A napsugár diadala – A balatonfüredi Hotel Petit Bois

Erről szóló cikkünk a 198-as, 2025/2-es lapszámunkból közöljük.

• Szöveg: Uhl Gabriella
• Fotó: Hlinka Zsolt
• Olvasási idő: …

Cikkem címét Cholnoky Jenő kiváló földrajztudós könyvéből kölcsönöztem, aki elsőként és részletesen mutatta be a Balaton-felvidék geográfiájának történetét. A tudós írásának lírai címe nem véletlen, hiszen író testvérei – László és Viktor – inspirálták egy tudományos ismeretterjesztő, a fenséges természetet bemutató mű megírására. Ebben az 1930-ban megjelent könyvben már mint Balatonfüred ikonikus épülete szerepel a Rodostó villa. Az épület ikonikus voltára a korabeli turisztikai hirdetések is rámutatnak: az 1920-as években a füredi szállodákat, vendéglők reklámjaikban a Rodostó villához mérik magukat („Szedlák István vendéglője, szemben a Rodostóval, kitűnő házikoszt” – Budapesti Hírlap, 1928. július 7.), mind lokációjában, mind kvalitásában igazodási pontot jelentett az épület.

A szaporodó balatoni villák között a Rodostó kiemelkedő jelentőségét, ismertségét mutatja még, hogy az 1925-ös Balaton-átúszó verseny győztes Mattyasovszky Janek tájékozódási pontként használta az épületet: „Két fix pontot vettem (...) Balatonfüreden a messze látszó fehér Rodostó villát, és Siófokon a magas víztornyot” (Az Este, 1925. augusztus 22.). E ház páratlan hírnevének helyreállítására tett nagyszerű kezdeményezés betetőzése és méltatása az írásom tárgya: példaértékű felújítás, hozzáépítés ment végbe, amely a jelenlegi kissé kaotikus balatoni építkezési hullámban mindenképpen követendő, hiszen az építészeti örökség tisztelete és a 21. század igényei harmonikus egységet alkotnak a felújított épületben.

A már nyugalmazott bíró 1917-ben az ingatlant eladta. A nyaralóépületet a Grüner- és a Bánó-család vásárolta meg, az új tulajdonosok 1927-ben jelentősebb átalakítást végeztek a villán, a délnyugati, emeleti terasz beépítésével bővítették, az épület ekkor nyerte el végleges méretét, szimmetrikus balatoni homlokzatképzését. Az eredeti villaépület Balatonfüred egyik legszebb pontján, ahhoz méltó építészeti kialakítással, minőségben készült el. A Balaton felé örökpanorámával rendelkező villaépülethez tartozott a mára már telekjogilag leválasztott alsó szomszéd, így a földszinti veranda nagyméretű, közvetlen park-kapcsolatot is biztosított a pihenéshez. Nagy valószínűséggel – a kor villa-építési szokásainak megfelelően – eredetileg a Balaton felőli felhajtóról, a verandán keresztül volt a nagypolgári bejárat.

A park felőli lépcsőház a személyzet és az emeleti nyaralók számára volt használatos. A mindkét szintjén a panorámára tájolt szalon és hálók mellett a park felé kiszolgáló- és mellékhelyiségek voltak. A történelem viharai az épületen is nyomot hagytak, az elegáns, nagypolgári villából szükséglakásokat alakítottak ki a II. világháború után, s csak néhány évvel ezelőtt, Balatonfüred fürdővárosi építészeti örökségének nagyívű helyreállításával esett a figyelem a Rodostó-villára, s annak felújítására.

S ekkor, 2021-ben kezdődött az épület második fénykora, amikor az új tulajdonos a tradicionális értékek mentén, de a 21. század kényelmi igényeinek megfelelően kezdett bele a felújításba. A generálkivitelező képviseletében Laki Péter és Gyöngyössy György építész együttműködése és együttgondolkodása mintaszerű, harmonikus épületet és atmoszférát eredményezett. Az eredeti formájú felújításhoz az épület 1927 utáni, tiszta eklektikus stílusú, már bővített állapotát vették alapul, az épület homlokzati kialakítását az eredeti fényképek, képeslapok alapján rekonstruálták, így a terepszintről látható külső megjelenését maradéktalanul újjáépítették, s ezzel visszaállították az eredeti ikonikus tájékozódási pontot. Az épület bővített tetőszintjét, az egykor alkalmazott építészeti stílust tiszteletben tartva, azzal nem konkurálva, attól eltérő építészeti megjelenéssel vagy anyaghasználattal mutatták meg.

A „régi” épületben 8 üdülőegység került kialakításra, amely helyiségkiosztásában követi a 20. század elején épült villa belső térszerkezetét. A múlt és a jelen összekapcsolásában segítség, hogy az alapvető funkció nem változott: családi nyaraló és intim vendégkör luxus kiszolgálása a cél. A belsőségesség hangsúlyozandó: a „zárt kert” koncepció erőteljesen köti össze a régi és a mai igényeket. Összekapcsolás és elkülönülés lehetőségeinek bonyolult és finom játéka rendezi és szervezi a ház belső szerkezetének kialakítását, a privát tér és a közösségi terek finomhangolása, át- és egymásba vezetése kitűnő. Mindezt úgy, hogy közben, a korszerű technológiának köszönhetően, egyre több üvegfelület jelent meg a házon, biztosítva – a címben jelzett – napsugár útját. A fény elárad, telíti a belső tereket, melegséget áraszt.

A régi épület és az új „szárny” kialakítása és összehangolása bravúros. Az utólagos, szakszerű talajnedvesség-szigeteléssel az alagsori szinte a korábbi funkcióknak megfelelően tárolási, gépészeti célra alkalmas. Ugyanakkor így közösségi funkciók kialakíthatóságára is alkalmassá tették: például tárgyaló, illetve lakóegységek, méghozzá terasz- és kertkapcsolattal. A találkozási pontok kialakítása fontos szempont volt az épületen és telken belül: a tetőszinten – visszahúzott alaprajzi kialakítással – egy új reggeliző (kávézó) kertet létesítettek. Az újjáálmodott kertben sétány, sütögető, az alagsorban szauna és fitnesz rész várja a vendégeket.

A korábban zárt, raktár-funkciójú alagsorba került medencék mögött is megnyílt a tér, a falat kibontva hatalmas üvegfelületen keresztül kerülhet kapcsolatba a vendég a természettel, a pompás kerttel, megszüntetve így kint és bent szigorú elválasztását.

Régi és új harmonikus összeérését segíti a kiváló belsőépítészet is, amely kellemes tapintású, nemes anyagokat használva teremti meg az elegáns, finom atmoszférát. Semmi nem hivalkodó: visszafogott színek, a bútorok és kiegészítők tökéletes összhangba kerülnek a precízen kiszámított fény–árnyék-hatásokkal. Nem egy már letűnt kor imitációját látjuk, hanem a ma elvárásainak megfelelő felidézését, korszerű megfogalmazását és újrahangolását a színeken, tárgyakon, bútorokon, eszközökön keresztül. A modern tárgyak között és azokhoz tökéletesen illeszkedve az épületben lépten-nyomon felbukkan az egykori ház egy-egy felújított értéke, ennek egyik legszebb példája a kovácsoltvas korlátok. Régi és új összehangolt játéka az egész épületet átható, kiváló arányérzékkel megalkotott izgalmas, ugyanakkor egységes építészeti egységgé formálja, amely méltó öröksége és követője az ikonikus történeti előzményének.

További képek a cikk végén található galériában!