Hirdetés

Átépül a soproni Csík Ferenc Uszoda

Sokáig kérdés volt, hogy mi lesz a sorsa, végül áprilisban indult el a kivitelezés.

Hirdetés

Sopron egyik jelképének számított a hazai posztmodern építészet különlegessége. Alig egy hónap alatt nyomtalanul pusztult el, hogy helyét átadja egy szürke, a környezeti adottságokra nem megfelelően reflektáló épületnek. A Csík Ferenc Uszoda sárga kupolája a soproni üdülőövezet, a Lővérek ikonja volt, közel negyven esztendeje gazdagította a város sokszínű épületállományát.

Fotó: FESZ Zrt.

A Modern Városok Program keretében új uszoda épül Sopronban. A bejelentés a híresen lokálpatrióta lakosság körében igen pozitív fogadtatásra talált, hiszen a több, mint négy évtizedes jelenlegi létesítmény sok szempontból már nem felelt meg a mai igényeknek. Bár a folyamatos karbantartásnak és felújításoknak, fejlesztéseknek köszönhetően műszakilag továbbra is megfelelő állapotú volt, hiányoztak belőle a napjainkban már elvárt funkciók.

Pedig nem mondhatnánk, hogy az 1977-ben, Sopron szabad királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulóján átadott fürdőépület minden szempontból elavult lett volna, 33 méteres, nyolc pályás úszómedencével, lelátóval, változó mélységű tanmedencével és szaunákkal is rendelkezett.

És bár a ma népszerű wellness részleg hiánya fájó pont volt, egyedi építészeti kialakításnak köszönhetően a soproniak kedvencének számított. Az épület tervezője a nagyszerű Tolnay Lajos, Ybl-díjas építész volt, az uszodát legsikerültebb munkái között tartják számon. A kör alaprajzú, gömbszelet kompozíciója egyértelműen a körút ívéhez, és nem a medence formájához igazodott, a tervező tehát – nagyon helyesen – fontosabbnak ítélte a városképi megjelenést, mint a tiszta funkcionalitást. Mindeközben a lelátó és a tanmedence elhelyezésével mégis sikeresen használta ki a 40 méter átmérőjű kör biztosította lehetőségeket. A hivatalos városi sajtóban rendszeres szófordulat volt a jelenlegi épület rossz műszaki állapota, mint a bontás szükségszerűségének fő támasza, ez azonban biztosan nem állta meg a helyét, hiszen mind a medencék, mind a közönségforgalmi terek és a gépészeti rendszerek nagy felújításon estek át az elmúlt évtizedben. Ezek ugyan sok esetben a történeti értékek rovására valósultak meg, ugyanakkor külső megjelenése mellett a medencetér és számos belső részlet híven őrizte a ’70-es évek végének formavilágát.

Az uszoda egyik nagy értéke építészeti kialakítása mellett az elhelyezkedésében rejlett, a Lővér Fürdő parkos-ligetes területén, a Lővér körút nagy kanyarjában valósult meg a gyakorlatban 36 szög alaprajzú, valójában körként érzékelhető, kupolával kiemelt épület.

Fotó: Sopron anno
Elkészültét a soproniak nem csak társadalmi munkával, hanem két éven keresztül egyhavi fizetésük felajánlásával, valamint téglajegyek vásárlásával is segítették, bár előbbiek önkéntes volta minimum megkérdőjelezhető. Izgalmas formai rokona és egyben ellenpontja a város másik végében található egykori Sportcentrum, amelynek íves, rétegelt-ragasztott fagerendás tetőszerkezete Kangyal Ferenc tervei alapján 1987-re készült el.

Maga a Lővér Fürdő 1908-ban jött létre Erdei Forrásfürdő néven, majd 1934-ben Füredi Oszkár tervei alapján bővült a Bauhaus-ihletésű, modernista öltözőépülettel és egy további szabadtéri medencével. Ez a tudatosan tervezett rendezési kompozíció is most, az új fedett uszoda építésnek esett áldozatul, helyére ugyanis olyan medence került, amely ideiglenes fóliasátor fedéssel képes kiszolgálni a városi lakosság igényeit az új létesítmény elkészültéig.

A fedett fürdővel csak 1977-ben gazdagodott Sopron, addig kizárólag szabadtéri komplexumokkal rendelkezett. Az új épület átadása után még nem a most ledöntött, rétegelt-ragasztott fatartós, palaborítású fedéssel bírt, azt az 1983-as nagy felújításkor kapta, tervezője, akkor már a KÖZTI munkatársaként, ugyancsak Tolnay Lajos volt. Előtte egy narancs-fehér csíkos Graboplast műanyag sátorkupola borította, amelyet a medencetérben kialakított túlnyomás tartott a magasban. Ez igen hamar ikonikussá vált, a régi soproni képeslapok többségén találkozhatunk vele. Ugyan ilyen gyorsan lett népszerű az új sárga kupola, amelytől most fájó szívvel vettek búcsút az uszoda látogatói és a városlakók. Pedig sokáig élt a remény, hogy megmenthető az épület, hosszú ideig húzódott a bontás megkezdése. Miközben az új létesítmény tervei már régóta ismertek voltak, a kivitelezés többszöri késedelem után az eredetileg tervezett 2018-as befejezési dátumhoz képest is több hónapos csúszással, április elején indult meg. Eközben az kezdeti öt milliárd forintos keret is a duplájára növekedett, azonban ez plusz műszaki tartalmat nem hozott magával.
Sopron anno

A Lővér körút nagy kanyarjához és a lejtős terephez tökéletesen illeszkedő kerekded formavilágot a KÖZTI Zrt. új tervein egy markánsan egyedi karaktert nélkülöző, a környezeti adottságokhoz nem megfelelően alkalmazkodó épület váltja fel. Egy olyan – legalább a lejtős terephez többé-kevésbé igazított – hasáb, amely morfológiájában nem tud kapcsolódni az íves telekhatárokhoz. Bár készül ötven méteres úszómedence, 33 méteres, műugrásra is alkalmas medence, tanmedencék, szaunák és pezsgőfürdő, az igazi élményt adó wellness- és gyermekrészleg most sem valósul meg. Érthető, hogy ezen a kis telken, egy strand részeként nem volt lehetőség nagy komplexum kialakítására, hiszen még a parkolás sem oldható meg.

Eközben vitathatatlan, hogy Sopronnak szüksége lenne a turizmus fellendítéséhez egy vizes élményközpontra, mert ezek továbbra is csak a szomszédos ausztriai fürdőkben érhetők el, ezzel a beruházással azonban hosszú időre elfelejtődhetnek az ilyen álmok.

Az új uszoda befogadó képessége a tervek szerint megegyezik a korábbiéval, itt is 720 öltözői férőhelyet terveznek, miközben a medencék kapacitása a korábbinak sokszorosa lesz. Az öt autóbusz várakozóhely mellett parkolóból ehhez képest szerencsére csak 160 kerül kialakításra, azonban azok is egy olyan úton, amely jelenleg a lakó-pihenő övezet része, vagyis nem alkalmas nagy gépjármű- és autóbuszforgalom lebonyolítására. Az új épület annyiban visszakapcsol lebontott elődjéhez, hogy a lapostető szerkezetét itt is rétegelt-ragasztott fagerendákkal oldják meg. Ez akár pozitív is lehetne, azonban sajnos azt eredményezi, hogy nem lesz lehetőség zöldtető kialakítására, így a város tüdejében egy hatalmas kavicsmezőt láthatunk majd. Nem véletlenül nem közöltek madártávlati látványterveket, hiszen azok tökéletesen bemutatnák az új formavilág és a helyszín között feszülő ellentétet.
Fotó: Horváth Máté

A régi uszoda helyéről 16 500 szavazattal anno a soproni polgárok döntöttek, míg az új létesítménynél fel sem merült a lakosság megkérdezése. Pedig lett volna a városnak alkalmasabb területe, ahol nem lenne fájó pont, hogy a korábbi, építészetileg értékes épület helyét egy kevésbé látványos uszoda veszi át. Ahol nem kellett volna alkalmazkodni a területi adottságok jelentett szűk keresztmetszethez, és minden olyan funkció helyet kaphatott volna, amely nélkül ma már nehéz egy fürdőt elképzelni. És eközben megőrizhető lett volna a régi uszoda, a soproni turizmus hőskorszakának mementója.

„Az új fedett uszoda (tervező: Tolnay Lajos, Győri Tervező V. Soproni iroda 1975–77), a Felső-Lövérek gyújtópontjában áll, az üdülőterületből lakóterületté sűrűsödő, tájilag is kedves és szép környezetben. A 33,3 méteres medence téglányformája és a föléje boruló műanyagkupola gömbszeletje között elvileg ellentmondás érződik, mégis dicsérendő ez a választás, hiszen a Lövér körút ívéhez való külső formai csatlakozás volt itt a legfontosabb szempont, s a tervezőnek a medencetér megfelelő kihasználásával (lelátó és kis fürdőmedence elhelyezésével) az alaprajzi értelmet is sikerült biztosítania. A lejtős terepbe ültetett épület gondosan kihasználja a különféle szintek funkcionális lehetőségét. Így az alagsori öltözők a napozógyepre nyílnak, a bejárat a tetőkerttel van egy szintben. A kazánház kéményének artisztikussá formált tornya belevész a háttérbe, a parkoló az előkert és az épület közé simul. S amilyen kulturált benyomást kelt az épület külseje, olyan tetszetős végül a belső tér is (főleg az volt, amíg különféle feliratokkal és plakátokkal tele nem akasztották). Itt a színegyüttes a meghatározó: a medence türkizkék csillogása, a padló barna burkolata és a falburkolat vörösesbe hajló felülete a fehér-barna mintás áttetsző kupolán át természetes fénnyel is megvilágítva, egyszerűségében is nemes jelleget biztosít.”


Forrás

  • Kubinszky Mihály: Gondolatok Sopron mai építészetéről II. rész in.: Soproni Szemle, XXXVI. évfolyam (1983), 2. szám, 37.p
  • https://www.sopronivizmu.hu/hu/44-torteneti_attekintes.html http://www.ikvahir.eu/miert-ne-lehetne-mashol-uszoda-sopronban/14640
  • Tüskés Tibor: A nyugati kapu, Móra Ferenc Kiadó, Budapest, 1981.
  • Kubinszky Mihály: Idegenforgalmi létesítmények a Lőverekben, in.: Soproni Szemle, LV. évfolyam (2001), 3. szám, 50.p
  • Kubinszky Mihály: Sopron építészete a 20. században, in.: Soproni Szemle, LV. évfolyam (2001), 2. szám, 26.p https://index.hu/urbanista/2017/08/17/elhunyt_tolnay_lajos_ybl dijas_epitesz_miskolci_egyetem_konyvtara_keszthely_helikon_szallo
  • Horváth Mihály: Sopron város V. ötéves középtávú pénzügyi és fejlesztési tervének teljesítése (1976–1980) in.: Soproni Szemle, XXXVI. évfolyam (1983), 2. szám, 37.p
  • Népsport, XXXIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM. 1977. http://cyberpress.hu/soproni-uj-uszoda-5-milliarddal-tobbe-kerul-de-m



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ismerős, mégis új

Ismerős, mégis új

Fábián Gábor és Fajcsák Dénes tervezte egri családi ház.

Modern megoldásokkal valósulhat meg a zalaegerszegi uszoda

Modern megoldásokkal valósulhat meg a zalaegerszegi uszoda

1852 négyzetméternyi úszófelülettel, mintegy 8000 négyzetméteres, háromszintes épülettel és 270 fős lelátóval valósul meg Zala megye legnagyobb uszodaberuházása.

Hanoi szabadtéri könyvtára valójában egy kis farm

Hanoi szabadtéri könyvtára valójában egy kis farm

Sokkal több, mint egy könyvtár: környezettudatos gondolkodásra tanítja a gyerekeket.

Hirdetés