Hirdetés

Bemutatkozik az ICOMOS-díjas szögligeti Szádvár

Rangos szakmai elismeréssel díjazták a két évig tartó fejlesztési munkálatokat.

Hirdetés

A műemléki világnapon, vasárnap negyedik alkalommal osztotta ki az ICOMOS - a legnagyobb nemzetközi műemlékvédelmi civil szervezet - Magyar Nemzeti Bizottsága az ICOMOS - díjakat, amelyet három másik beruházás mellett a szögligeti Szádvár fejlesztési munkálatai érdemeltek ki idén.  

A munka a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft. megbízásából a Nemzeti Kastély- és Várprogram részeként valósult meg azokon a területeken, amiket régészeti eszközökkel már korábban megismertek a szakemberek. A beruházáson a korábban az objektumhoz nem köthető, kihullott falazóköveket építettük vissza a várfalakba, miközben törekedtünk arra, hogy ne változzon meg az eredeti romkontúr. A cél az volt, hogy a kivitelezést követően is megmaradjon a naturalisztikus látvány, valamint az új, erősítő falszövetek jól illeszkedjenek a történeti falak struktúrájához, megőrizve ezáltal az egységes és rendezett romkép jellemvonásait, ami vonzó célpont lehet a természetbarátok és az épített örökségeket kedvelő turisták számára egyaránt. 

Szögligeten található hazánk legnagyobb hegyi romvára, amely a településtől északra kanyargó Ménes-völgy fölött, 455-460 méter magasságban egy kelet-nyugati irányú mészkőhegy tetején helyezkedik el mintegy 11 000 m2 alapterületen. A várhegy relatív magassága a környező völgyektől 150-200 méter. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található - egykor határvonalnak számító - Szádvár sokat várt a megújulásra, de a 2006-ban alakult Szádvárért Baráti kör kezdeményezésére, illetve a Salisbury Régészeti Kft. szakértő csapata munkájának köszönhetően sikerült megóvni és most már megújult formában pompázik, liget erdők ölelésében.

 Az 1260–1270-es években említi oklevél először a vár történetét. Ezekből derül ki az is, hogy a késő középkorban és a kora újkorban is folyamatos politikai harcok dúltak birtoklásáért. Az ispáni várat I. Károly király uralkodása elején szállta meg az Aba nemzetség, majd a Drughethek, később pedig a Bebek családé lett. 1526-tól a szádvári uradalmon a Habsburgokat és a Szapolyaiakat támogató felek is tulajdonosok voltak, majd 1567 elején került a bécsi Haditanács kezelésébe. A század második felére szinte teljesen elvesztette hadászati jelentőségét. A XVII. századtól szerepet kapott a Bocskai-felkelésben, majd Thököly Imre felső-magyarországi harcaiban. Ennek eredményeként 1686-ban döntöttek a császáriak Szádvár lerombolásáról. 

1965-ben az Országos Műemléki Felügyelőség elvégeztette ugyan a vár geodéziai felmérését, ezt azonban már nem követte helyreállítási program. Az idő vasfoga ugyan megrágta a várfalakat, de a Szádvárért Baráti Kör kitartásának köszönhetően sikerült éveken keresztül állagmegóvó, értékmentő munkálatokat végezni a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatokon keresztül, amelyekhez Gál Viktor régésztől kaptak szakmai segítséget. Ezen felül a tagok évente kétszer megtisztítják a területen és a Herman Ottó Múzeum segítségével ásatásokon is részt vesznek önkénteseik. Nagyobb átfogó régészeti munka 2008-ban kezdődhetett a területen Gál Viktor és Miskolci Melinda vezetésével. Munkájuk eredményeiről számos publikáció is született. 2014-ben elkészült egy jelentősebb történeti és elméleti rekonstrukciós kutatás, melyben a Külső vár térszkennelését, egy 3D gömbpanoráma fotósorozatot készítettek, és egy ehhez kapcsolódó honlapot jelentettek meg. 

A romvár szisztematikus régészeti kutatási programja is csak ekkortól, 2010-től alakult ki. A tervezett részleges helyreállítási terv, 2018-ban született meg a Nemzeti Kastély- és Várprogram segítségével. A tervezés előkészítéseként 2018-ban, március és május között elkészült a teljes romvár térscennelése, illetve ez alapján a teljes rom alaprajzi felmérése, valamint a beavatkozással érintett objektumok részletes felmérési rajzai. A 2018. júniusában a Salisbury Régészeti Kft. által elindított régészeti feltárás eredményei alapján a felmérési terveket aktualizálták. A tervezést és az építéstörténeti kutatást Kelemen Bálint irányította, a KÖZTI Zrt. részéről, az ezt megelőző régészeti feltárást pedig a Herman Ottó Múzeum régésze Gál Viktor végezte. A viszonylag kis költségvetésű beruházás lényege egy biztonságos látogatói útvonal kialakítása és az ehhez tartozó falkonzerválás volt, melynek minőségére nagy hangsúlyt fektettek a kivitelezők. Mindez az olyan – különösen - veszélyeztett területekre terjedt ki, mint például az Alsó vár, Külső vár, illetve a közlekedési útvonallal érintett objektumok. 

Nem hiányozhatnak a kortárs szerkezeti elemek és kiegészítések sem az építészeti megoldások közül, ezek jól észrevehetők a vár masszív, erős karakterjegyeiben. Ennek megfelelően építették ki az Alsóvár új, esőbeállóval kombinált gyilokjáróját az elpusztult helyén. Ezekhez az újonnan épített elemekhez itatással előkezelt tölgyfát használtak.

A masszívnak ható palánkok nemcsak a gyilokjáró esetében erősítik a látogatókban az erőd-jelleget, illetve a biztonságérzetet, hanem a kőtár elnyúló ácsszerkezete amellett, hogy a várban fellelt középkori faragványokat védi és bemutatja, egy másik, kevésbé látványos funkciót is kapott, hiszen a látogatókat közvetlenül tereli el a túraösvény mellett húzódó mély és veszélyes pince maradványaitól. 

 Az újítások mellett különösen ügyeltek a romvár természeti értékeinek megőrzésére is: azaz, hogy a várhegyen kialakult ligetes erdő fennmaradjon és ez az erős karakter továbbra is hozzájáruljon a meglévő épített örökséghez. A növényzet felmérését és a sétányok, lépcsők tervezését a minél nagyobb összhang érdekében a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. tájépítésze Németh Zita végezte.

A visszajelzések alapján elmondható, hogy a Salisbury Régészeti Kft. által teljes körűen menedzselt Szádvár felújítását mind a természetbarátok mind az örökségvédelmi szakemberek egyaránt pozitív példaként értékelhetik. Ezt támasztja alá az is, hogy ICOMOS-díjat kapott a projekt. A rangos elismerést az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága – mint a műemlékvédelem legnagyobb nemzetközi civil szervezetének magyar tagja a nemzetközi célkitűzésekkel összhangban folyamatosan azon fáradozik, hogy a társadalom minden tagjának és szervezetének figyelmét felhívja az építészeti és kulturális örökség valamennyi elemének folyamatos és szakszerű gondozására megőrzésük és tovább örökítésük érdekében - minden évben ICOMOS-díjjal tünteti ki az általa legjobbnak ítélt műemlék helyreállításokat. 

Jó hír a természetjárók számára, hogy a várrom ugyan a határzónába esik, emiatt sokáig nem volt látogatható, azonban az utóbbi időkben az egykori határőrlaktanyát az Aggteleki Nemzeti Park üzemeltetésében turistaházzá alakították, amely ma Szalamandra-ház néven fogadja a vendégeket páratlan természeti és építészeti kincsek felfedezését kínálva mindenkinek. Ha mindez 4 keréken is megközelíthető lenne talán nem is lenne igazi az élmény, de emiatt sem kell aggódnia senkinek, hiszen a várrom személygépkocsival Szögliget irányából csak a Szalamandra házig közelíthető meg. Onnan gyalogosan lehet csak továbbmenni.

Közlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ezeket a kiemelkedő műemléki helyreállításokat díjazta idén az ICOMOS

Ezeket a kiemelkedő műemléki helyreállításokat díjazta idén az ICOMOS

A Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsának hazai bizottsága négy ICOMOS-díjat és két Példaadó Műemlékgondozásért díjat adott át.

A designerek is sokat tehetnek a járvány lassításáért

A designerek is sokat tehetnek a járvány lassításáért

Egyszerű animációkkal segíthetik a megértést. 

Új híd épül az Ipolyon

Új híd épül az Ipolyon

Európai uniós finanszírozással, magyar-szlovák együttműködés keretében valósul meg.

Hirdetés