Új szervezési elv, mint a járványok elleni védekezés lehetséges eszköze.

Számos tervezési megoldás, egy-egy területet érintő részmegoldás létezik a koronavírus-járvány óta előállt új helyzetre, most éppen Milánó polgármestere, Giuseppe Sala jelentette ki, hogy támogatja a „15 perces város” modellt. Az elképzelés szerint minden alapvető üzlet, szolgáltatás és szabadidős tevékenység elérhető akár sétálva is 15 percen belül.

„Nem elválasztani akarom a városlakókat a 15 perces lasszóval, – mondja a modellt kitaláló Carlos Moreno, a Sorbonne egyetem professzora – hanem javítani az életkörülményeket és csökkenteni az utazások idejét.”

Az elképzelés lényege, hogy a városlakók gyalog vagy legfeljebb kerékpárral 15 percen belül elérjék a munkahelyet, a legfontosabb üzleteket és szórakozási lehetőségeket, oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat.

De mit lehet kezdeni a hidakkal egy „15 perces” városban? – New York, Patrick Tomasso / Unsplash

A terv egyik előnye egyértelműen a felesleges utazások mellőzése, hasonlóan az ausztráliai „20 perces környék” fejlesztéshez. Ám ahhoz, hogy a „15 perces város” működjön, „a közelség ősrobbanására van szükség”, fogalmazott Moreno a Financial Times-nak.

Vagyis újra kell tervezni a közösségi tereket, több gyalogos és kerékpáros rendszerrel, többcélú szolgáltatással, a lakhatást és a munkát egyaránt lehetővé tevő épületekkel, iskolákkal, amelyek hétvégente különböző tevékenységeknek adnak teret. Moreno víziójában minden alapszolgáltatás és -tevékenység elérhető annyi idő alatt, amíg egy ingázó még talán fel sem száll a vonatra a peronról.

„A Covid-19 egyik első nagy leckéje volt a munkához való viszonyunk gyors változása – magyarázta Moreno. – A legtöbben néhány nap alatt képesek voltak változtatni.

A tömeges, globális átállás az otthoni munkára (vagy a munkahelyen élésre, ahogy olykor érezhettük) hirtelen rávilágított a sokórás ingázások pazarló mivoltára, az órát figyelő irodai idő hatékonytalanságára. Meglehetősen ironikus módon a francia autógyártó konszern, a PSA az elsők között engedte meg a nem gyári dolgozóinak az állandó távmunkát.”

Bár vonzó elképzelés, ahogy a „15 perces város” átalakítaná a városok életritmusát, sok korlátozással is járnának. A városokhoz szervesen hozzátartoznak a találkozások, ismerkedések, amelyek alapvető hatással vannak a lakók életére és karrierjére. Kérdés tehát, mennyire reális állandó, gyakorlatban működő funkcióként gondolni a „15 perces városra”? Moreno nem akarja „arra kötelezni az embereket, hogy maradjanak a 15 perces körzetben. Nem akarom újjáteremteni a falut. Egy jobb városi szövetet szeretnék létrehozni.”

Párizsból legutóbb a Szajnára tervezett csónakos moziról számoltunk be, míg februárban egy különleges, dominikai projektről írtunk, ahol egy új városrész bármely pontjáról öt perc sétával elérhető lesz valamelyik közösségi tér. 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Köztéri bútorként újjászületett építészet

Köztéri bútorként újjászületett építészet

Horváth Anna, Máltán élő és alkotó magyar designer és építész köztéri bútorkollekciója újrahasznosított építési törmelékből készült, darabjait lebontásra ítélt épületek ihlették.

BREEAM Excellent előminősítést kapott a Váci Greens E épülete

BREEAM Excellent előminősítést kapott a Váci Greens E épülete

Ez már a hatodik, BREEAM minősítéssel rendelkező épülete a TIBA Építész Stúdiónak.

Hirdetés