Hirdetés

Dr. Nyitrai Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, dr. Csaba Ders, a PTE főépítésze és dr. Schreck Ákos, a Minusplus építésze meséltek az OCTOGON-nak.

Nemrégiben elkészült egy szép kiállítású, tartalmi szinvonalában rendhagyó koncepció-analízis, ami a PTE orvostudományi campusának építészeti, belsőépítészeti kérdéseivel foglalkozik. Hogyan kezdődött ez a munka, mi motiválta a tanulmány létrejöttét? Dr. Nyitrai Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, dr. Csaba Ders, a PTE főépítésze és dr. Schreck Ákos, a Minusplus építésze meséltek az OCTOGON idei második (166-os) lapszámában.

Nyitrai Miklós: Fel kellett ismernünk, hogy a PTE Általános Orvosi Kar vezetése nem rendelkezik azzal az építészeti szaktudással, ami egy átfogó, sok szempontot tekintetbe vevő rendszert ki tudna dolgozni, noha széles horizontot lefedett az ÁOK saját stábja. Bő másfél évvel ezelőtt arra jöttünk rá, hogy ha állandóan patchwork-szerűen részleteket kezdünk
el változtatni, akkor a végére nem tud kiteljesedni egy harmonikus szép egészbe. Ami nekünk nagyon fontos volt a Minusplus munkájában, hogy nagyon jó szenzoraik voltak a helyi adottságok és igények felmérésére, és egy nagyon jó műhelymunka kezdődött, amiben részt vettek az egyetem részéről is olyanok, akik pontosan értik, hogy mi mit szeretnénk. Végül kialakult egy gyönyörű koncepció, ami az igényeket kezeli, a jövőre vonatkozóan pedig feladatokat ír elő.
Octogon: Mennyire függ össze mindez a hazai felsőoktatásban zajló modellváltási folyamattal?
Nyitrai Miklós: Semennyire. Rendszerek jönnek-mennek, irányítási modellek változnak, alkalmazkodnak a korhoz, ezzel együtt tudunk élni, de egy egyetemnek azért ezeken átívelően kell látnia a jövőjét. Ezt már akkor elkezdtük, amikor a modellváltás még szóba sem került, és egyébként a modellváltás közvetlenül nem is befolyásolja a folyamatot. Ez igaz
a többi Pote Pillars (a pécsi orvoskar stratégiai terve – a szerk.) fejlesztésre is – ami akkor is a mi jövőképünk, ha a modellváltáson megy keresztül az egyetem. Az egyetemeknek ez az egyik pozitív tulajdonságuk, hogy értékítéletükben, értékszemléletükben van egy jó értelemben vett konzervatív vonás.
Csaba Ders: A történetünk kiindulópontja a Modern Városok Program. Az egy léptékében más fejlesztési beruházás volt, mint amihez az egyetem szokott. Olyan horizontokat nyitott ki – időben, városi léptékben –, amelyek sokakat elgondolkodtattak, hogy vajon milyen módon kell az egyetem jövőjével foglalkozni. Amikor kopogtattunk a tervezőiroda ajtaján, bennük rögtön megvolt ez a fajta érzékenység a jövőképünket illetően.

Octogon: Maradjunk egy gondolat erejéig a Modern Városok Programnál: Pécsett az egyetemnek hatalmas jelentősége van, költségvetésében, hallgatói létszámban, munkáltatóként. Az előkészítő kutatások kiterjedtek a várossal való kontextusra, város és
egyetem kapcsolatára is?
Csaba Ders: Ez a számok nyelvén a következőket jelenti: 430 ezer négyzetmétert üzemeltetünk, ezzel a legnagyobb ingatlanüzemeltetők vagyunk a városban. A Modern Városok Program 25-26 milliárdos fejlesztésével, plusz az EFOP 8-9 milliárdos fejlesztésével három-négy év alatt a város éves költségvetésével összevethető fejlesztést bonyolítottunk
le. Nem mellékes az sem, hogy a vásárlóerő jelentős részét az egyetem külföldi hallgatói adják. Minden harmadik, a költségvetésből érkező forinthoz kapcsolódott egyforintnyi magánbefektetés, tehát tízmilliárd körüli ingatlanfejlesztést generáltunk ezzel a beruházási
csomaggal. Mindez azt húzza alá, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mi a városban hol és hogyan fejlesztünk, hogyan jelenünk meg. Abban szintén teljes összhang van közöttünk, ahogyan például a Keleti Campus, Nyugati Campus kérdése felmerül: az EKF során elindult
a történelmi belváros keleti rekonstrukciója, most pont az a kérdés, hogy hogyan kellene ezeket a fejlesztéseket úgy elosztani a térben, hogy folytatva az EKF során megvalósult fejlesztéseket, egy kiegyensúlyozott városszerkezet jöjjön létre. Lehet, hogy most az ÁOK fejlesztéséről beszélünk, de kezdünk felnőni ahhoz a szerephez, hogy tudjuk, milyen jelentősége van az egyetemnek Pécs életében. És akkor még egy szál: van egy tudásipari fordulat vagy forradalom, amiben az egyetemnek meghatározó, gazdaságszervező szerep jut. Nemcsak arról beszélünk, hogy a fogyasztáson keresztül befolyásoljuk ezt a világot, hanem
régóta arról beszél Pécs, hogy az egyetem tudná ennek a tudásipari fordulatnak a feltételeit megteremteni.

Octogon: Tíz év távlatából visszatekintve a 2010-es EKF-re sem gondoljuk, hogy kudarctörténet lenne. Az akkor létrejött épületállomány fontos és maradandó értéket képvisel, ezt örömmel állapíthatjuk meg. Viszont most térjünk vissza Minusplus munkatársainak, Schreck Ákoséknak a bekapcsolódáshoz.
Nyitrai Miklós: Evidens volt, hogy keresnünk kell egy patinás céget, amely meg tud győzni bennünket a személyes kapcsolatfelvétel során, hogy képesek vagyunk a részletekről is beszélgetni, és ha úgy alakul, tudjuk tisztázni a nézeteltéréseket. A kollégáim pedig azt a tapasztalatot szűrték le a sok-sok előkészítő megbeszélés alapján, hogy a Minusplus lesz az a cég, amellyel végig tudjuk vinni az elképzeléseinket.
Csaba Ders: A másik nagyon fontos elemként Miklós megérzéseit említeném, amelyek a kar életének átalakulásáról szóltak. Ezek mind abba az irányba mutattak, hogy valamiféle paradigmaváltásban kell gondolkodni az építészetben. Az egészben az a nyomasztó, hogy ötven évre előre kell látni, hogy meg kell értenünk, miről fog szólni a következő – ráadásul
turbulensen gyorsuló – ötven év. Miklós arra tapintott rá, hogy hogyan változik meg az oktatási kultúra, és amelynek következtében szépen összeáll a változás összes pillére: kutatás, oktatási kultúra, építészeti kulúra. Éreztük, hogy szükségünk van az építészetre, hogy újragondoljuk, mit jelent az oktatás építészete, mit jelent egy tudásipari forradalomban
egy tudásipari vállalkozás építészete.
Nyitrai Miklós: Ez az egyetem, azon belül az orvosi kar, nagyon sok adottságát tekintve a világ legjobbjai között van. Biztos vagyok abban, hogy a jövő felsőoktatását elsősorban az egyetemeken, karokon dolgozó emberek határozzák majd meg, minőségében, tartalmában, szemléletében. És mivel lehet a kiválóságot helyben tartani? Jó feladatokkal, bérezéssel,
illetve egy megfelelő intellektuális és épített környezettel. Mindhárom területen van tennivalónk. A harmadikkal kapcsolatban azt mondjuk, hogy amikor ide eljössz, olyan környezetben, olyan gondolatiságban, olyan szemlélettel tudsz dolgozni, ami téged inspirál és izgalmas. A feladat izgalmasságát úgy érzékeltetjük, hogy ennek a stratégiának az első elkészült pillére egy úgynevezett tanulási kultúra koncepció. Hangsúlyozottan nem tanítási, mert ez tükrözi az oktatásról alkotott elképzeléseinket leginkább. Ez az, ami engem leginkább motivál.

Octogon: Az egyetemek mára nemzetközi versenyhelyzetbe kerültek, olyan oktatási és piaci helyzeteket kell teremteni, ami képes megtartani a szürkeállományt.
Nyitrai Miklós: Versenyhelyzet évtizedek óta van – lehet, hogy most erősödött, de mindig is volt. Itt a fő motiváció hangsúlyozottan a karon belül megfogalmazódó igényesség.

Octogon: A koncepciótervben van egy ábra, Egy hallgató egy napja 2025-ben címmel. Most viszont ötven év előregondolkodásról beszélünk. Hogyan lehet előre tervezni 2070-ig?
Schreck Ákos: Kicsit még visszatérnék az együttműködés gyökereihez. A doktorimat irodákról és azok működéséről írtam, alapvetően a Prezire és a saját munkáimra felfűzve. Az egyik fejezet a felsőoktatásról szólt, hogy mennyire párhuzamosan fejlődnek az ottani terek, mennyire hasonló az a fajta térmódosulás, tudástér, ami egyrészt az irodákban, másrészt
a felsőoktatásban létrejön. Mi is észrevesszük az iroda napi feladataiban, hogy egyszerűen nem lehet statikus környezetet teremteni: nem egy kész állapotot kell megtervezni, inkább forgatókönyveket, és olyan kereteket lehet létrehozni, ami képes változni és a későbbi igények szerint fejlődni. Úgyhogy a koncepciónk egy szótár, egy keret lett, amelyben megfogalmaztuk, hogy milyen körülményeket akarunk létrehozni, hogy mi az a mód, a játékszabály, ahogy itt a campuson építészetileg viselkedni kell. Mivel ez a játékszabály nem formai, és nemcsak vizuális dolgokra van felfűzve, hanem sokkal inkább az együttműködésre, a reziliens működésre, így ez meghagyja annak a lehetőségét, hogy a kar – meg a karral együtt a tér – olyanná alakuljon, amilyen lenni szeretne.
Nyitrai Miklós: Hozzátennék egy analógiát. Az orvosképzésnek számos fontos célja van, az egyik, hogy figyelembe vegyük, hogy aki ma diplomát kap, az 50-70 év múlva még orvos lesz. De hogy ötvenakárhány év múlva milyen diagnosztikai, terápiás eszközök, módszerek, eljárások és protokollok lesznek, ma még nyilván nem tudja senki. Azt igyekszünk elérni, hogy adjunk egy alaptudást. A másik cél egy intellektuális háttér megadása – tanulnivágyás, kíváncsiság, a projektalapú szemlélet elsajátítása –, amelyekkel a következő évtizedek újdonságait is meg tudják érteni annak érdekében, hogy 50-60 év múlva is képzett, jó orvosok legyenek.
Csaba Ders: Számomra nagyon meghatározó volt, amikor a karon előálltak a „Diák egy napja 2025-ben” ötlettel. Maga a gondolatfelvetés zseniális volt, több szempontból is, mert így létrejön egy kapcsolódási pont diáknak, tanárnak egyaránt: hogy ő hol kapcsolódik ehhez a történethez, hol kapcsolódik az építészeti kérdéshez, mi az építészeti kérdés az egészben. Mert itt valójában arról van szó, hogy teljesen újra kell értelmezni az oktatási építészet fogalomkörét.
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A járvány miatt megváltozott köztérhasználati szokásokat vizsgálja PTE és egy wuhani egyetem

A járvány miatt megváltozott köztérhasználati szokásokat vizsgálja PTE és egy wuhani egyetem

Azt is vizsgálják, hogy miként lehet a tervezési módszerekbe integrálni a közösségi életre vonatkozó egészségügyi előírásokat.

A jelen lehetőségei és a hosszútávú tervezés szinkronja

A jelen lehetőségei és a hosszútávú tervezés szinkronja

A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Centrumának közösségi fejlesztéséről írt a TARKA architects.

Kendermű az Ormánságban

Kendermű az Ormánságban

A Breuer Marcell- és Wienerberger diplomadíjas terv szociális szempontokat is szem előtt tart.

Hirdetés