Ez csak az első, de annál fontosabb lépés egy úton, amibe a lakhatás minősége is beletartozik.

Az Európai Parlament (EP) január 21-i ülésén megszavazta azt az indítványt, ami az első lépcsőfok azon az úton, hogy az Európai Uniónak és tagállamainak kötelező legyen a megfelelő lakhatás alapjogának biztosítása a gyakorlatban is. Ebbe beletartozik a jó minőségű ivóvíz és a megfelelő higiénés körülmények elérhetővé tétele, a lakhatási költségek megfizethető szinten tartása, valamint 2030-ig a hajléktalanság felszámolása. E célok elérése érdekében a Habitat for Humanity Magyarország már számos szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg, és terepi programot dolgozott ki, amelyek egy kormányzati szintű, a lakhatási szegénységet érdemben mérsékelni tudó lakásstratégia kialakítása esetében kiindulópontként szolgálhatnának – írja a szervezet közleménye.

A január végén 352 szavazattal, 179 ellenszavazat és 152 tartózkodás mellett (a magyar képviselők között 8 igen és 13 ellenszavazattal) elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament több olyan célt is megfogalmaz, amelyek valódi változást jelentő mérföldkövek lehetnek a mindenki számára elérhető, tisztességes lakhatásért folytatott munkában. A megfelelő lakhatás alapjog, ezt azonban a nemzeti és európai jognak is el kell ismernie, valamint betarthatóvá kell tennie. 

Social Housing projekt Spanyolországban – építész: IBAVI – Fotó: José Hevia

A megszavazott indítvány egyrészt leszögezi, hogy a megfelelő lakhatás fogalmába többek között beletartozik a tiszta és jó minőségű ivóvíz, a megfelelő és méltányos higiénés körülmények, valamint a szennyvíz- és vízhálózatok is. Másrészt a WHO iránymutatásaihoz igazodó minimumkövetelményeket írna elő az egészséges otthonokra és a beltéri levegőminőségre vonatkozóan. Ez a házfelújítási előírások mellett az ingatlanok kibocsátáscsökkentésére és energiahatékonyságának növelésére irányuló intézkedéseket jelent az Európai Zöld Megállapodásban foglaltakkal összhangban.

A dokumentum szintén tartalmazza, hogy uniós célkitűzésként kellene meghatározni a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolását, illetve fent kellene tartani a hajléktalanság kialakulását megelőző, és a hajléktalanok védelmét szolgáló, a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedéseket, például a kilakoltatási moratóriumot.

Továbbá olyan jogszabályok elfogadására szólítaná fel a hatóságokat, amelyek lehetővé teszik a lakhatási költségek megfizethető szinten tartását. Többek között, egy háztartásnak se kelljen a jövedelme 40 százalékát – vagy még ennél is többet – lakhatással kapcsolatos kiadásaikra fordítani. A megfizethetőségi gondok Magyarországon is kiemelten érintik a szegénységben élőket, illetve az albérletben lakókat. A bérleti díjak tartósan magas összege sokak számára megfizethetetlenné teszi a piaci alapú lakásbérlést, és saját tulajdonú ingatlan, valamint más, megfizethető lakhatási forma hiányában könnyen adósságcsapdába kerülnek.

A Habitat for Humanity Magyarország 25 éves fennállása során e célok érdekében számos szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg, és több terepi, segítő programot is indított. A most elfogadott Európai Parlamenti állásfoglalás jelentéstevőjével, a többi régiós irodánkkal közösen, előzetesen konzultáltak, majd konkrét javaslatokkal, kiegészítésekkel éltek az indítvány szövegezésében.

A lakásbérletek megfizethetővé tétele érdekében tavaly júniusban átfogó javaslatcsomagot publikáltak Feketelakás 3.0 néven.Fotó: Raluca Seceleanu / UnsplashAz energiaszegénység csökkentése, és az otthonok egészségesebbé tétele érdekében kiemelt szakpolitikai munkát folytatnak – európai uniós szinten, más tagállamokkal is együttműködve. A legfontosabb üzeneteiket e témában egy videóban is összefoglalták.

Magyarországon a Habitat az elsők között valósította meg a hajléktalanságból kiutat kínáló, a hajléktalanellátó-intézményrendszer ördögi körét megtörő Elsőként Lakhatást (Housing First) programot, amelynek segítségével 2014 és 2018 között 36 ügyfelük jutott méltó otthonhoz.

A Habitat évek óta hangsúlyozza, hogy szükség lenne egy kormányzati szintű, a lakhatási szegénységet érdemben mérsékelni tudó, hosszú távú célokat meghatározó, országos lakhatási stratégia kialakítására.

Az Európai Parlament állásfoglalása és iránymutató javaslatai jó alapot adnának egy ilyen stratégia, valamint egy központi, lakhatási intézmény kialakítására. A Habitat és más lakhatással foglalkozó civil szervezetek sikeres mintaprogramjai és szakpolitikai javaslatai pedig kiindulópontot jelenthetnének a célok elérése érdekében hozott intézkedésekhez.

Ám – mint a közleményükben írják – azt is észben kell tartani, hogy „az Európai Parlament állásfoglalása mindössze egy fontos első lépcsőfok, ahhoz azonban nagyon hasznos, hogy intenzív társadalmi és politikai párbeszéd kezdődjön a lakhatás témájában. A fent meghatározott célok akkor válthatnak kötelező erejűvé a tagállamokra nézve, ha az Európai Bizottság is napirendre tűzi, és tovább viszi az indítványt.”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Laktunk valahogy, aztán a túlzott városiasodás felszínre hozta az előttünk álló építészeti kihívásokat

Laktunk valahogy, aztán a túlzott városiasodás felszínre hozta az előttünk álló építészeti kihívásokat

Az új helyzet alapjaiban változtathatja meg a tulajdonjoggal kapcsolatos eddigi elgondolásainkat és az építészet szerepét is.

Elhunyt Terence Conran brit formatervező

Elhunyt Terence Conran brit formatervező

Stílusteremtő bútoraival és háztartási termékeivel a háború utáni apátiából akarta felrázni a fiatalokat.

Csomay: Nincs többé jogosultsága a polgári létformának

Csomay: Nincs többé jogosultsága a polgári létformának

Csomay Zsófia a tervezők előtt álló kihívásokról és az építészetről a karantén idején. 

Hirdetés