Romvár jó kilátásokkal

A szádvári várrom megmentése újabb mérföldkőhöz érkezett.

A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram keretében a szádvári romvár biztonságosan látogatható lesz, valamint jelentős volumenű fal menekül meg a pusztulástól. Az Aggteleki Nemzeti Park területén, gyönyörű természeti környezetben található Szádvár értékmentő munkáihoz közösségi kezdeményezés hatására egyre többen csatlakoznak. Kelemen Bálint, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építésze évek óta aktívan részt vesz a vár értékmentésében – áll az iroda közleményében.

Fotó: Csízy László

Szádvár építésének időpontja ismeretlen, először 1268-ban említették egy oklevélben. A várkomplexum két részből, a hegytetőt elfoglaló Felső-várból és a várhegy északi lábánál elterülő Alsó-várból áll. 

1686-ban Bécsben úgy döntöttek – tartva tőle, hogy a vár újra a kurucok kezére kerül –, hogy le kell rombolni az amúgy hadászatilag már elavult várat. Fokozatosan a természet vette át az uralmat, a maradványok 1920-tól a határsávba kerültek.

2006-ban megalakult a várrajongó önkénteseket tömörítő Szádvárért Baráti Kör, a körülöttük létrejött széleskörű társadalmi összefogással megkezdődött legnagyobb hegyi romvárunk megmentése. Az értékmentő munka a Nemzeti Kastély- és Várprogrammal újabb fejezetéhez érkezett, a szakmai szereplőkkel kialakított jó kapcsolat, pedig további lendületben tartja. 

Hol vár állott

2006 óta a Szádvárért Baráti Kör tartja rendben a vár területét, rendszeresen bozótirtás, sarjazás, általános tisztítás zajlik a szervezésükben. Augusztus elején a vármentő hét keretében pedig a Herman Ottó Múzeum régészének, Gál Viktornak a szakmai irányításával végeznek feltárási munkát a hozzájuk csatlakozó önkéntesekkel kiegészülve. Emellett lehetőség szerint pályázatokon próbálnak forrást szerezni egy-egy falszakasz, bástya megóvására. 

Mérföldkőnek számított, hogy a projekt bekerült a Nemzeti Kastély- és Várprogramba. Ennek keretében alapvető célkitűzés volt a látogathatóság biztosítása a vár minél teljesebb bejárhatóságával és az Alsóvár ismertté tételével. Ennek érdekében kilátópontokat, pihenőterületeket, sétautakat, gyilokjárót, lépcsőt, kőtárat, esőbeállót, pihenőpadokat, zászlórudakat és a vár történetét bemutató információs táblákat létesítettek.

Fotó: Bubenkó Gábor

Értékmentés konzerválással

„A kutatottság és a tudományos ismereteink jelenlegi szintjén hiteles épületrekonstrukció nem volt megvalósítható, illetve épületek, zárt terek létrehozásához az üzemeltetési feltételek nem voltak még adottak” – mutatott rá Kelemen Bálint a KÖZTI műemlékvédelmi szakmérnök építésze. „A helyreállítás tervezéséhez elkészítettünk a történeti írott és képi források, régészeti feltárások eredményei alapján egy részletes építéstörténeti kutatást, amelynek a része volt a vár 1686-os pusztulás előtti állapotát bemutató 3D-s elméleti rekonstrukciós modell is. Ez, illetve az egész várra kiterjedő alapos tartószerkezeti állapotvizsgálat alapján határoztuk meg a kiegészítések, megerősítések szükséges mértékét.

Elkészült a vár teljes térszkenneléses felmérése, illetve a megelőző régészeti feltárás nyomán körülbelül a duplájára nőtt a vár régészetileg kutatott területe, ami számos építéstörténeti újdonságot is hozott, előkerült az Alsóvár kapuja és számos lőrés” – tette hozzá. A konzervált falak volumene mintegy megháromszorozódott, örökségvédelmi szempontból fontos objektumokat sikerült megmenteni a pusztulástól. Egyúttal fedett kőtárba került 26 darab, eddig a vár területén szétszórva heverő külön értéket képviselő nagyméretű, közel féltonnás faragott kőelem.

Fotó: Bubenkó Gábor

Kortárs kiegészítések
  
A kőfalak konzerválása a helyszínen nagy számban megtalálható eredeti, kiomlott falazókövek felhasználásával történt. Az új turisztikai funkcióhoz szükséges kiegészítő elemek – lépcső, esőbeálló, kőtár, gyilokjáró, padok stb. – anyaghasználata (tölgyfa) is tradicionális, de a formanyelvük kortárs, ezzel biztosítva a megkülönböztethetőség műemlékvédelmi igényét.

A konzervált és kortárs elemek ugyanakkor szerves egységet alkotnak, az alkalmazott technikai megoldások nem zárják ki egy későbbi, nagyobb mértékű helyreállítás lehetőségét sem. A terjes rekonstrukciót előnyben részesítő várhelyreállítások között tehát Szádvár, a ligetes-parkos romvár unikumnak tekinthető. 

Jó kilátások

A Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően már most érezhetően megnőtt az érdeklődés a várrom iránt, tehát jelentkezett a beruházás turisztikai, örökségvédelmi haszna. Mindez egyértelműen bizonyítja az építészeti, műemlékvédelmi koncepció helyességét és az összefogásban rejlő erőt. 

A tettek mezejére lépő önkéntesek a tavaly zárult nagyobb léptékű konzerválás után sem pihennek, egy újabb falszakasz megóvását tervezik a Nemzeti Kulturális Alap pályázatának keretében.

Fotó: Bubenkó Gábor

A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Arénát, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.

Közlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Debrecen a világ legjobb befektetési állomásai közt

Debrecen a világ legjobb befektetési állomásai közt

A hajdú-bihari megyeszékhelyet például New York, Greater Montreal, Berlin, Hong Kong előzi meg.

Kilőtt a budapesti új lakások ára

Kilőtt a budapesti új lakások ára

Tavaly az utolsó negyedévben 25 új projektet kezdtek el a befektetők.

 Hétfőn indult az Építő-5 program

Hétfőn indult az Építő-5 program

 Enyhítve a koronavírus-járvány negatív hatásait, ez idén 10 milliárd forintot jelent.

Hirdetés