Kálai Előd Alex, a Debreceni Egyetem hallgatójának diplomamunkáját a tervező leírásával mutatjuk be.
Téma
Hogyan oldható fel a szocialista lakótelepek elidegenedése és építészeti monotonitása egy kortárs mikro beavatkozással?
Diplomatervemben a debreceni Újkert lakótelep szívében található önkormányzati közösségi kertet gondoltam újra. A kertek kiegészítéseként egy olyan közösségi pavilont terveztem, mely nem csak a városi mezőgazdaságnak ad otthont, hanem a generációk közti hídként is szolgál, aktívan integrálva a kertközösséget a lakószövetbe.
Elméleti háttér
A debreceni Újkert lakótelep az 1970-80-as évek lakáspolitikai törekvéseinek mintájára, a lakáshiányra reagálva jött létre. Az egykori tágas kertekkel rendelkező, alacsony beépítésű zóna helyén felépült, négyszintes sávházakból és 8-10 emeletes toronytömbökből álló negyed a saját korában a modern élet szimbólumának számított. Az úszótelkeken álló paneltömbök közötti tágas köztes terek ma is komoly zöldfelületi értéket képviselnek, azonban a funkciók fokozatos amortizációja miatt az épített környezet hangulatát mára már a monotonitás uralja.
Az idők során a lakóközösség szociológiai felépítése is átalakult. A helyszínen készített interjúk rávilágítottak a kettősségre, miszerint az Újkert alapvető infrastrukturális ellátottsága kiváló, a fiatal generációk mégis elvágynak innen és a közösségi lét a szomszédok közti formális kapcsolatra korlátozódik. Bár a területen egy aktívan gondozott, saját rendezvényeket is szervező közösségi kert működik, téri zártsága miatt a környékbeli lakók többsége nem is tud a létezéséről, vagy a zárva talált kapuk miatt kimaradt az integrációból.
A tervezési program elméleti bázisát olyan nemzetközi előképek vizsgálata alapozta meg, mint a francia atelier d’architecture autogérée R-Urban kezdeményezése, amely a helyi élelmiszerfeldolgozás és az önfenntartás iskolapéldája, vagy a WorkAC Brooklynban található „Edible Schoolyard” projektje, mely a nevelést és a kertművelést kapcsolja össze.
Helyszín
A tervezési terület a Böszörményi út 91. szám alatt tömbbelsőben található. A tranzit gépjárműforgalom és az ebből keletkező zajterhelés ellen a tömbök, valamint a belső, sűrű faállomány - jellemzően juhar-, hárs- és ciprusfélék - természetes akusztikai gátat képez.
A pavilon pontos helyét a Borbíró tér és a Cívis utca közötti gyalogosforgalom metszéspontja jelölte ki. Ezen a területen a meglévő kert potenciálja óriási, viszont a lakók részéről megfogalmazott nyitottabb programok - piknikek, közös főzések, szezonális kóstolók - befogadására a jelenlegi lehetőségek korlátozottak. A beavatkozás célja ezért egy meglévő, aktív kertközösség téri megerősítése és integrációja a szélesebb lakókörnyezetbe.
Építészeti koncepció és telepítés
A határozott hossztengelyű épület észak-déli irányban szeli ketté a területet. A végein, a főtengelyre merőlegesen nyitott falstruktúrák csatlakoznak csáp-szerűen, vizuális és fizikai határt képezve a megérkezés irányai felé.
Ez a gesztus a tömeg két oldala között kontrasztot teremt:
- A keleti oldalon található a raszteresen szerkesztett magaságyásokkal tagolt, ember által megművelt kert.
- A nyugati oldalon egy kötetlenebb, füvesített pihenőpark terül el.
- A ház pozíciójából adódóan a megművelt terület és a park semmilyen nézőpontból nem látható egyszerre, ezáltal minden irányba egyedi arcát mutatja.
Téri szervezés
A 438 m2 területű belső térsor funkcionális rendet követ. A déli végén egy fedett-nyitott átjáró és biciklitároló fogad, amely átmeneti zónaként szolgál a park és a kert között.
A középső magot a 76 m2-es közösségi konyha alkotja. Ez arra hivatott, hogy a helyben megtermelt zöldségek feldolgozásának, a közös főzéseknek és a gasztronómiai workshopoknak adjon helyet. A konyhához közvetlenül kapcsolódik egy szintén 76 m2-es üvegház, ahol a palánták előnevelése és az egészéves fűszernövény-termesztés zajlik. Az épület északi zárásában kaptak helyet a kiszolgáló funkciók.
Szerkezet és fenntarthatóság
A pavilon teherhordó szerkezete keresztirányban rétegelt-ragasztott fapanelből (CLT) készül. A belső térben látszó minőségben jelenik meg. Kívülről a fapaneleket és a hőszigetelő réteget RAL 6009, fenyőzöld színű szerelt fémlemez burkolat zárja. A tetőrétegrend végső héjazata korcolt fémlemez fedés RAL 9006, aluszürke színben.
A magastető déli síkjára szerelt napelemrendszer biztosítja az elektromos energia-ellátást. Eső idején a fedésről lefolyó csapadékvíz a rejtett ereszen keresztül a földalatti esővízgyűjtő tartályba jut. Innen kerül kiszolgálásra a kert öntözőrendszere, valamint az épület szürkevíz rendszere. A keletkező szerves hulladék a kerti komposztálóba kerül, majd tápanyagként tér vissza a termőtalajba.
Összegzés
Az Újkerti Közösségi Kert bővítéseként tervezett pavilon arra a kérdésre igyekszik választ adni, hogy miként törhető meg az iparosított technológiával épült monolit lakótömbök monotonitása egy emberi léptékű, fenntartható építészeti beavatkozással. A projekt célja a közös földművelésen és gasztronómián keresztül a modern városi elszigetelődés feloldása.
Konzulensek: Vági János, Kállay Ferenc
További látványtervek és rajzok a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
