Az új, modern épületben összesen 12 ezer négyzetméteren vannak oktatási, kutatási és közösségi tevékenységre alkalmas terek.

Vasárnap átadták a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar új épületét, amelyben oktatási, kutatási és közösségi tevékenységre alkalmas tereket vehet használatba az egyetem, összesen 12 000 négyzetméteren. Az új épülettel negyven százalékkal bővül az ÁOK oktatási és kutatási területe, modern diagnosztikai eszközökkel és műszerekkel felszerelt épületrészekben.

A Modern Városok Program keretében megvalósult beruházás célja egy korszerű, nemzetközi színvonalú, zöld és hallgatóbarát campus volt. Az új szárnyban négy nagyelőadó és 34 szemináriumi terem készült el. A campus belsejében található hatalmas központi pihenőpark tóval, kényelmes ülőbútorokkal és árnyas zónákkal várja a hallgatókat és oktatókat. A fejlesztés 135 új parkolóhely és 140 kerékpártároló kialakításával rendezte az egyetem parkolási szükségleteit. A Pécsi Tudományegyetemen a magyar hallgatók mellett nagyjából 2500 külföldi diák tanul, az új épülettömb a megnövekedett hallgatói létszám mellett az ő színvonalas képzésüknek is keretet biztosít majd.   

Az új épülettömb kialakításában a generáltervező TSPC szakemberei komplex megoldásokat mutattak annak összehangolására, hogy az oktatási területek (szemináriumi termek, nagyelőadók, közösségi terek) és a kutatás terei (laboratóriumok, izolálható lépcsőházak, zsilipek és felvonók, vizsgálók és teszttermek) egymással összhangban, építészeti megoldásokkal egymás mellé fűzve valósulhassanak meg. Az épület felelős tervezője Kádár Mihály, építész tervezője Kisgergely Csaba és Sebestyén Péter voltak.

Néhány érdekesség a pécsi campusról:

  • Az intézeti működést a földszinten és az első emeleten elhelyezett speciális oktatási terek támogatják modern felszereltségű hallgatói gyakorlatos laborokkal és egyéb oktatási terekkel (300 fős nagyelőadók, 130 fős kiselőadók, oktatási termek).
  • Az új épületszárnyban találhatók az úgynevezett Core Facility terek, melyek az orvosi kutatások legmagasabb szintű követelményeinek felelnek meg és speciális jellemzőkkel bírnak. Ez a terület a „labor a laboron belül” elv szerint valósult meg, az épület közepén helyezkedik el, és az intézetek közösen használják.
  • Különleges kihívást jelentett a TSPC szakembereinek az Imaging laborsor kialakítása, amely az itt elhelyezett szuperérzékeny optikai eszközök miatt boxonként külön szabályozható légtechnikai és világítási rendszerrel ellátott azért, hogy fénytől elzárt, fotonizolált területen biztosíthassa a teljes pormentességet.
  • A molekuláris biológialabor területe izoláltan, zsilipelő beléptető rendszerrel működtetett. A teljes labortérben a légtechnikai berendezésnek képesnek kell lenni kiszűrni a DNS és RNS szennyeződéseket. Különleges feladat volt a hőmérséklet, illetve a páratartalom szabályozásának megoldása is.
  • Az épületben meg kellett oldani az élőállatok és vegyszerek függőleges irányú mozgatását a központi tárolók és az állatház, valamint a laborszintek között, az egyéb közlekedő terektől izoláltan, melyre egy külön csak ezt a célt szolgáló liftcsoport került kiépítésre.

A TSPC egy videós bemutatót is készített az épületről:

Az együttműködés reziliens terei

A PTE ÁOK átalakuló téri struktúráiról az OCTOGON 166-os (2021/2-es) lapszámában készítettünk átfogó interjút Dr. Nyitrai Miklóssal, a PTE ÁOK dékánjával, Dr. Csaba Derssel, a PTE főépítészével és Dr. Schreck Ákossal, a Minusplus tervezőjével, egy korábban elkészült szép kiállítású, tartalmi színvonalában rendhagyó koncepció-analízisről, ami a PTE Orvostudományi campusának építészeti, belsőépítészeti kérdéseivel foglalkozott.

„Fel kellett ismernünk, hogy az ÁOK vezetése nem rendelkezik azzal a tudással, ami egy átfogó, sok szempontot tekintetbe vevő rendszert ki tudna dolgozni (...) ha állandóan patchwork-szerűen részleteket kezdünk el változtatni, akkor a végére nem tud kiteljesedni egy harmonikus szép egészbe” – fogalmazott Nyitrai Miklós.

A koncepcióterv ötven év előregondolkodással is számolt, amikor egy hallgató egy napját gondolta végig. De hogyan lehet előre tervezni 2070-ig? „Mi is észrevesszük az iroda napi feladataiban, hogy egyszerűen nem lehet statikus környezetet teremteni: nem egy kész állapotot kell megtervezni, inkább forgatókönyveket, és olyan kereteket lehet létrehozni, ami képes változni, és a későbbi igények szerint fejlődni – fejtegette Schreck Ákos. – Úgyhogy

a koncepciónk egy szótár, egy keret lett, amelyben megfogalmaztuk, hogy milyen körülményeket akarunk létrehozni, hogy mi az a mód, a játékszabály, ahogy itt a campuson építészetileg viselkedni kell. Mivel ez a játékszabály nem formai, és nemcsak vizuális dolgokra van felfűzve, hanem sokkal inkább az együttműködésre, a reziliens működésre, így ez meghagyja annak a lehetőségét, hogy a kar – meg a karral együtt a tér – olyanná alakuljon, amilyen lenni szeretne.”

Nyitrai Miklós hozzátett egy analógiát: „Az orvosképzésnek számos fontos célja van, az egyik, hogy figyelembe vegyük, hogy aki ma diplomát kap, az 50-70 év múlva még orvos lesz. De hogy 50 akárhány év múlva milyen diagnosztikai, terápiás eszközök, módszerek, eljárások és protokollok lesznek, ma még nyilván nem tudja senki. Azt igyekszünk elérni, hogy adjunk egy alaptudást. A másik cél egy intellektuális háttér megadása – tanulnivágyás, kíváncsiság, a projektalapú szemlélet elsajátítása –, amelyekkel a következő évtizedek újdonságait is meg tudják érteni annak érdekében, hogy 50-60 év múlva is képzett, jó orvosok legyenek.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Átadták a pécsi Uránváros megújított épületeit és közterületeit

Átadták a pécsi Uránváros megújított épületeit és közterületeit

Felújították a piacot és kerékpárutat építettek egy 580 milliós beruházás keretében.

Így nézne ki az újragondolt Pécsi TV-torony

Így nézne ki az újragondolt Pécsi TV-torony

Jakab Zsófia diplomamunkája.

Hirdetés