposan bevonja a projektbe a megrendelőt és az összes partnert. A lépéseket együttműködő módon beszéljük át, és mindig tesztelünk: sosem mondunk nemet egy ötletre, helyette a tesztek mondják ki, hogy igen vagy nem. Ha nem figyelsz, sosem tanulsz. Az új ismeretek tanulása a DNS-ünkben van, különösen mert száz százalékig exportra dolgozunk, egyetlen projektünk sincs Dániában.

Mit jelent ez? Elmegyünk a magunk tudásával mondjuk Budapestre, de nem kezdjük azonnal alkalmazni; előbb megvizsgáljuk, mit tanulhatunk Budapesten, és hogyan kombinálhatjuk a saját tudásunkkal, hogy valami új és releváns születhessen.

Amit Budapesten tanulunk, nem alkalmazhatjuk mondjuk Írországban, amit Írországban tanulunk, nem alkalmazhatjuk a Baltikumban. Kicsit felfedezők vagyunk, akik kimennek a nagyvilágba, felfedeznek új dolgokat, hazaviszik, beépítik a mindennapjaikba, egy kicsit jobbak, többek lesznek tőle, majd ismét útnak indulnak. Ez a körforgás rendkívül érdekes, és elengedhetetlenné teszi az együttműködést.

Ezzel együtt is érdekes, hogy miért nem terveznek egyáltalán Dániában?

Ez valójában a cég indulásától jön, abból a hitünkből, hogy adhatunk ötleteket a világnak, plusz míg Dániában dolgozik ezer dán ügyes építész, Budapesten ezer magyar ügyes építész, Budapesten csak egy dán építész tervez. Ebből az alapvetésből egy egyedi pozíció következik, ahol sokkal érdekesebben dolgozhatunk, mint ahogy Dániában tudnánk. Ez volt tehát a stratégiánk már a kezdettől fogva, és nem is nagyon akad más cég Európában, amely nemzetközivé vált volna, mielőtt helyi céggé vált volna. Az építészirodák tipikusan elkezdik otthon, majd lassanként nőnek, fejlődnek, és idővel próbálkozhatnak külföldön is. Ezért a nemzetközi építészirodák nagy, erősen megalapozott stúdiók.

Mi egyáltalán nem ilyenek vagyunk, inkább mint a dongó, amiről azt tartják, az aerodinamika törvényei szerint nem repülhetne, és kizárólag azért repül, mert ezt nem tudja. Mi is csak csináltuk, és mostanra – amikor tízévesek sem vagyunk – nagyon nagy projekteken dolgozhatunk, méghozzá több helyszínen is. Működik a stratégiánk.

Mennyi helyszínen dolgoznak egyszerre?

Jelenleg hat országban vagyunk aktívak, és 11 országban vannak folyamatban lévő projektjeink Afrikától (Szenegál, Ghána) a Baltikumon át, de Nyugat-Európa számos országában is dolgozunk, ahogy korábban Dél-Amerikában is.

Mennyire terveznek másképp különböző kultúrákban?

A kultúrának különlegesen fontos szerepe van, amennyiben beépítjük a designba az adott kultúra elemeit, de elsődlegesen a helyszín határozza meg a terveinket. Egy projekt kezdetén elemezzük a helyszínt, a történelmet, a tulajdonosi viszonyokat, számtalan elemet. A mostani terveinknél különösen odafigyelünk a földszintre és az első emeletre, mert egy irodaépület nagyon nagy léptékű – hatalmas és lenyűgöző – egy emberhez viszonyítva, így nehéz szinkronba hozni az emberi léptékkel. Ezért szeretnénk különleges környezetet is kialakítani. Az emberi léptéket segíti a H2Offices esetében az előtető, mert védelmet ad, és segít kényelmesen éreznie magát a látogatónak. Az első két szint fölött magasodhat még öt vagy húsz emelet, de a találkozás az épülettel egy nagyon fontos elem, aminek minden munkánkban külön figyelmet szentelünk.

„Ez a projekt a város visszazöldítését artikulálja” – írta az Arrow Facebook-oldala. De mit tud tenni egyetlen épület egy városért? 

A városok azért gyönyörűek, mert soha nincsenek készen. Mi elkezdhettük építeni a jövő Budapestjét. Budapest öröksége nagyon gazdag és lenyűgöző, egy prosperáló, ambiciózus, gazdag városról mesél, sokkal inkább, mint Koppenhága. Tele van történelmi épületekkel, és még ha sok közülük rossz állapotban is van ma, látni, hogy egykor egy erős főváros volt. Egy ilyen történelmi örökséghez kellett egy új részt illeszteni. Egy-egy épület nemcsak egy város, de egy nemzet, sőt akár a nemzeti identitás szempontjából is fontos lehet, gondoljunk a sydneyi operaházra, az Eiffel-toronyra vagy a Sagrada Famíliára. Ez az építészet legnagyobb ereje. Kisebb léptékben nekünk is óriási felelősségünk van, mert ezzel az épülettel húsz évet előrementünk az időben, megváltoztattuk a városszövetet, és a város identitását is.

Az építészet felelőssége hatalmas, mert minden épülettel egyúttal elveszünk egy lehetőséget; az épületeket hosszú évtizedekre tervezzük, és ha nem élünk az eséllyel, hogy egy területtel valami jó történjen, akkor ha nem is örökre, de pár generáció életére elpazaroltuk a lehetőséget.

Ezért nagyon óvatosnak kell lennünk, ezt érzem, és ezt tudatosítom a csapatomban is. Ez komoly ügy, nem egy magazin borítója, és nem egy kisebb ruhadarab, ami eltűnik, amikor beteszed a szekrénybe. Az épületek hosszú ideig ott állnak. Egyáltalán nem mondom, hogy mindent tökéletesen csinálunk, de nagyon nagy figyelmet és szeretetet – számomra ez is fontos szó – teszünk a terveinkbe, mert ezt látni és érezni lehet az épületeken.

Pár éve a litván parlamentben beszélt az Arrow performatív tervezési folyamatáról, és az egyik fenntartható város projektjükről. Szóba került hasonló előadás Magyarországon?

Rendkívül sűrű a programunk, úgyhogy nincs túl sok lehetőség erre, de tény, hogy a tudáscsere mindig nagyon izgalmas folyamat, amiben örömmel veszek részt. Építészként sok problémáért vagyunk felelősek, ezért a megoldásokat is keresnünk kell. Ezen sokat gondolkodom, de még egyáltalán nem találtam jó megoldásokat. Megtesszük, amit tudunk, és van is bizonyos hatása, de ez nem ugyanaz a hatás, amilyenre szükség lenne. Tervezünk fa épületeket, de még ha van is ennek hatása, nem építhetünk mindent fából, mert egyáltalán nem maradnak erdők. És persze a mennyiség sem végtelen, most például, hogy megnőtt iránta a kereslet, a fa ára rendkívül felszökött. Sokat beszélünk ilyen dolgokról, de ha beleássuk magunkat, és próbáljuk megérteni, hogy ez hogyan működik és mivel jár, mindig felbukkan egy újabb probléma – ezt mutatja a fa használata is.

Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Reagálni rá, elfelejteni a fát vagy kidolgozni új technológiákat?

Miután a betonnal is vannak bajok, és végeredményben ha valódi változást szeretnénk, az egyetlen megoldás az lenne, ha egyáltalán nem építenénk semmit, ami lehetetlen, mert a világban szükség van épületekre. Bár a felújítás hatalmasat fejlődött az elmúlt tíz évben, folyamatosan zajlanak új építkezések is: világszerte minden egyes hónapban felépül egy Manhattan méretű város.

Ezért fontos a design: nincs fenntarthatatlanabb az üresen álló épületnél, de ha ronda, alacsony színvonalú épületet tervezünk, óriási lesz a kockázata, hogy üresen marad.

Jó designba és jó megoldásokba invesztálni azért fenntartható, mert a minőségi épületeket többet használják majd, azaz a rá szánt nyersanyagokat és erőforrásokat helyesen használják. Ha az épületek üzemeltetését nézzük – ami szintén jelentősen hozzájárul a szennyezéshez –, akkor a technológiai fejlődésnek köszönhetően manapság nagyon jó eredményeket tudunk felmutatni az tíz-húsz évvel ezelőttiekhez képest, alapvető a különbség. De végeredményben minden ingatlanbefektető termékeket állít elő, amelyekre vevőt keres. Sőt bárkinek, aki terméket hoz létre, el kell azt adnia, mert hiába készíted el a világ legjobb cipőjét, ha senki nem veszi meg. Ezért folyamatosan figyeljük a piacot, és azt látjuk, hogy a fenntarthatóság egy üres szóból realitássá vált: nagy megújuló energia-cégek és intézményi befektetők vannak, akiknek szükségük van energiahatékony épületekre a portfoliójukba, ami a fenntarthatóbb termékek felé tereli a piacot. Az építészek csak egy kicsi részét képezik a teljes építőipari láncnak a befektetők, lakók, építővállalatok, üzemeltetők, stb. mellett. Ha a teljes táplálékláncot nézzük, látjuk, hogy a zöldebb, fenntarthatóbb épületek realitássá váltak – még öt éve, sőt három éve sem volt így, de az elmúlt néhány évben sokkal tudatosabbá váltak a szereplők. Nem vagyunk jelen mindenhol, minden országban, de ez lépéséről lépésre megtörténik. Például a Skanskát jellemző tudatosság végigfut a teljes nemzetközi vállalaton, annak minden szintjén, miután az egész egyetlen szervezet, és így az energiahatékonysággal kapcsolatos tudatosság máshol is megjelenik, Magyarországon, Romániában, Lengyelországban.

A H2Offices esetében olyan megoldások is vannak, mint a mobiltelefonos beléptetés és a virtuális recepció. Van valamilyen személyes kedvenc része az épületen? 
Számomra a kert és az épület, illetve az épületrészek kapcsolódása a kedvenc. Valódi közösségi érzést akartunk teremteni, és remélem, működik majd a koncepciónk a mindenki számára nyitott kerttel, az esőtől óvó előtetővel, és egy sikeres helyszín lesz az ott dolgozók számára. Ahogy mindenkinek, nekem is vannak nagyon eleven gyerekkori emlékeim, amelyek egy helyhez vagy térhez kötődnek. Mint az iroda egyik alapítója próbálom közvetíteni az elképzelésemet, miszerint az építészet az emberek emlékeinek, életeseményeinek háttere is. Ez igazán gyönyörű. Nemrég dolgoztam egy gimnáziumon, és mindig arra gondoltam, hogy oda jár majd a fiam, és talán ebben a sarokban csókol majd meg egy lányt életében először. Ezért fontos számomra, hogy közösséget is építhessünk.

A H2Offices irodakomplexum összesen közel 67 000 négyzetméternyi bérelhető területet kínál majd. A bérlőket jó minőségű beltéri levegő, kényelmes munkaterek, meleg, barátságos fényviszonyok, természetes anyagok, valamint könnyen elérhető rekreációs lehetőségek és szolgáltatások sora várja. A biciklitárolók, az öltözők és zuhanyzók, valamint az elektromos töltőállomások ösztönzik a környezetbarát közlekedési lehetőségek használatát, ezzel is csökkentve az épületet használók ökológiai lábnyomát. Az itt dolgozóknak tetőtéri futópálya is készült, a legfelső emeletek zöld teraszai pedig egyedülálló kilátást nyújtanak a városra. Az épület egyik központi közösségi tere a nagy kiterjedésű, változatos növényzetet felvonultató kert lesz, mely nyitott lesz nem csak az itt dolgozók, hanem a környékbeli lakosok számára is.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Állványerdőben jártam, kék irodát láttam

Állványerdőben jártam, kék irodát láttam

Az elsők közt kaphattunk bepillantást a Skanska-fejlesztette H2Offices-be.

Hangulatos videó készült a Skanska új budapesti projektjéről

Hangulatos videó készült a Skanska új budapesti projektjéről

A víz által megteremtett szimbolikus kapcsolatot ábrázolja a film.

Ilyen lesz a H2Offices irodakomplexum

Ilyen lesz a H2Offices irodakomplexum

Bepillantás a Skanska új projektjébe.

Hirdetés