Hirdetés

Agrárminisztérium kívül-belül

Friss képek az átépítésről a Steindl Imre Program oldaláról.

Az OCTOGON 165-ös lapszámában Megnyíló udvarok címmel írtunk az Agrárminisztérium átalakításáról, a Kossuth téri épületet az Archikon tervei alapján újítják meg. A Steindl Imre Program Facebook-oldala új látványterveket és részleteket közölt a projektről.

„Korábban máshol nem publikált képeken mutatjuk meg, hogyan újul meg hamarosan az Agrárminisztérium” – írta a Steindl Imre Program közösségi oldala. A Bukovics Gyula által 1886-ban tervezett épület díszes neoreneszánsz homlokzatait és értékes belső tereit „eredeti szépségükben, gazdagságukban állítjuk helyre.”

Ezen kívül megnyitják a látogatóktól eddig elzárt központi belső udvart, az irodákat pedig korszerűsítik a visszaköltöző minisztérium dolgozói számára. Cél a műemléki értékek hosszú távon is fenntartható megőrzése, ami csak a funkció, a használhatóság szempontjainak figyelembevételével történhet. Megjegyzik, hogy

„a több mint százéves, leromlott műszaki állapotú épület első átfogó felújítása során a kezdetektől ismert és az irodai működést nehezítő szerkezeti hibáját is korrigálnunk kell, ezért belső traktusainak egy részét elbontjuk.”

Ugyanez történik az utólag többször átépített, és két szinttel megemelt hátsó szárnnyal is, amelyet majd eredeti formájában építenek vissza. A felújítás tervei hamarosan elkészülnek, a kivitelezés nyáron kezdődhet és várhatóan három évig tart majd.

Eltérő építészeti feladat

A volt Földművelési Minisztérium műemléki védettségét elsősorban városképi jelentősége, eredeti funkciójának szimbolikája és kontinuitása indokolja. Ennek megfelelően itt eltérő építészeti feladatot kellett a tervezőknek megoldaniuk – írtuk az idei első, műemlékes lapszámunkban.

A dualizmus első nagy államigazgatási épületét, a Bukovics Gyula tervezte Földművelésügyi Minisztérium neoreneszánsz tömbjét 1887-ben adták át, de zsúfoltsága, belső funkcionális és esztétikai problémái miatt már 1906-ban tervpályázatot írtak ki az addigra műszakilag is elavult épület átalakítására.

A győztes terv helyett végül a húszas évektől kezdődően sorozatos átalakításokkal igyekeztek az épületet használhatóbbá tenni, de az emeletráépítések, az udvari épületszárnyak magasítása, majd az udvarok igénytelen beépítése csak rontott a helyzeten.

A II. világháborút követően műemléki védelmet kapott épület északi és déli udvarait előadóteremmel, valamint kétszintes garázzsal építették be. Az épületnek kezdettől fogva nagy hiányossága volt, hogy alaprajzi struktúrája miatt a középső traktusban sötét irodaterek voltak. A századfordulón az alaprajzot oly módon alakították át háromtraktusosra, hogy közben a középfőfalat nem bontották el, így ez az udvari irodákat középen kettéosztotta. Az alacsony költségvetésből megvalósított eredeti beruházáshoz a későbbi, műszakilag szükséges homlokzati felújítás, illetve az átépítések sem adtak hozzá további építészeti értéket. Az épület jelenleg az eredeti díszeitől megfosztva, amortizáltan áll. 

A koncepció

A tervezés során az időközben lepusztult homlokzatok eredeti állapotának rekonstrukcióján túl a korszerű igényeknek megfelelő, világos rendszerű, igényes minisztériumi épület megteremtése volt a cél, ügyelve közben a műemléki értékek megóvására, helyreállítására. A felújítással az épület kezdettől fennálló alapproblémájára, a rossz belső elrendezésre is megoldást keresnek.

A koncepció lelke az udvarok újraértelmezése. A középső udvar, a történeti homlokzattól eltartott térrácsos faszerkezetű üvegtetővel lefedve, a nyilvánosság számára is átjárható passzázzsá válik, mely zöldfelületként új, természetközeli atmoszférát ad a korábban rideg épületnek.

A belsőudvari garázst elbontják, a minisztériumot és a Kúriát is kiszolgáló mélygarázs három szinten valósul meg az épület alatt, nem érintve annak megmaradó értékeit. A beruházás külön érdekessége, hogy az Agrárminisztérium szemléletmódjához illeszkedően a műemléki épületbe rejtve számos megoldás is megvalósul. A felújítás során a minisztérium visszakapja a Bukovics Gyula által tervezett eredeti főhomlokzati díszeit: az allegorikus szoboralakokat az első emeleti kiemelt ablakok timpanonjai fölé, a két nagy timpanonba az országcímereket és a sarkokra a griffeket, a második emeleti ablakok alá az oroszlánfejes köténydíszeket, a harmadik emeleti teraszra a kővázákat és a balluszteres mellvédet.Az eredeti főlépcsőház és keresztboltozatos kerengő körül csoportosulnak a közösségi helyiségek. Az épület átalakításokkal tönkretett hátsó, valamint szélső udvarainak belső traktusait elbontják, és a meglévő kontúrokon belül, a történeti beépítést idéző megjelenéssel építik fel újra. A korábban nem létező, de ma szükséges nagy befogadóképességű helyiségek – konferenciaterem, étkező-étterem – a szélső udvarokba, a földszint feletti födém síkjában kialakított faszerkezetű lefedés alá kerülnek. A szélein üvegezett felülvilágító mezőkkel megnyitott zöldtetők tovább növelik az épület környezeti értékeit.

Az épületen átvezetett passzázzsal a 2020-ban átadott Nemzeti Összetartozás Emlékhelye és a minisztériumot hátul határoló Kozma Ferenc utca téri helyzete is átértelmeződik, az épület és környezete szerves egységet alkot.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Visszakapja kupoláját a Műegyetem és az ELTE jogi karának épülete

Visszakapja kupoláját a Műegyetem és az ELTE jogi karának épülete

Kormányhatározat jelent meg a háború során megsemmisült tetődíszek helyreállításáról.

Nyilvános illemhelyek és rekreációs egységek Sopronban

Nyilvános illemhelyek és rekreációs egységek Sopronban

Horváth Norbert Péter (Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar) BA diplomamunkája.

Ne haladjunk el ilyen budapesti értékek mellett

Ne haladjunk el ilyen budapesti értékek mellett

A város összes franciaudvaros bérháza egyetlen könyvben, kilenc sétaútvonal mentén.

Hirdetés