13 millió amerikai költözhet a klímaváltozás miatt

Térképre tették az Egyesült Államok várható belső migrációját.

A tengerszint-emelkedés miatt várhatóan az Egyesült Államok 13 millió tengerparti lakosának kell elhagynia lakóhelyét 2100-ra. A kutatók feltérképezték a lehetséges útvonalakat és a helyszíneket, ahová költözhetnek.

Miután a Katrina és a Rita hurrikán városokat és falvakat tizedelt meg 2005-ben Mississippi, Alabama és Louisiana államokban, Houston, Dallas és Baton Rouge több százezer fedél nélkül maradt embert fogadott be. A befogadottak közül sokan még egy évvel később is ezekben a városokban maradtak.

Az evakuált személyek mozgását azóta nem követték szorosan nyomon, de a kezdeti áttelepítésekből származó adatok segítenek a kutatóknak megjósolni, hogyan befolyásolhatja a tengerszint-emelkedés a migrációs mintákat a jövőben. Az éghajlati szakértők szerint az Egyesült Államokban mintegy 13 millió tengerparti lakos kényszerül lakóhelye elhagyására a század végéig. Egy friss tanulmány az „éghajlati bevándorlók” lehetséges útvonalait elemzi.

„Sok olyan város, ahol nem áll fenn a tengerszint-emelkedés veszélye, megtapasztalhatja ennek hatásait” – mondja Bistra Dilkina, a Dél-kaliforniai Egyetem informatikusa, aki a kutatást vezette. Dilkina és kutatócsapata a kormányügynökség bevándorlási adatait felhasználva elemezte az emberek vándorlását az Egyesült Államokban 2004 és 2014 között. A Katrina és Rita hurrikán által érintett megyékből a hurrikántól védett megyékbe történő mozgást 2005 és 2006 között, az ún. éghajlati migráció kategóriájába sorolták.

A kékkel jelölt területet lepheti el a víz 2100-ra, a rózsaszín és vörös területekre az átlagosnál több bevándorló érkezhet – Kép: PLOS One

A kutatók ezt követően összevonták ezt az elemzést a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) előrejelzéseivel a tengerszint-emelkedés parti megyékre gyakorolt hatásáról. Ezután gépi tanulási modellt készítettek annak előrejelzésére, hogy a part menti lakosság merre költözik majd, amikor kénytelenek lesznek elhagyni otthonaikat – és mindez hogyan befolyásolja a nem part menti lakosok migrációját.

A legrosszabb esetben, 2100-ra a tengerszint mintegy 1,8 méterrel emelkedik, és a keleti és a nyugati partvidék, valamint a Mexikói-öböl víz alá kerül. Ez azt is megmutatja, hogy az árvíz-veszélyeztetett területekhez legközelebb eső városokban – amelyek általában nem vonzzák az újonnan érkezőket – a bevándorlók átlagon felüli beáramlása tapasztalható.

Floridában például ez azt jelenti, hogy az emberek egyre inkább elmozdulnak a félsziget belső magja felé, miközben a tengerpart alámerül az óceánba. 

Mathew Hauer demográfus szerint az emberek hajlamosak a közeli, ismerős helyekre költözni, ahol már vannak barátaik, családtagjaik vagy nagyobb városközpontokba, például Dallasba és Houstonba szintén érkezhetnek. Ezért a várakozások szerint ezek a városok szívják fel majd a legtöbb bevándorlót, egyúttal felgyorsítva az urbanizáció ütemét.

Jesse Keenan, a Harvard Egyetem éghajlati adaptációs szakértője rövid- és középtávon a befogadó városokban lakhatási problémákat valószínűsít. A kaliforniai Paradise városát 2018-ban sújtotta rendkívüli tűzvész, amely során mintegy 50 000 lakos kényszerült elhagyni a várost és annak környékét. „Egy ilyen eset megnöveli a szomszédos városok ingatlanértékeit” – mutat rá Keenan. Chico városa, amely a legfontosabb menedékhely lett, egyik napról a másikra fellendült. Az év végére a lakásértékesítés megduplázódott, és a lakásárak 21 százalékkal növekedtek a 2017-es értékeikhez képest.

Florida jóformán teljesen kiürülhet a tengerszint emelkedése miatt

Hosszú távon ez „költözésekhez, lakhatási nyomáshoz, és valószínűleg még hajléktalansághoz is vezethet azok körében, akiket a beköltöző emberek közvetetten kiszorítanak” – mondja Keenan, aki ezt a jelenséget „éghajlati dzsentrifikációnak” nevezi.

A legújabb tanulmány szerint azok, akiknek lesz lehetőségük a költözésre, valószínűleg egy másik nagyvárosba költöznek a parttól távol, hasonló vagy jobb gazdasági lehetőségeket keresve. Sokan a Midwest nyugati külvárosaiba költöznek, ahol a modell a történelmi tendenciákhoz képest az átlagnál nagyobb bevándorlást mutat.

Dilkina óvatosságra int tanulmányával kapcsolatban, hiszen ezek valószínűsíthető adatok arra vonatkozóan, hogy a tengerszint változása hogyan alakíthatja a migrációs mintákat, nem pedig pontos kép az emberek mozgásáról. 

Egyrészt a tengerszint-emelkedés csak az éghajlatváltozás egyik következménye. A hőhullámok északi irányba terelik az embereket, és Duluth-hoz és Buffalóhoz hasonló városokat „éghajlati menedékké” tehetnek. A városi árvizek szintén átrendezik a városok lakosságát. A szélsőséges viharok szintén más módon mozgatják az embereket. Eközben, akárcsak a már említett Paradise városában az erdőtüzek drámai hatásokkal járnak a nyugati parton, beleértve a Csendes-óceán északnyugati részét. 

Keenan szerint ahhoz, hogy a kutatók képesek legyenek pontos képet adni a jövőbeli migrációs mintákról, valamint hogy jobban megértsék a társadalmi viselkedéseket, jobb – és egyértelműbb – mérőszámokra lesz szükség. Emellett arra figyelmezteti a politikai döntéshozókat, hogy kezdjék el elemezni a jelenlegi infrastrukturális beruházásokat, és tervezzenek a hosszútávra. „Ha ma utat építünk, akkor vajon a jövő lakosságának vagy a mostaninak építjük?”




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Designereket és jövőkutatókat vár a Speculative Playrooms workshop

Designereket és jövőkutatókat vár a Speculative Playrooms workshop

Hogyan találhat választ a design a klímaváltozásra, a pénz vagy az élelmiszer jövőjére, a metaverzum fogalmára?

George W. Bush művészettel vezekel

George W. Bush művészettel vezekel

Az ex-elnök most fest, többnyire olyan témákról, amelyekért politikusként bírálták.

Mi történik Budapesten klímaügyben?

Mi történik Budapesten klímaügyben?

Közösségi gyűlés, közösségi terek, ivókutak és autók elől lezárt területek. 

Hirdetés