Máté Tamás és Vass-Eysen Áron őszintén hisznek az analóg technikákban.

Az utóbbi két évtizedben az építészek tervezőasztalán a rajzi és modellező eszközöket óriási képernyők és digitális kellékek váltották fel, az analóg tervek ellenében pedig már-már alapvetéssé válnak a látványos 3D renderek. A BIVAK stúdió alapítói ezzel a tendenciával szemben őszintén hisznek az analóg technikákban, vagy ahogy ők hívják, a manuális gondolkodásban. Olyannyira, hogy a legelső kiadványuk, a Manuális gondolatok tematikáját is erre fűzték fel. Ezt az attitűdöt azonban nem klisés nosztalgia hajszolás, vagy radikális technokriticizmus táplálja náluk, sokkal inkább a kísérletezés és a kézzel alkotás őszinte öröme. 
 


Máté Tamás és Vass-Eysen Áron 2016 őszén alapították meg a BIVAK-ot, azzal a céllal, hogy kísérletező szemléletben, léptéktől függetlenül hozzanak létre társadalmi célokat szolgáló alkotásokat. Portfoliójukban megtalálhatóak olyan egészen kis léptékű projektek, mint a nemrég átadott mobilszaunájuk, lakóházak, illetve nagy volumenű tervpályázatok is.

Náluk a rajzolás és a modellezés a kiindulópont, aminek kapcsán a kezük intuitívan megelőzi a tudatos gondolkodást. Úgy vallják, hogy az analóg technikák olyan plusz mélységet adnak a tervezői folyamatoknak, amit aztán kiegészíthetnek, de semmi esetre sem helyettesíthetnek digitális eszközök.  

„Meghökkentő látni egy sikeres építkezés végén, hogy az első, kicsi, párvonalas skiccben mennyi információ tudott koncentrálódni” – olvasható például a könyv egyik széljegyzetében.

Egy másik oldalon kiderül, hogy a skiccelés náluk szinte olyan, mint a levegővétel, annyit rajzolnak, mint amennyit egy hivatásos sportoló edz, vagy egy zenész gyakorol: „azt a vázlatfüzetet szeretjük, ami belefér a kabát zsebébe. Állandóan kéznél van, a legtöbb skicc nem a műteremben születik. Füzet nélkül elindulni nagy hiányérzet.” 
 


Az iroda első öt évének működését tömörítő vázlatfüzetszerű könyvben (vagy könyvszerű vázlatfüzetben?), a BIVAK tervezési folyamatának különböző fázisai kerülnek bemutatásra. 

 „(..) e könyv, mint egy igazi vázlatkönyv tartalma szerint művek sorozata, adat és élmény rögzítés, teremtő gondolatok sűrítménye, az időben látszólag szétszálazhatatlan alkotói folyamatok tárgyiasítása. Ötletek tárháza, képi és téri gondolatok pazarló sziporkáinak dokumentációja egyetlen tárggyá sűrítve. E könyv tulajdonképpen egy fedőlap nélküli füzet, bár füzetnek meglehetősen vaskos. Kitűnik, hogy önmaga is egy könyvművészeti mű, melynek rejtett tartalmi összetettsége, tudatos rétegzettsége révén túlmutat a vázlatok, tervek felmutatásának sorozatain. Felépítése, belső konstrukciója, maga az egyik legfőbb üzenete e füzetnek. Szerkezete világos állásfoglalás, utalás a felelős alkotói magatartásra”  –  fogalmazott Magyari Márton a Manuális gondolatok könyvbemutatóján elhangzó megnyitóbeszédében.

A festőművész a BIVAK építészeinek rajztanára volt az egyetemen, így nem titkolt elfogultsággal viszonyul a megjelent kiadványhoz, ami többek között a kézi alkotás szeretetének kinyilatkoztatása. 

A könyv formátumában is hű marad a tartalmához: egy vastag, nyitott gerincű, borító nélküli füzet. Csupán egy vékony fehér lap fedi, amit egyesével pecsételtek le az iroda logójával. Ez a gesztus egyrészt szerénységre utal, miközben tudatosan alátámasztja a kiadvány szellemiségét. Az analóg technikák a fotókra is kiterjednek: maketteket Yanep Lust, fotográfus rögzítette filmtekercsre a tahitótfalui otthonában, amit a BIVAK tervezett.
 


Az offset nyomott lapokon betekintést nyerhetünk az iroda gazdag képi világába, kisbetűvel szedett, helyenként aláhúzott és bekarikázott jegyzetekkel kiegészítve. Ezek a személyes gondolatok egyben szakmai állásfoglalások és a BIVAK alkotói krédójának sűrítményei. 

A kiadvány elsődleges célja, hogy rendszerezze és archiválja a műhely eddigi anyagait, ami hasonló funkciót tölt be, mint a munkaközi visszatérés az első skiccekhez: segíti a BIVAK-ot elindító vízió újragondolását. Az olvasó pedig, akár építész, akár laikus, betekintést nyerhet a manuális gondolatok világába, inspirálódás, vagy puszta esztétikai örömforrás céljából. Hiszen bár:

„a skiccek nem a szépség reményében készülnek, mégis mindig a legszebbekké válnak. Ennek oka a karcos őszinteségükben keresendő.” 


BIVAK | Web | Facebook | Instagram

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

„Egy bivakot keresek, hogy megnyugodjak”

„Egy bivakot keresek, hogy megnyugodjak”

Molnár Dávid Ferenc építészhallgató DECODE-fődíjas munkájának különleges története

Magyar építészek sikere Prágában

Magyar építészek sikere Prágában

Egyetlen magyar résztvevőként jutott tovább az “új Žižkov városközpont” megformálására kiírt pályázaton a magyar csapat.

Egyszerű, de zseniális ötlet a városok élhetőbbé tételére

Egyszerű, de zseniális ötlet a városok élhetőbbé tételére

Áttört gerincű vasbeton villanyoszlop kiegészítése B-típusú madár odúval – ez a BIVAK legújabb koncepcióterve, amely segítségével a természet is birtokba veheti az infrastruktúrát.

Hirdetés