Miért kellene szeretnünk a betont?

Környezetbarát, mérettartó, és még a fülünkben is hordhatjuk.

Az építészek és a design világa imádja, sokan mégis idegenkednek tőle, pedig a beton már régen nem az a durva és erőteljes, elvakolandó monstrum, ami régen volt. Sokan azért is szeretik, mert mind előállításával, mind pedig használatával környezetünket is kímélhetjük. 

Keverjük bármivel, a végeredmény mindig jó lesz

A beton, mint alapanyag a XIX. századtól terjedt el igazán, de cement adalékanyaggal habarcsszerű kötőanyagként használva téglák és kövek között már az ókori Rómában is használták. Az áttörést mégis az adalékanyagok – vas, acél – hozzákeverése hozta meg. Így vált a beton mérettartóvá, ellenállóvá és nagy teherbírásúvá. Az egyre finomabbá, plasztikusabbá váló anyagot az építészek és a technológia a maga saját valósághű felületével az építészeti esztétika részévé emelték, ami végül a látszóbeton megjelenéséhez vezetett. Jelenleg nincs olyan anyag, amit ne lehetne harmonikus kapcsolatba hozni vele: egy-egy épület szépségét a beton-fém, beton-fa vagy beton-üveg ellentétpárok közötti feszültség is megadhatja. 

A fülünkben is hordhatjuk

A betonban rejlő lehetőségeket egyre többen, köztük hazai dizájnerek is kezdik felfedezni, ugyanis ékszertől kezdve dísztárgyon át bútorig szinte bármit lehet készíteni belőle. Vajon eljön egyszer az a kor, amikor a ruháink is 5% betonból fognak készülni? Ennek tényleg csak a fantázia szabhat határt, de például a beton kenu egy létező dolog, amely folyamatos ötletelésre sarkallja a szakmát, hogy hogyan lehet egyre könnyebb és vékonyabb, de ugyanolyan stabil, egyúttal 100%-ban vízzáró tárgyakat építeni belőle, amely technológia később más szerkezeteknél is felhasználható lenne. 

Tetőtől talpig beton

Ma már ott tartunk, hogy a beton akár kizárólagosan használt építőanyaga is lehet egy háznak, hiszen az alapozás, tartószerkezet, födém, külső és belső falak, burkolatok, de még a tető is készülhet belőle. Kedvelt tetőfedőanyag ugyanis a betoncserép, ami átlagosan 50 százalékkal nagyobb törőszilárdsággal rendelkezik, mint mondjuk az égetett agyag tetőcserepek. Ráadásul 7 decibellel jobban csillapítja a zajt más tetőfedőanyagokhoz képest, gyártása pedig energiahatékonyabb és 50%-kal kevesebb CO2 kibocsátással jár, mint más fedőanyagoké. Súlyuk ezzel szemben a kerámiacseréppel közel azonos. 

A város mikroklímájára is hatással lehet

Ha már a széndioxid-kibocsátásnál járunk, nem mehetünk el amellett, hogy a betonból készült vagy azt tartalmazó házak sokkal energiahatékonyabbak, mint társaik. Ennek oka, hogy kiválóan tárolja a hőt, például betonból készülnek a megújuló energiát tároló épületek (pl. naperőmű) is. Ezt a tulajdonságát télen is kihasználhatjuk, hiszen nem engedi, hogy kiszökjön a hő. Léteznek már olyan beton hőreflektáló tetőcserepek is, amik speciális kiegészítőkkel beépítve csökkentik a tetőtér hőjét. Ráadásul a rendszer használatával a nyári csúcshőmérséklet 7 órával is kitolható (18 óráról hajnal 1 órára), amikor viszont már kint is sokkal hűvösebb a levegő, ezért könnyebben hűl le a cserép is, szabályozva ezzel a benti hőmérsékletet. Mivel a cserép kevesebb hőt tárol és sugároz vissza éjszaka a levegőbe, a város mikroklímájára is hatással van. Az adalékanyagokkal való folyamatos kísérletezésnek köszönhetően a beton máig töretlenül halad előre, a beton anyagában történő színezése, a beton könnyítése a stabilitásának megőrzésével vagy a 100%-ban vízzáró beton kifejlesztése lehetnek az innováció újabb irányai.

forrás: sajtóközlemény




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Betonhidat nyomtattak Sanghajban

Betonhidat nyomtattak Sanghajban

Két robotkaros 3D nyomtatóval, mindössze 450 óra alatt nyomtattak egy több mint 26 méter hosszú gyalogoshidat Kínában. A számítások szerint a hagyományos építésnél 33 százalékkal került kevesebbe printelni. 

Metróállomás a norvég erdő közepén

Metróállomás a norvég erdő közepén

A Sporaarchitects, karöltve az Austigard Arkitektur csapatával egy igazi álom metróállomást álmodott meg Skøyenbe. 

A lány, aki gyűrűt tervezett a 4-es metró megállóihoz

A lány, aki gyűrűt tervezett a 4-es metró megállóihoz

A fiatal ötvös, Cselőtei Boglárka fantáziáját megmozgatta a metróépítészet.

Hirdetés