Hirdetés

Összművészeti elemeket felvonultató terv, mely a napszakok és évszakok változásával együttműködő dinamikus rendszert hoz létre.

Hirdetés

Megvételt nyert az Archikon pályaműve a Mathias Corvinus Collegium új főépületére kiírt tervpályázaton. A koncepció szerves része a természettel való egység tökélyre vitele összművészeti, poszt-diszciplináris elemek felvonultatásával, melyek által végül a napszakok és az évszakok változásával együttműködni képes dinamikus rendszer jön létre. Koncepcióterv a stúdiók leírása alapján.

1. A TUDÁS FELLEGVÁRA

Genius loci

A Gellért-hegy geológiai adottságai és épített környezete magában hordozza azokat a meghatározó elemeket, amelyek segítségével létrehozható egy, a környezetébe illeszkedő épületegyüttes. Az egyik ilyen meghatározó elem maga a hegy egyik anyaga, a dolomit kőzet. Az egymásra rakódott rétegekre egy következő kerül, a sziklát egy új minőségbe emelve. A másik elem, ezzel összefüggésben, a Citadella monolitikus és ikonikus megjelenése. Esszenciálisan ez a két elem alkotja a koncepció alapját. Így egy történeti archetípus, az „erőd” vagy „fellegvár” képezi a koncepció alapját.

Topológia

A tervezési terület topológiai adottságai egyedi lehetőséget kínálnak az épületegyüttes elhelyezésére. A lejtős terep egyik oldalról megköveteli a gondos terepre illesztést, kiaknázva a szintkülönbségeket. Ez tovább erősíti a tervezett komplexum megjelenését, ugyanakkor izgalmas téri helyzeteket teremt.

A koncepció szerves része, hogy egységben van a természetes környezetével és maximalizája azt, azáltal, hogy az épületek minimálisan csatlakoznak a tereppel. A másik oldalról lehetőséget ad exkluzív kilátás és a panoráma létrehozására. Rendre a magasabb szinteken az intézmény reprezentatív funkciói kaptak helyet.

Feladat

Az MCC új központjának létrehozása egy olyan ambiciózus vállalkozás, ami alkotói oldalról is komplex és innovatív gondolkodást igényel. Ezért szükségszerű olyan összművészeti és poszt-diszciplináris koncepció kialakítása, ahol helyet kapnak a hagyományos anyagok és építéstechnológia, a képző- és iparművészet, a design, a tájépítészet, valamint az építészet. Mindezek mellett szerephez jut a környezetpszichológia, a társadalomtudományok és az esztétika.

2. KÖRNYEZET ÉS KARAKTER

A tervezési helyszín a Gellért-hegyen található, amely kitüntetett pontja a fővárosnak és zöld szigetként emelkedik a Duna fölé.  A növényzettel borított hegy kemény dolomitból áll, ezt az anyagot látjuk viszont az épületeket összefogó podeszten is. A szikla talapzat többféle formában is feltűnik, a terep erősen lejtős részein kibukkan a talajból, vizuálisan és gondolati síkon is összekapcsolja az épületeket a heggyel.

Ennek a talapzatnak fogja meg különböző pontjait a tervezett épületegyüttes. A tömegeiben tagolt együttes nem csak a terepre illesztés szándékára és a „fellegvár” víziójára válaszol, hanem annak funkcionális felosztását is követi. A központi tér nyüzsgésétől eltávolodva, de mégis kiemelt helyen a kollégium, a telek legmagasabb részére és a központi térhez szervezve a közösségi terek, az együttes fókuszpontjában pedig a könyvtár áll.

 

3. SZAKRALITÁS ÉS EGYEDISÉG

 

A fény kiemelt szerepet játszik az terek és tömegek alakításában. Ezzel összefüggésben az árnyékok, a plasztikus anyaghasználat, a vízfelületek és a formák mind azt a célt szolgálják, hogy kiemeljék különleges tulajdonságait.

Olyan dinamikus rendszer jön ezáltal létre, ami képes együttműködni a napszakok és az évszakok változásával. Mindezek közösen hozzák létre a szakrális és profán terek különböző minőségeit. Az egyedi atmoszféra, mint fenomén megtölti a külső- és belső tereket.

A koncepció esszenciális része olyan elemek alkalmazása, amik egyedi karakterrel rendelkeznek. Ez különböző léptékekben és részletekben jelentkezik. Építészeti léptékben az egyedileg készült elem a tégla, egyel kisebben az egyedi bútorok, majd a legkisebb léptékben az egyedi minták és motívumok. Ezek az elemek részekben, vagy egészében adaptálhatóak az MCC többi épületébe is.

A campus főbejárata

4. HAGYOMÁNY ÉS IDENTITÁS

Építészeti hagyomány

A tervezett épületek építészeti megjelenését a hazai építészeti hagyomány alapozta meg. A kemény „szikla” talapzaton téglával burkolt házak emelkednek. Az építészet több korszakban is kereste, hogy miképpen tud „hazai” lenni. Erre tett kísérleteket a szecesszió is, amikor a homlokzatokat borító tégla architektúra mellett olyan ornamentikát használt, ami bátran merít a magyar népművészeti, sőt az ezidőben fellelt honfoglaláskori motívumkincsből is. Számos nívós épületet találunk ebből a korszakból Budapest utcáit járva. Úgy gondoljuk a tégla sokrétűsége, az anyaghoz köthető dekoratív alkalmazás ma is élő eszköze az építészetnek.

A homlokzatalkotáson túl olyan időtlen téri formákat kerestünk, amik kortárs környezetben is részévé válnak egy épületnek. Ilyen időtlen forma a középkori kolostorok kerengője, vagy későbbi átirata, a reneszánsz paloták árkádos belső udvara, amilyen ma is látható Mátyás visegrádi rezidenciájának romjainál.

A kerengő évszázadok óta szimbolizálja a materiális és szellemi közötti kapcsolatot, a kettő találkozási pontját. Egy másik ikonikus térforma, amely újra és újra visszaköszön az építészetben, a fentről bevilágított, centrikus központi tér. Az ókori gyökerekre visszavezethető tér típus a profán építészet történetében talán legerősebben a klasszicizmus során jelenik meg újból. Hazánk egyik legnívósabb példája erre a Nemzeti Múzeum esszenciálisan klasszicista térsorának záró eleme, a Kupolaterem, mely magasztosságot, elemelkedettséget sugall.

A könyvtár belső udvara

Identitás

Minthogy a pályázat kitűzött céljainál kiemelten fontos szerepet kap a tervezett ház identitása és elhelyezkedése a mai magyar építészetben, igyekeztünk ezt a célt tudatosan bevonni a tervezési folyamatba. A városi kontextusban nézve erőt, „várszerűséget” mutató épületegyüttes közelről szemlélve több olyan építészeti gesztussal gazdagodik, ami identitását definiálja.

Az építészeti formálás során olyan fent említett, az építészetben vissza-visszatérő anyaghasználatot, térformálást vagy homlokzatképző elemeket írtunk újra, amelyek erősen kötődnek a hazai építészethez. Ezek az építészeti idézetek külön-külön is hangsúlyozzák az épületegységek karakterét, de egyben keretezik is az együttest.

A könyvtár

A történeti korszakokat felidéző részletek az épületek kiemelten fontos területein sűrűsödnek. Az ívekkel hangsúlyozott főbejárat után az Agora térbe lépünk, ami kiemelt szerepet tölt be az intézmény működésében, így középpontjában az épület minden szintjén átható, iparművészeti alkotással kiemelt tér emelkedik fölénk. Ugyan a főhomlokzat a központi campus térre szervezett, de az Agorán áthaladva egy zárt, árkádos udvarba jutunk, amit már csak az intézményhez kapcsolódó személyek használnak. A könyvtár bír a legindividuálisabb karakterrel az együttesen belül. A klasszicista módon zárt és kompakt tömeg belül feloldódik. A könyvtár egy olyan elmélyülést elősegítő kerengőt rejt, melynek zöld kertjét boltíves szerkesztésű árkád öleli körbe.

5. KULTURÁLIS KÖZPONT ÉS NYITOTT CAMPUS

Központ

Az MCC új központja nem csak fizikai értelemben kell, hogy középpontot teremtsen, hanem szellemi értelemben is. Ezért egyszerre kell ikonikusnak és felismerhetőnek lennie, és egyszerre nyitottnak és elérhetőnek. Budapest, és tágabb értelemben a környező országok kulturális és szellemi életének egy új csomópontja. A tudástranszfer különböző szintjeinek és minőségeinek teret adó koncepció segíti ezt a folyamatot. A mindennapi élet és a használat praktikus szempontjai mellett a különböző términőségek helyet adnak a tudás átadásnak. A profán és szakrális terek elegye inspiráló környezetként támogatja az oktatást és tanulást, ahol minden közösség és egyén megtalálja a számára megfelelő szituációt, legyen az kültéren, beltéren, elmélyedt, csoportos vagy spontán.

Vezérszinti alaprajzTerepmetszet

Nyitottság

Mivel fontos elem a nyitottság, ezért az együttes földszinten elérhető funkciók mind közösségi terek. Ezeket kapcsolja össze a Campustér, ami egy reprezentatív és közösségi tér, egyedi burkolati motívummal. Ezen a szinten kap helyet a Könyvtár, az Agora, a Könyvesbolt és a Kávézó közvetlen kapcsolattal a térrel, valamint a Konferencia terem és az Étterem, amik a zártabb belső udvarhoz kapcsolódnak. A nyitottság különböző szintjei jelennek meg, ahogy egyre beljebb jutunk az együttesben, ezzel egyidőben növekszik az intimitás szintje is. Ez a rétegződés azért szükséges, mert eltérő időben és különböző dinamikával érkeznek a látogatók, a dolgozók és az itt lakók. 

6. GENERÁCIÓK ÉS KÖZÖSSÉG

A tervezési folyamat során olyan épületben gondolkodtunk, ami sokoldalúan használható tereket nyújt egy közösség számára. Az MCC közösségét több körben is értelmezhetjük, ennek a közösségnek a legszűkebben vett köre az itt élő ösztöndíjas hallgatók köre. A kollégiumi épületszárny az ő legfontosabb életterük, ez az élettér azonban több irányba is kibővül a tervezett épületkomplexumon belül. Közvetlen összeköttetésben állnak az oktatási- és könyvtár funkciókkal, gyorsan elérhető a széleskörű sportolási lehetőséget kínáló sportközpont is. A kollégisták és a „külsős” hallgatók közös találkozási pontja a nagyméretű, dupla belmagasságú konyha és közösségi tér. Élénk diákéletet vizionálunk itt, ahol egyszerre sokan lehetnek vizuális kontaktban: a konyhában ténykedők, a közösségi térben együtt tanulók és akár az éppen sportpályát használók is. 

A campustér

Ugyanakkor a diákok mellett az oktatók és vendégoktatók is aktív résztvevői az intézményi közösségnek. A belső térben található találkozási pontok mellett, mint a könyvtár vagy az Agora, különböző minőségű belső udvarok is létrejönnek. Az Agorához kapcsolódó udvar szabadtéri kiterjeszkedést biztosít a Konferencia teremnek és az Étteremnek is.

STÁBLISTA:
Nagy Csaba
Pólus Károly
Dobos Bence László
Varga Bianka
Bognár Gergely
Kopacz Hanna
Várhidi Bence




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Best of magyar épületek 2019

Best of magyar épületek 2019

Hazai fejlesztések szempontjából idén sem unatkoztunk. 

Hivatalosan is megnyitott a Párisi Udvar

Hivatalosan is megnyitott a Párisi Udvar

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalosan is megnyitotta a Párisi Udvar Hotelt pénteken Budapesten.

FIABCI-díjat nyert a Telekom székház, a MOME campus és a Budai Vigadó is

FIABCI-díjat nyert a Telekom székház, a MOME campus és a Budai Vigadó is

Hét-hét kategória, illetve különdíj nyertesei örülhettek a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj átadásán.

Hirdetés