2016-ban a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ megszűnt létezni, bár a magyar műemlékvédelem már korábban elvesztette elsőfokú hatósági jogkörét. Lechneri szófordulattal élve viszont „most van itt az idő, az alkalom” arra, hogy ez a tudomány – (és itt eszembe jut Szakács Béla Zsolt művészettörténész elgondolkodtató kérdése, hogy mitől is tudomány a műemlékvédelem?) – visszanyerje szakhivatali jelentőségét, hatósági súlyát.
Visszafordíthatatlan károkat okozhat az építészeti emlékekben, műemlékekben, ha megfelelő szakértelem nélkül kezelik vagy újítják fel azokat.
Körbejártuk építészeti szempontból, milyen lett az ország egykori közepe, a geszti Tisza-kastély. Erről szóló írásunkat a 194-es, 2024/6-os lapszámunkból közöljük.
A Magyar Közlönyben megjelent rendelkezések szerint több épület műemléki védettséget kapott, másoktól pedig elvették azt.
A békéscsabai Ursziny–Beliczey-kúria felújítása és bővítése
Erdély építészeti metaforája a Kolozs megyei Gyalu kastélya
A losonci zsinagóga felújítása.
A szobi Malomkert területén álló Bagolyvár felújítása
A Nyírbátor-vita | Nyírbátor, Báthory-kastély
Ég és föld között
Bánáti Bélával, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda társalapítójával műemlékrekonstrukciós munkái kapcsán beszélgettünk.
Februári témánk 2024-ban a műemlékvédelem
A MÉMOSZ székházának felújítása az ezredfordulón
A borzaspusztai templomrom felújítása
Kísérletek a digitális designtermékek archiválására
Az Országos Műemléki Felügyelőség székházának története
Bujnovszky Tamás fotóesszéje a Budavári Palotáról
A zsűri kedvence: középkori sziluett téglából
Nem hozott meglepetést az első helyezett munka
Mi zajlik a felújított homlokzat mögött?
