Kijelöli az utat az Európai Unió a klímavédelemben?

Az ambiciózus cél, hogy 2050-re Európa karbonsemlegessé váljon, de nem mindenki lett lelkes az Európai Zöld Megállapodástól.

Fordulóponthoz érkezett Európa zöldpolitikája azzal, hogy Ursula von der Leyen már a beiktatása előtt bejelentette, hogy nem tűr halasztást Európa állásfoglalása a karbonsemlegesség mellett. Az ambiciózus cél, hogy 2050-re Európa karbonsemleges legyen, ráadásul teljesíthető célkitűzés, ha nem bukik el a sokszor nyikorgó EU-s gépezetben. Sokan nehezményezték, hogy épp a világ egyik legnagyobb gazdasági és politikai egyesülése nem állt még elő semmilyen tervvel azzal kapcsolatban, hogyan kívánja megmenteni a bolygót és azon belül Európát, novemberben azonban végre bemutatták a terveket, amelyeket nem mindenki fogadott kitörő lelkesedéssel.

A European Green Deal lesz a klímavédelem zászlóshajója?

European Green Deal névre keresztelt Európai Zöld Megállapodás célja, hogy Európa 2050-re a világ első karbonsemleges kontinensévé váljon, és az ígéret szerint ezzel kapcsolatban 2020 márciusáig elkészül egy klímatörvény is.

Az Európai Bizottság intézkedéscsomagja a kulcsfontosságú klímapolitika mellett a kibocsátások csökkentésétől kezdve a kutatásra és fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, a csúcstechnológia teljes körű felhasználására a klímavédelmi folyamatokban, de nem marad ki belőle Európa természeti örökségének megőrzése sem. Legalább ennyire fontos ígérete a csomagnak, hogy egyetlen régió sem szenvedhet hátrányt és maradhat le a többitől. Ennek érdekében létre fogják hozni a 100 milliárd eurós Igazságos Átalakítási Alapot, amelyből a leginkább kiszolgáltatott régiókat támogatják majd. 

Nem mindenki lelkes

Bőven lesz feladata a Bizottságnak és a tagországoknak is. A környezetvédelmi szervezetek üdvözölték ugyan a bejelentett tervet, de szerintük ez nem elég konkrét, inkább tűnik ötletelésnek és a lehetséges intézkedések pontokba foglalásának, mintsem olyan programnak, amellyel meg lehet menteni a bolygót. Szkepticizmusukat csak növeli, hogy ismerve a brüsszeli bürokrácia lassúságát és működési mechanizmusait, az is elképzelhető, hogy a pontokból nagyon kevés valósul meg, ráadásul az sem úgy, ahogy von der Leyen lelkesen bejelentette.

Az új technológiák bevezetése, egyáltalán az átállás ráadásul nagyon költséges, amelyet a Bizottság elnöke azzal ütött el (és amelyben egyébként igaza van), hogy még költségesebb lenne, ha nem tennénk semmit.

A már említett 100 milliárdos Alapon kívül a pénzügyi fedezetet a Fenntartható Európa Befektetési Terv biztosítaná olyan formában, hogy az Európai Befektetési Bankon keresztül fektetnek majd be pénzt az átállás finanszírozására. A klímatörvény kidolgozását 2020 márciusára ígérték, a törvényhez kapcsolódó egyéb terveket pedig 2021-re fogják elkészíteni von der Leyen szerint.

Bizakodásra okot adó jelek

A kérdőjelek ellenére Von der Leyen konkrét intézkedéseket is tett ennek érdekében. Egyfelől átalakította a Bizottság szerkezetét úgy, hogy a zöldpolitika céljainak jobban megfeleljen, másrészt a Bizottság alelnöke, Frans Timmermans lett a dedikált gondnoka a megállapodásnak: ő ellenőrzi az új bizottságban a környezetvédelemmel, energiapolitikával és közlekedéssel foglalkozó biztosokat, és ő az EU klímapolitikájának koordinátora is. 

Az épületek a Green Deal középpontjában

A megállapodás többször is hangsúlyozza, hogy az állampolgároknak fajsúlyos szerepet kell kapni a megvalósításban (bevonás, ötletelés, információcsere, tájékoztatás stb.), de ugyanennyire fontos, hogy az Európai Unió megfelelő lakhatási körülményeket garantáljon számukra. Az építőipar a környezetszennyezés egyik legnagyobb előidézője, így újfajta szemléletre van szükség ebben a szektorban is, és még sok egyéb másra is:

korszerűsíteni kell Európa épületeit, környezetbarát anyagokat kell használni az új házak építése során is, az ágazat szén-dioxid kibocsátását csökkenteni kell és mindezt úgy, hogy a lakhatásnak megfizethetőnek kell lenni.

Fotó: greenfo

A lakásfelújítás egyben Európa legnagyobb munkahelyi programja is lehet

Az EU tisztségviselői szerint az első dolog, amivel kezdeni kell az építőiparban, az a lakásfelújítás, többek között a fűtés korszerűsítése. Az épületek kazánjai, bojlerei és egyéb fűtőberendezései az EU teljes energiafogyasztásának 40%-át teszik ki, óriási mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Hogy a fent említett Európai Beruházási Bank ehhez milyen formában fog hozzájárulni, még nem ismert, mindenesetre ezt a tagországok és a háztartások egyedül nem tudják vállalni anyagilag, ez egészen biztos. De a probléma nemcsak a pénzhiány, hanem jócskán vannak információs és szabályozási akadályok is. A Bizottság abban bízik, hogy a lakásfelújítási program a munkaerőpiacot is megdobja majd. A konkrét cél, hogy 2050-ig az Európai Unió épületállományának energiaigényét 80%-kal csökkentsék.

Borítókép: Alexandre Prevot


Forrás




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Az Európai Parlament is igent mondott a Bizottság Zöld Megállapodására

Az Európai Parlament is igent mondott a Bizottság Zöld Megállapodására

Az irány jó, de ambiciózusabb lépések kellenek. 

Ennél nagyobb épületet még soha nem nyomtattak

Ennél nagyobb épületet még soha nem nyomtattak

640 négyzetméteres, kétemeletes épület készült gipsz alapból, Dubajban.

200 modern művészeti könyvet tett ingyen elérhetővé a Guggenheim Múzeum

200 modern művészeti könyvet tett ingyen elérhetővé a Guggenheim Múzeum

A Picasso, Klee, Kandinszkij és sok más művész munkáit bemutató könyveket le is tölthetjük.

Hirdetés