Egy új építészeti paradigma születése

Interjú a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettesével, Sághi Attilával.

Az egész hazai építőipar K+F laborjához hasonlítja a Liget Budapest projekt működését a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, Sághi Attila, aki a minőség / környezetvédelem / innováció hármas küldetéséről, és a londoni olimpia építőipari párhuzamáról is beszélt Uhl Gabriella interjújában, melyet az OCTOGON 165-ös lapszámában közöltünk.

A Liget Projekt előre haladásával kibontakozik egy új építészeti paradigma, amely a minőség / innováció / környezetvédelem fogalmai köré csoportosítható. Miért-e három szempontot hangsúlyozza?
A Liget Projekt működését egy „Smart lab”-hez tudnám hasonlítani. Olyan beruházás, amely óriási hatással van a magyar építőipar alakulására. Nyilván kissé túlzok, de az építőipar lemaradásban van minden más iparággal szemben – és itt nem csak az IT-szektort említhetem – , mert az általános fejlődés nem érintette meg eléggé. Az építészek, mérnökök kreativitása eddig is megvolt, de az építéstechnológia, a menedzsment-tudás nem követte ezt. Ezért működünk kutatás-fejlesztési laboratóriumként, és szinte kizárólag új, egyedi technológiákat alkalmazunk.

Sághi Attila – Fotó: Végh László

Milyen követelményeket állítottak fel? Mi került a fókuszba?
Szerencsésnek tartom, hogy a projekt éppen ebben a környezetben, kontextusban valósul meg, ezért kapott kiemelkedő szerepet a környezetvédelem. A beruházásaink építészetileg, tájépítészetileg, energetikailag is környezettudatosak, számos nemzetközi díj bizonyítja, hogy jó irányt jelöltünk meg a fejlesztéseinkben.

A következő elv az innováció, vagyis hogy nem készen kapott elemekből építkezünk, hanem fejlesztve, kísérletezve. Erre rá is vagyunk kényszerítve, hiszen a Sou Fujimoto által megálmodott tető nem is lenne megvalósítható begyakorolt technológiákkal. 

Egy nagyobb volumenű építkezésnél megszokott fázis a mintáztatás, a „mock-up” készítés, mi ennél tovább mentünk, nálunk standard lett, hogy minden létező csomópontunkat legyártjuk, modellezzük beépítés előtt. Több változatban is kipróbáljuk az üveg és terrazzo kapcsolatát, vagy egy íves kéregbeton szerkezet találkozását az intenzív zöld tetővel. Nagyon sok ilyen egyedi csomópont van, amelyekre új, adekvát válaszokat kellett adnunk a munkánk folyamán. A tervezőkkel és a kivitelezőkkel közösen egyfajta minősítő labort működtetünk a jelen és a jövő építéstechnológiájának.

A minőségi kritérium azért alapvető, mert az említett környezetvédelmi és innovációs céljaink e nélkül nem érnek semmit. Hiába találunk ki bármit, ha az esztétikai minőségében vagy a megvalósításban nem mutatkozik meg, akkor az érvényteleníti a munkánkat. Az általános vélekedés szerint az építőipar a kőművesek pontosságával egyenlő, akik centiméterre eltalálják a méreteket. Mi viszont milliméter pontos- ságot követelünk meg minden szakmától.

Hogyan tudták, tudják ezt a minőségi elvet megvalósítani?
Ilyen követelményrendszert csak akkor állíthatunk fel, ha a megfelelő munkakörülményeket biztosítani tudjuk, ha a precíz mérésekhez megteremtjük a megfelelő platformot. Nehézséget okozott az is, hogy az én generációmban benne ragadt az előregyártástól való félelem a panelházak, lakótelepek kapcsán: nem egyedinek, nem jó méretűnek, nem jó minőségűnek gondoljuk ezeket, ami igaz is volt egykor.

A Liget Projekt kapcsán viszont az előregyártás új oldalát mutatta meg, új perspektívát nyitott meg.

Mi nem féltünk az előregyártott elemekkel való építkezéstől, például a mélygarázs esetén a tervezett monolit lépcső elkészítését is e technológiába fordítottuk át. Az eredmény pedig egy kiváló minőségű mélygarázs lett. Ebbe belejátszik az is, hogy pozitív értelemben eltértünk a szabványtól, a parkolóhelyek nagyobbak, megnöveltük a belmagasságot is, ezáltal kényelmesebbé tettük, ami kiegészült még a képzőművészeti alkotások beemelésével a környezet kialakításába. Az előregyártott elemek a művészet által váltak egyedivé.

A Néprajzi Múzeum látványterve

Egy másik példa a Néprajzi Múzeum esetében a homlokzat alumínium rácsszerkezete – amelyen majd az etnográfiai motívumok rajzolódnak ki –, amelynek gyártási technológiáját az autógyártásból kölcsönöztük. De nem ez az egyetlen autóipari, illetve speciális gépgyártásra szakosodott beszállító, az alumínium- és fémszerkezetek, speciális műszaki megoldások területén is dolgoznak velünk ilyen profilú cégek, hiszen olyan megoldásokat tervezünk, amiket nem is lehet hagyományos eszközökkel megcsinálni.

Hová tud még fejlődni, milyen céljai lehetnek ennek a kísérleti laboratóriumnak?
Korábbi projektjeimből az a tapasztalatom, hogy egy kiemelkedően sikeres munka referenciaként szolgál a résztvevők számára, büszkék rá, és további karrierjükben segíti a továbblépést. Erre az organikus beépülésre és megtérülésre számítok a Liget Projekt kapcsán is, hiszen számos beszállítónk olyan tudásra tett és tesz szert a tesztlaborunkban, amely új technológiát, anyaghasználatot, attitűdöt vezet be a saját területén, amivel felvértezve előnnyel indulhat további – akár nemzetközi – tendereken. Erre a Liget Projekten belül egy történeti példa is akad, a Millennium Házát dekoráló Zsolnay épületkerámia a 19-20. század start-upjaként éppen ezen épülettel mint referenciával indult el magyarországi és közép-európai karrierjén. Biztos vagyok abban, hogy hasonlóan sikeres 21. századi megoldásokat fogunk viszontlátni a jelenlegi partnereink karrierjében is.

Személyes ambícióm ennél még tovább és távolabb mutat. Az általam elképzelt mintakönyv elméleti része a tervezéstől a használatba vételig kínál fel új, tapasztati úton kikísérletezett megoldásokat. Abban biztos vagyok, hogy a célt jól határoztuk meg a minőség, innováció, környezetvédelem hármasságában. Fontosnak tartottuk, hogy ezeket az elvárásainkat külső tanúsító is visszaigazolja, ezért épületeink és a park kialakításnál is a legmagasabb BREEAM-minősítést céloztuk meg. Ez egy önkéntesen kiválasztott minősítési rendszer, hiszen számos variációja létezik a piacon a versengők között, nagyon fontosnak tartom, hogy egy nemzetközi standardhoz is mérjük magunkat. Az elkövetkezendő nagy magán- és állami megrendeléseknek már az általunk felállított mércét is figyelembe kell venniük, ami utánunk épül, nyilván velünk lesz összehasonlítva. Céljaink mindezek mellett nem a „drága” szinonimái, hanem egy fenntartható, környezetbarát, takarékos és kellemes környezet biztosítékai.

A Millennium Háza és az előtte lévő rózsakert – Fotó: Liget Budapest

Milyen nemzetközi díjak bizonyítják, hogy a projekt által kijelölt irány helytálló?
Nagy büszkeséggel tölt el, hogy számos nemzetközi elismeréssel díjazták eddig a Liget Budapest Projektet, és még azt remélem, gyarapodni fog a számuk. Büszke vagyok a Magyar Zene Házára az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra, és a Néprajzi Múzeumra is, amely immár a világ legjobb épületei között szerepel. Az International Property Awardson (IPA), a világ egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén elnyerte az egyik legmegtisztelőbb elismerést, a Világ legjobb közintézménye díjat. Tudatában vagyok, hogy minden ilyen díj szubjektív, de a Best International Public Service Architecture esetében olyan széles merítésről beszélhetünk, amely átfogó képet ad a nemzetközi építészet trendjeiről. Azért is értékeljük nagyra, mert a tervezője, Napur Architect Kft. és a kivitelezője, a Magyar Építő Zrt. is magyar.

A Magyar Zene Háza épületére pedig azért vagyunk büszkék, mert nemzetközi világsztárokat tudtunk megszólítani, és végül a nemzetközi zsűri döntése alapján a híres japán mester tervei alapján valósul meg az épület. A Magyar Zene Háza 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésnek járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a Best Use Of Music In Property Development/ Real Estate kategóriában, valamint szerepelt a CNN által összeállított 2021-ben elkészülő és legjobban várt épületek listáján.

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ is megemlíteném, ahol összeér, összesimul százhúsz év építészete egy speciális funkció érdekében.

Hogyan sikerült a Liget Projekt által megalkotott új kánont bevezetni és elterjeszteni az építész, illetve a kivitelezői szakmában?
Személyesen van egyfajta küldetéstudatom ebben, szeretném, ha az ipari technológia fejlődését 4.0-ra minősítjük, akkor az építőipart legalább a 2.0-ig fel tudjuk hozni az általunk megalkotott standardok alapján, országosan és regionálisan egyaránt. Természetesen szeretnénk azt a néhány kivételes nemzetközi példát is utolérni, amely már a 3.0-t képviseli az építőiparban, és látok potenciált a Liget Projekt részmunkálataiban és keretei között erre. Olyan minőségi keresletet hoztunk létre, amely ugyanilyen kínálatot generált. Ezt persze a alapvetően gazdasági tényezők határozzák meg, mi arra törekszünk, hogy mentálisan hozzuk fel a tágan értelmezett szakmát a legmagasabb szintre. A saját gyakorlatomban igyekszem motiválni a szakembereket arra, hogy az új kihívásokra, problémákra új, innovatív szemlélettel tekintsenek a technológiában és a menedzsmentben egyaránt.

A közvetlen szakmai diskurzuson túl hol nyílik lehetősége az új kánon továbbadására?
Sokat beszélek erről szakmai fórumokon, konferenciákon és egyetemi előadásokon. Nemcsak építészeknek, hanem projektmenedzsereknek is. A szakmai szövetségek, kamarák sokat tehetnek az új minőségi elvek meghonosításában és terjesztésében. Az egyetemeken is számítunk az új generáció fogékonyságára a elsősorban a szoftverfejlesztések területén.

Természetesen vannak olyan „kényszerítő eszközök” is a birtokunkban, hogy a megrendelői pozícióból van elképzelésünk és büdzsé, akkor kvázi ráhatásként elő tudjuk írni, hogy pl. BREEAM minősítése legyen egy épületnek. Van egy organizációs kézikönyvünk, amelyet ha a kivitelező betart, akkor akár Svájcban vagy bárhol a világon építkezhet.

Generálisan nagyon örülnénk, ha ebből kialakulnának általános szabályok, de ez egy hosszabb folyamat. Minden egyes háznál egyéni megoldások születnek a rendelkezésre álló tudás és anyagi fedezet mértékében. A Liget Projektből példa erre, hogy az egész beruházásban nem használunk fosszilis üzemanyagot, hanem geotermikus energiát alkalmazunk. És már maga a geotermikus szondamező létrehozása is elektromos energiával történik, nem a hagyományos fúrógépekkel. Elmondhatjuk tehát, hogy a beruházás teljes életciklusa környezetbarát. Az ilyen minták segíthetik a hazai beruházások színvonalának emelkedését.

Honnan indult az ötlet, hogy a Liget Projekt beruházási szempontból is minta legyen az építőipar számára?
Nem ilyen mintakönyvszerűen indult a projekt. Hangsúlyoznom kell, hogy Baán László elképzelése hozta össze azokat az embereket, akik ilyenné formálták az ideát elméletben és gyakorlatban egyaránt. Amint elkezdtünk a beruházással foglalkozni, azonnal láttuk, hogy ezt nem lehet csak a hazai tapasztalatok alapján a magyar piacra szabni. Az egész beruházás természetesen elsősorban a hazai látogatóknak szól, hogy a nemzetközi piacon is kurrens terméket hoztunk, hozunk létre. Ez köszönhető annak az elmélyült és alapos felkészülésnek, amellyel a jó gyakorlatokat gyűjtöttük és beépítettük a Liget Projektbe.

Rengeteg jó ötletet, „megtanult leckéket” építettünk be az elképzeléseinkbe, én talán a londoni olimpia lebonyolítóitól tanultam a legtöbbet. A londoni cég egyébként megmaradt, tovább működik a városfejlesztés területén, amely számomra, számunkra is perspektívát nyit a Liget Projekt utáni időszakra.

A Liget Projektre visszautalva: elveink továbbélését biztosíthatja, hogy az épületek üzemeltetését a beruházásban edződött szakemberek biztosítják majd, ezzel felelősséget is vállalunk a kialakított minőségi standardokért.

Milyen nehézségekkel küzdöttek meg a felállított standard betartatása során?
Be kell vallanom, hogy nem volt könnyű a magas minőség betartatása, kemény küzdelem volt, és lesz is. De úgy érzem, hogy a rendszeres
edukációs munka meghozta gyümölcsét. A kivitelezők is örülnek annak, hogy megtapasztalták, le tudják győzni korlátaikat, esetleges rossz gyakorlatukat, és ezek más megrendeléseikben is segíthetik őket.

Az általunk megfogalmazott minőségi kánont maguk a megvalósuló épületek mutatják a legjobban, és az igazi visszacsatolás majd a birtokbavétel után a látogatóktól, a városi teret használóktól érkezhet. Büszke vagyok arra, hogy olyan beruházás kivitelezését irányíthatom, amely Budapest nemzetközi kulturális értékét is megnöveli ezeknek az új emblematikus épületeknek és a varázslatos park megvalósításával.

(x)




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elkészült a botanikus kert a Városligetben

Elkészült a botanikus kert a Városligetben

Egy újabb kutyás élményparkot és a két kilométeres futókört is átadták, eddig több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg. 

Bécs és Budapest párhuzamos városképei a 20. századból

Bécs és Budapest párhuzamos városképei a 20. századból

A fenti címmel nyílik online kiállítás a Tértár Műhely szervezésében.

Oslo, Los Angeles, Mexikóváros és Budapest közös nyilatkozatban köteleződött el az építőipar fenntarthatóbbá alakítása mellett

Oslo, Los Angeles, Mexikóváros és Budapest közös nyilatkozatban köteleződött el az építőipar fenntarthatóbbá alakítása mellett

A nyilatkozatban a polgármesterek ígéretet tesznek arra, hogy 2030-ig felére csökkentik a városaikban zajló építési tevékenységekkel összefüggésbe hozható üvegházhatású gázok kibocsátását.

Hirdetés