Cikkünk a 206-os, 2026/2-es lapszámunkból közöljük.
Az Optinvest portfóliója kifejezetten a történeti Belváros határain belülre fókuszált eddig, a Révay Palota esetében azonban kivételről beszélünk majd. Legújabb felvásárlásuk ugyanis a Belső-Terézváros szereplője, mely Budapest pezsgő vénájának, az 1870-es években épülő Sugárútnak gombamód növekedő vonzáskörzetében épült egykor friss és divatos jövevényként.
1871-ben írták ki azt a városrendezési pályázatot, melynek győztes terve (Lechner Lajos) alapján valósult meg a Városligetet és a Belvárost összekötő új sugárút, melynek ötlete azonban Andrássy Gyulától származott. A körülötte létrejövő vagy már létező, de megújuló utcahálózatokban olyan elegáns bérházak épültek ekkor, melyek reflektáltak a közeli „boulevard” elegáns palotáinak uralkodó neoreneszánsz stílusára. A Révay utca 10. szám alatti épület is ennek a 19. század második felében formálódó új világnak lett a részese, mely a jövőben kívül historizáló arcát fogja mutatni, míg belül az Optinvestől és a Pyxis Nauticától megszokott vérfrissítést tapasztalhatjuk egy nap.
A telken már állt egy épület a Sugárút építése előtt is: Wieser Ferenc, romantikus építészetünk neves tervezőjének egy munkája volt itt, amit a közeli fejlesztésre jól reagálva Schweiger Adolf meg is vett 1872-ben. 1876-ban Prónay Istvánné Almásy Mária lett az új tulajdonos, aki egy ugyanezen év május 13-án jegyzett tervvel átalakította ezt a romantikus épületet az említett, sugárúti stílusú historizmusra. Kilenctengelyes főnézetén félköríves ablakokkal, a bejárat fölött baluszteres erkéllyel magasodott fény-árnyék hatásokkal játszó, plasztikus új homlokzata. Utóbbi ajtaját két hangsúlyos pilaszter fogta és fogja ma is közre, melyek tetején egy-egy allegorikus női alak áll: a baloldali figura a törvényt jelképezi a kőtáblával, a jobbra eső egy babérkoszorút tart a dicsőséget szimbolizálva.
Az épület bérházként jövedelmezett a tulajdonosa számára, ám ha valaki ismeri valamennyire is ezt az emléket, nagy valószínűséggel inkább Grand Hotel Berlinként hivatkozik rá. 1911-ben ugyanis Kelemen Bernát fűszerkereskedő döntött úgy, hogy szállóvá alakítja a struktúrát, ehhez Szamek Sándor építész tervei szerint épített ki benne 140 szobát, amit egyébként rövidebb és hosszabb bérleti konstrukcióban is ki lehetett venni.
Az I. világháború miatt már bicsaklott ez a funkció, de az egymást követő új tulajdonosok még próbálkoztak a rendeltetéssel. A II. világháború után végül államosították és egészen az 1980-as évekig kereste küldetését, végül azonban kihasználatlansága miatt állapota is életveszélyessé vált. Mivel lokációja azonban ígéretes és küllemében sem utolsó értékről volt szó, hatósági szinten felújítási tanulmányterv készült megmentésére, aminek meg is lett a hatása. A rendszerváltást követően felújításba kezdtek, 1992-re lefedték átriumát és tulajdonképpen irodaházként működött napjainkig különböző tulajdonosváltásokkal.
Az épület a 2000-es években is átesett ráncfelvarráson, tehát nincs túl rossz állapotban. Ám ha jobban belegondolunk, így is két évtizedes elavultságról beszélünk, látványától egyelőre inkább egy közepesen elegáns neoreneszánsz épület és egy 1990-es és 2000-es évekbeli irodaház vízióját kapjuk még csak. Ezt kell az Optinvestnek átpozicionálni, a historizáló palota brandet és a homlokzat reprezentativitását újra helyzetbe hozni, odabent pedig megteremteni a csapattól megszokott szívdöglesztő designt. Ahogy az lenni szokott, az építészet, ingatlanfejlesztés és képzőművészet most is kéz a kézben fog járni, és ezúttal Mátrai Eriket kérték fel, hogy készítsen fényinstallációt az 1990-es években lefedett átriumba.
Egy függesztett világító szerkezetről lesz szó, amely a belső udvarba néző ablakok rendszeréhez illeszkedik, ezeknek az ablakoknak a sziluettjét fogja rajzszerűen meghosszabbítani. A zárt térben ez a látvány nem csupán este, de nappal is fénnyel tölti meg a teret: a fényinstallációkra mint művészeti ágra amúgy is ráfért egy kis „reflektorfény”, így a Révay Palota már csak emiatt is újból izgalmas színfolt lesz az egykori pesti boulevard dicsfényének felélesztésében.
Tervezés alatt
Nettó tervezési terület: 3510 m2
Vezető tervező: Monori László
Projektvezető építész: Tibai Frida
Építész munkatársak: Tácsik Tamás, Varga János, Ádám Blanka
További látványtervek a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
