A botanikus kertben épült fel a Soproni Egyetem Kreatívipari Intézetének új otthona

Cikkünk a 209-es, 2026/5-ös lapszámunkból közöljük.

• Szöveg: Uhl Gabriella
• Fotó: Vizit Studio
• Olvasási idő: …

Hirdetés

Soproni Egyetem Botanikus Kertjében megvalósult új campusépület a hazai faépítészet úttörő mérföldköve, a történeti folytonosság, a fenntartható technológia és az interdiszciplináris kreativitás szintézise. Az F-épület műemléki felújítása és az új, háromszintes faszerkezetű szárny egysége jövőbe mutató térbeli modellt teremt a kortárs alkotóművészeti és designképzés számára.

Történeti rétegek és a genius loci: a kert mint szellemi koordináta-rendszer

A Soproni Egyetem campusa nem csupán felsőoktatási épületek halmaza, hanem egy több mint két évszázada szervesen alakuló szövet, amelynek téremlékezete van. A terület a 19. század végén a császári és királyi katonai főreáliskola zárt rendjét szolgálta. A fordulópontot a trianoni békeszerződés hozta el, amikor az elcsatolt Selmecbányáról a Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola új otthonra lelt Miskolcon és Sopronban. A katonai iskola épületei közötti területeken az erdőmérnöki kar megtelepedésével indult el a campus szívét alkotó botanikus kert tudatos kialakítása.

Ez a kert eltér a klasszikus növénytani gyűjteményektől: „erdő”-központú, dendrológiai koncepciója a földrajzi topológiát követi. A világ valamennyi kontinenséről származó fafajok az erdészeti tudás élő laboratóriumai. A botanikus kert a katonaiskola épületei közötti szabad tereket kitöltve az egyetemi élet legfőbb szervezőelvévé vált. Bár a faipari mérnökképzés csupán a '70-es években indult meg, a kert atmoszférája és jelenléte kezdettől fogva meghatározta az intézmény identitását.

Ez a védett ökoszisztéma nem csupán fizikai kontextus, hanem inspiráló szellemi erőtér: a fák lombkoronája alatt a praktikus erdészeti és faipari tudás találkozik az ihletett kortárs design-gondolkodással. Ide, e bukolikus ligetbe költöztek be a múzsák, a kreativitást és az intellektuális energiákat szimbolizáló katalizátorok! Ebben a szerves környezetben nyert kortárs építészeti formát a Kreatívipari Intézet új otthona.

A mesterterv horizontja: téri fragmentációból szinergikus közösségbe

A Soproni Egyetem átfogó mesterterve mélyreható szemléletváltást tükröz. Jelenleg a karok a város elszigetelt pontjain, különálló épületekben működnek. Ez a fizikai szétszórtság magával hozta a szervezeti „önmagába fordulást”, ami akadályozta a diszciplínák közötti átjárhatóságot. A mesterterv koncepciója a botanikus kert mint valós és szimbolikus universitas gondolat köré szerveződik, amely térszövetében képes az egyetemi polgárságot egyetlen közösséggé kovácsolni.

A fejlesztési koncepció a meglévő történeti épületek értékőrző felújítását és új campusépületek emelését célozza meg, felerősítve a meglévő intézményi szinergiákat. A nyitott egyetemi modell megalkotásában kulcsszerepet játszott Markó Balázs építész professzor, Józsa Dávid építész és az egyetemi vezetés együttműködése. A tervezés fókuszában az állt, hogy a campus áteresztő szellemi hálózattá váljon, ahol a kutatás-fejlesztés, a design-oktatás és a közösségi élet határai elmosódnak. E folyamatnak a jelentős állomása a Kreatívipari Intézet új campusépülete.

A Winkler-örökség újraírása: az F-épület metamorfózisa

Az új Kreatívipari Intézet épület magvát az úgynevezett F-épület adja, amelyet Winkler Oszkár tervezett, és a II. világháború idején épült fel, a ház a soproni faipari és építészeti hagyomány szimbóluma. A 2022-ben indult fejlesztés során a tervezők a történeti struktúrához magas szintű műemléki alázattal közelítettek. A cél Winkler gondolatainak kibontása és a 21. századi felsőoktatás követelményeihez igazítása volt. A régi és új szárny viszonyára a „nagypapa és unoka” építészeti analógiáját alkalmazhatjuk: a két architektúra nem verseng egymással; ehelyett egymást tisztelő, finom párbeszédet folytatnak. A történeti épület felújítása során megőrizték a teherhordó struktúrákat, míg az új szárny kortárs formanyelve reflexióként válaszol a régi ház tömegképzésére. A két struktúrát egy transzparens lépcsőházi nyakrész választja el és köti össze.

Faépítészeti innováció: tektonika és fenntarthatóság

A Soproni Egyetem „Zöld Egyetem” koncepciója a teljes fejlesztési stratégia alapköve, amelynek legtisztább építészeti kifejeződése az új campusépület tektonikájában ölt testet. Az egyetem profiljából adódott a döntés: az új szárnyat fából kell felépíteni. Az épület a hazai építészet mérföldköve, hiszen Magyarországon egyedülálló módon egy háromszintes középület valósult meg masszív faszerkezettel. Ez az úttörő mérnöki teljesítmény a fenntartható építészet lehetőségeit demonstrálja. A faszerkezet nemcsak az ökológiai lábnyom minimalizálását szolgálja, hanem lehetővé tette az anyaghasználat egyneműségét és a szerkezeti őszinteséget is. A belső terekben láthatóan hagyott fafelületek, tartógerendák és szerkezeti elemek melegséget, természetes akusztikát és sajátos mikroklímát teremtenek. A kreatív szempontok és a gazdasági-technológiai racionalitás szimbiózisából példaértékű építészeti minőség született. Különösen fontos az új épületszárny homlokzati kialakítása, amely mint egy áteresztő membrán működik.

A botanikus kert szövetébe helyezett épület homlokzatképzésénél a tervezők elvetették a zárt falszerkezet gondolatát. Helyette többrétegű, áttetsző homlokzati architektúrát fogalmaztak meg, amely átmenetet teremt a belső terek és a természet között. A homlokzat legkarakteresebb eleme a fa rácsszerkezet, amely árnyékolóként, fényszűrőként és attraktív vizuális rétegként funkcionál. A lombkoronán átszűrődő fény a rácsozaton keresztül hatol be, dinamikus fény-árnyék játékot rajzolva a belsőre. A homlokzati rácsszerkezet mintázata a soproni Lőverek hagyományos, svájci típusú villáinak dúsan faragott, áttört fa oromzataiból táplálkozik. Ezt a lokális dekoratív mintaképzést absztrahálták, felnagyították és terülőmintaként alkalmazták a teljes felületen. Ez a transzformáció kreatívan köti össze a helyi polgári építészeti örökséget a kortárs gyártástechnológia formálási lehetőségeivel.

Fluid térszervezés: a kreativitás térbeli anatómiája

Az új épület belső térszervezése szakít a hagyományos, kis szobákra szabdalt struktúrával. A Kreatívipari Intézet szellemiségének megfelelően a térkoncepció az együttgondolkodásra és a flexibilitásra koncentrál. A tantermek nem zárt cellák, hanem nyitott találkozási pontok. A felújított szárny első emeletén az oktatói munkaterek egyetlen nagy, egybefüggő térben kaptak helyet, ahol a munkaállomásokat csupán bútorzat választja el, elősegítve a folyamatos párbeszédet. Az oktatás alapját a műhely- és műteremkultúra adja. Az új épület legfelső szintjén egy hatalmas központi műterem terül el. A „nyitott műteremélmény” lehetővé teszi, hogy a hallgatók egymást inspirálva alkossanak. Az épület külső kapcsolódási pontja a Ligneum, amely közösségi interfészként nyitja meg az egyetemet a város felé. A campus szövetébe integrált, a Kreatívipari Intézet új épületéhez kapcsolódó két amfiteátrum-szerű megoldás pedig szabadtéri előadások, performatív akciók és a kertben való meditatív létezés helyszíne lehet.

A Soproni Egyetem Kreatívipari Intézetének új campusa úttörő kísérlet a hazai felsőoktatásban. Bizonyítja, hogy a történeti örökség tisztelete, a faépítészeti innováció és a zöld fenntarthatóság egymást erősítő tényezők. A botanikus kert csendjében és nyugalmában álló, fa homlokzati membránjával a fák közé simuló épület méltó otthont teremt a jövő alkotói számára, miközben Sopron városát és a hazai építészeti kultúrát egy nemzetközileg is érvényes, szimbolikus példával gazdagítja.