Több száz interjú és elemzés, valamint alapos kutatómunka eredményeként született meg a 2015. ÉVI TRENDJELENTÉS, amelyet a KINNARPS a Stockholm Furniture Fair bútorkiállításon mutatott be. A jelentés öt globális munkahelyi trenddel foglalkozik. Az második trend a KÖZÉRZET és környezet (Office Biology) kapcsolatára épülő tervezés.

Ennek a tervezési alapelvnek a megértéséhez egyetlen fontos kérdést jár körül a KINNARPS Trend Riport 2015:  . Ez a kérdés így hangzik: 

HOGYAN ALKALMAZKODIK MUNKAKÖRNYEZETÜNK TESTÜNKHÖZ ÉS LELKÜNKHÖZ? 

Az egészség a legnagyobb ajándék. Napjainkban a kognitív tényezőkről, valamint a köztük lévő különbségekről egyre inkább azt tartják, hogy azok még fizikai igényeinknél is fontosabbak a munkahelyünkön. Pszichológiai kísérletek eredményeire alapozva, szó szerint testünket-lelkünket beleadhatjuk a design fejlesztésébe, amely lehetőséget teremt az egészséges és hatékony környezet létrehozására.

kép©Kinnarps

1. KÖZÉPPONTBAN A JÓ KÖZÉRZET
- Pszichológiailag fenntartható munkakörnyezetek a társadalom különböző rétegei számára

A modern munkahelynek számos különböző összetevője van; az irodák működésével kapcsolatos régi felfogás már idejétmúlt. A mai lágyabb megközelítés, amely a lelki és a kulturális szempontokra is hangsúlyt fektet, pozitív hatást gyakorol a termelékenységre, az innovációra és a lényegi dolgokra nem csupán vállalati, hanem társadalmi szinten is.

A vállalati kultúrán belül a fenntarthatóság nagyobb jelentőséget kapott és egybefonódott az alkalmazottak testi-lelki egészségével. Fontossá vált tehát az alkalmazottak jó közérzetéről való gondoskodás; az a törekvés pedig, hogy a dolgozók hosszú ideig fittek maradjanak munkahelyükön – és az életben is –, fontos szerepet kap a vállalatok stratégiájának kialakítása során, valamint a designnal kapcsolatos döntésekben is. Az alkalmazottak közérzetének javítása céljából, így sor kerülhet állítható magasságú íróasztalok beszerzésére, mivel a kutatások kimutatták, hogy sokkal egészségesebb időről időre testhelyzetet változtatni, mint egy helyben görnyedni egész
munkaidő alatt. Ilyen jellegű döntésekre pszichológiai szempontok alapján is sor kerülhet – jó példa erre a különböző hangulatú környezetek létrehozása a megvilágítás és a hangzás változtatásának segítségével. 
A munkavállalók jó közérzetének biztosítása többek között azért is nyert teret napjainkban, mert a demográfiai változások eredményeképpen új igények és elvárások jelentek meg. Az új demográfiai szerkezet, valamint az irodán kívül töltött munkaidő növekedése, a nemzetközi együttműködések és a projektalapú munkák elterjedése mind-mind összetettebb folyamattá teszi a munkavállalók jólétének biztosítását, különösen a terek kialakítását illetően. A belsőépítészeknek át kell látniuk a célcsoport eltérő gondolkodásmódját ahhoz, hogy változatos tereket hozhassanak létre. A jövő munkahelye figyelembe veszi, hogy a nagy elmék különbözőképpen gondolkodnak és végzik feladataikat.

DESIGN TIPPEK

1.1 A MOZGÁS ÖSZTÖNZÉSE A TERVEZÉS SEGÍTSÉGÉVEL

A mozgás serkenti a gondolkodást, emellett különböző belsőépítészeti megoldásokkal is remekül lehet az embereket helyváltoztatásra ösztönözni. Ha többféle kényelmes helyet is kialakítunk a munkahelyen, azzal mozgásra ösztönözhetjük a munkatársakat.

1.2 MEGFELELŐ HANGULAT AZ EGYES FELADATOKHOZ

Az élénk munkakörnyezet többféle térből áll, amelyek az ott dolgozók különböző igényeihez igazodnak. Ki lehet alakítani például csendes, tompa fényekkel megvilágított, pasztellszínű helyiségeket, egyéni fényforrásokkal az önállóan végzett feladatokhoz vagy akár világos, levegős tereket, amelyeket harsány műalkotások díszítenek, a háttérben pedig zene szól. Az adott környezet hangulatától függően más-más emberek más-más feladatokhoz fogják ideálisnak tartani ezeket a tereket.

MUNKAVÉGZÉSI MÓDSZEREINK ÉS A MINDENNAPI ÉLETMÓDUNK KIALAKÍTÁSA, MEGÚJÍTÁSA ÉS MEGVÁLTOZTATÁSA SORÁN ÜGYELNÜNK KELL ARRA, HOGY ELÉG IDŐT HAGYJUNK A VÁLTOZÁSOKHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSRA IS.

Sandra GAUER, változáskezelési tanácsadó, alapító, Perspectives Gmbh.

kép©Kinnarps

2. AZ IGÉNYEKHEZ ILLESZKEDŐ MUNKAHELY
- Tudatos tervezés a környezet igényeire hangolva

Mivel a kormányok és közegészségügyi hatóságok tisztában vannak az egészségügyi problémák (például az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus) valódi költségeivel, törvényi előírások kidolgozását tervezik az egészségtelen szokások negatív hatásainak ellensúlyozására. A magán- és a közszféra ugyanilyen meggondolásból arra törekszik, hogy pozitív változásokat hajtson végre az alkalmazottak érdekében, lelki
és fizikai szinten egyaránt. A jövő már a nyitott és tudatos tervezést előtérbe helyező megközelítéseké.
Az új vállalati szemléletmód túlmutat a fizikai ergonómián, és azt vizsgálja, hogy a design révén hogyan tehetők stresszmentesebbé a terek, mivel ennek elmulasztása esetén a munkavállalóknál fizikai tünetek is jelentkezhetnek, amely akár gazdasági veszteséget is okozhat. Skandináviában végzett tanulmányok szerint például az irodai környezet a megbetegedések gyakoriságára is kihatással lehet, amelyre a különböző területen tevékenykedő vállalatok és iparágak által rögzített betegszabadságok száma alapján következtethetünk.

A munkahelyi körülmények hatása sokkal jelentősebb a pszichológiai tényezőkhöz képest, mint azt gondolnánk. Hogyan hozzunk létre tehát egy lélektani szempontból is tökéletes munkahelyet? Hogyan alakítsunk ki olyan tereket, amelyek vizuális és akusztikai szempontból is megfelelő intimitást biztosítanak?

Ezen kérdések megválaszolására indultak azok a vizsgálatok,amelyek azt hivatottak megállapítani, hogy milyen mértékű zavaró tényezőt visel el egy ember anélkül, hogy az a termelékenység rovására menne, illetve hogyan befolyásolják a különböző elemek – mint például a fény és az emberek közelsége – a hatékonyságot. A térközszabályozás tanulmányozása révén fény derülhet arra, hogyan reagálunk a körülöttünk lévő tárgyakra és emberekre. „Az én séma hatása a térérzékelésre a munkahelyen” című tanulmány megjelenése óta a design és a pszichológia összefonódása a munkahelyeken, valamint a környezeti érzékelést, a munkával való elégedettséget és az énközpontú designt összekapcsoló elméleti modell kialakítására való törekvés mind abból az igényből ered, amely a lélektani szempontból is kedvező munkahely kialakítására irányul. Az identitást és az önbecsülést megerősítő tervezés, valamint a szervezethez való kötődés és az azzal való azonosulás megerősítése egyértelműen nagy szerepet fog kapni a jövőben.
A lélektani ergonómia a munkahelytervezés új területe; a különböző személyiségtípusok felismerése, és az azokhoz igazodó tervezés jó stratégiának bizonyul a munkavállalók jó közérzetének megteremtéséhez.

MINÉL TÖBB ÉS MINÉL JOBB VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLUNK AZ EMBEREKNEK, ANNÁL SZERVESEBBEN FOGJÁK MEGTALÁLNI EGYÉNI TELJESÍTMÉNYÜK KITELJESEDÉSÉNEK MÓDJÁT. EZ OLYAN, MINT EGY EGYENLET. A KÜLÖNBÖZŐ EGYÉNISÉGEK KÜLÖNBÖZŐ IGÉNYEKKEL RENDELKEZNEK, MIVEL KÜLÖNBÖZŐEK VAGYUNK. 

Louise LHOEST, partner, Veldhoen + Company

DESIGN TIPPEK

2.1 BÍZZUK AZ EGYÉNRE A VÁLASZTÁST

Az első lépés a fennálló interakciók azonosítása, és azok dinamikájának meghatározása. Ezt követően
választási lehetőséget kell felajánlani az embereknek, akik ez alapján kialakíthatják saját kombinációikat
az egyes interakciókból és környezetekből. A kihívás nem abban rejlik, hogy egy adott dolgot tervezzünk, hanem hogy választási lehetőséget nyújtsunk az embereknek.

2.2 GONDOLKODJUNK A MUNKAVÁLLALÓK FEJÉVEL!

A jövő munkahelyének tervezése során a munkaerő hatékonyabb támogatása érdekében mindenképpen
érdemes figyelembe venni azokat a friss kutatásokat, amelyek rálátást nyújtanak az emberi agy
működésére, valamint azokra a hatásokra, amelyeket környezetünk gyakorol rá.

3. HOGYAN HATÁROZHAT MEG EGY ÍRÓASZTAL EGY EGÉSZ ÉVTIZEDET?

1989 nem csak a leginkább az üzlet és a yuppie-k által fémjelzett évtized végét jelentette, hanem a munkahelyi környezet évtizedének kezdetét is. A svédországi választások után egyre több lehetőség kínálkozott a változások megvalósítására a munka piacán – ez az időszak megfelelő volt a Kinnarps és a Fagerhults közös kutatási-fejlesztési projektje, a Decade projekt eredményeinek gyakorlati megvalósítására is. Az 1989-ben bevezetett Decade termékcsalád forradalmi újdonságnak számított. A projekt lényege egy olyan bútordarab kifejlesztése volt, amelynek helyzete naponta akár több alkalommal is állítható az adott munkaterülettől és munkapozíciótól függően. A tervezők azért ezt a célt tűzték ki, mert akkoriban az irodák belsőépítészeti kialakításánál arra törekedtek, hogy a munkaállomások minél kompaktabbak legyenek olyannyira, hogy a dolgozóknak akár egész nap fel se kelljen állniuk. Ugyan ma már az ergonomikus gondolkodás alapját képezi az a tény, hogy a sokáig tartó egy helyben ülés negatív hatást gyakorol egészségünkre, akkoriban azonban ez szokatlan megközelítésnek számított. A Decade projekt legfőbb innovációja egy olyan íróasztal volt, amelynek a magasságát tetszés szerint lehetett állítani. Az íróasztalt tizenkét másodperc alatt lehetett a legmagasabb pozícióba (117 cm-re) állítani, kezdetben egy tekerőkar, később egy elektromos motor segítségével. Terhelhetősége 120 kilogramm volt, amely jól mutatja, hogy számítógépeink mennyivel könnyebbek lettek azóta. Ma a munkavállalók már választhatnak az ülő és az álló pozíció között is, emellett nagy előrelépés történt az egészség tekintetében szintén fenntartható munkahelyek kialakítása terén is. A Decade projekt ma már mérföldkőnek számít a Kinnarps történetében. A Decade az egész világon kikövezte az utat az állítható magasságú íróasztalok és az egészségesebb irodai környezet számára egyaránt.

kép©Kinnarps

MA MÁR TERMÉSZETES, HOGY AZ ÍRÓASZTAL-TERMÉKCSALÁDOK ÁLLÍTHATÓ MAGASSÁGÚ MODELLT IS TARTALMAZNAK. 25 ÉVE, AMIKOR A KINNARPS ELSŐKÉNT MEGJELENT A PIACON ÁLLÍTHATÓ 
MAGASSÁGÚ ÍRÓASZTALÁVAL, MÉG NEM EZ VOLT A HELYZET. EZ AKKORIBAN FORRADALMI ÚJDONSÁGNAK SZÁMÍTOTT, AMELYET JÓ NÉHÁNYAN MEG IS KÉRDŐJELEZTEK. 

Elisabeth SLUNGE, márka-, termékcsalád- és formatervezési igazgató, KINNARPS

4. TETTRE KÉSZ MUNKATÁRSAK
kellemes irodai környezetben

A fenntartható szakmai környezet kialakítása során mindenképpen arra kell törekedni, hogy szabályozni tudjuk
a minket körülvevő technológiát. Az, hogy a digitális eszközök életünk minden szegletében jelen vannak, nem egyértelműen pozitív jelenség. Mivel folyamatosan elérhetőek vagyunk, intelligens eszközeinkre sűrűn érkeznek értesítések, amelyek megzavarhatják biológiai óránkat, és főként az alvási ciklusunkra, valamint koncentrációs képességünkre gyakorolnak negatív hatást.
Bizonyított tény, hogy a technológia függőséget okoz és kontroll hiányában könnyen kialakulhat az úgynevezett „technológia okozta fáradtság”, amikor elménk soha nem pihen. A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését talán a technológia ezen aspektusa nehezíti meg a legjobban, mivel beérkezett üzeneteink folyamatosan a szemünk előtt vannak okostelefonunkon és laptopunkon egyaránt.
Skandináviában a technológia okozta fáradtság kezelésére már több módszert is kifejlesztettek. 2011-ben például Svédország legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója, a Telia-Sonera egy olyan ingyenesen letölthető programot tett elérhetővé, amelynek segítségével az ügyfelek meghatározott időtartamra letilthatják az internetet. 

A TeliaSonera a nyári időszakban internetmentes övezeteket is kialakított Svédország több részén.
Világszerte számos olyan okostelefonos alkalmazás érhető el, amely hozzásegíti a felhasználókat a meghitt, békés állapot eléréséhez, mint a meditációs alkalmazások vagy az összes alkalmazás kikapcsolását lehetővé tevő funkció. A technológia okozta fáradtság nem csupán a magánélet és a munka között okoz feszültséget, hanem a hagyományos értelemben vett munkaidő alatt is gyakran problémákhoz vezet. Felvillan az új e-mail érkezését jelző ikon, érkeznek az azonnali üzenetek – az okostelefonos alkalmazások és a közösségi média megnehezíti, hogy elmélyülten koncentráljunk feladatainkra, emellett az értekezleteket is megzavarhatja.
Meglepő módon nem csak az átlagos felhasználók, hanem a legnevesebb digitális szakértők is küzdenek ezzel a problémával. A Google-nél például minden megbeszélés előtt rögzítik, hogy a résztvevők bevihetik-e laptopjukat, emellett pedig előnyben részesítik a kézírást a digitális feljegyzések készítése helyett.
Annak felismerése, hogy a technológia okozta fáradtság valóban létezik, valamint komoly következményekkel jár és nehezen kezelhető, valószínűleg nagy mértékben hozzájárult ahhoz ,hogy a munkáltatók olyan munkahelyek kialakítására törekednek, ahol a technológia kevésbé látható, és a terek megjelenését az otthonokban is alkalmazott design elemek uralják. A cél nem az, hogy visszaszorítsuk a digitális megoldásokat az analóg megoldások javára, hanem annak tudatosítása, hogy a jó ritmusú munkához ötvözni kell az adott gondolkodási folyamathoz illeszkedő gyakorlatokat és környezetet. A jövő munkahelyeinek kialakítása egyensúlyt fog teremteni a termékek és a környezet között, így csökken a technológiából eredő fáradtság és egyúttal a munkahelyek is homogénebbé válnak.

MÁR NEM VISZEM BE A SZÁMÍTÓGÉPEMET A MEGBESZÉLÉSEKRE. ÁLTALÁBAN INKÁBB JEGYZETFÜZETBE ÍROK. A JEGYZETFÜZET ÉS A KÉZÍRÁS EGÉSZEN MÁS TUDATÁLLAPOTOT EREDMÉNYEZ, MINT A BILLENTYŰZET HASZNÁLATA. SZERINTEM EZ A GOOGLE MAJDNEM MINDEN MUNKATÁRSÁRA IGAZ.

NICKLAS LUNDBLAD, KÖZPOLITIKÁÉRT ÉS KORMÁNYZATI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS IGAZGATÓ, GOOGLE

DESIGN TIPPEK

4.1 VISSZA AZ ANALÓG MEGOLDÁSOKHOZ

A munkahelyek kialakítása során a digitális és az analóg megoldásoknak ugyanakkora figyelmet kell szentelni, mivel mindkettő jelenléte szükséges egy jól működő munkahely megteremtéséhez. Az épületeken belül érdemes kialakítani olyan tereket, ahol csendben, zavaró digitális tényezők nélkül lehet megbeszéléseket folytatni vagy dolgozni, és ezekben a terekben lehetőséget kell biztosítani analóg tevékenységek (rajzolás, kézzel való írás vagy könyvolvasás) végzésére is.

4.2 A LÁTVÁNY ÉS A TAPINTÁS SZEREPE

A heterogén kialakítású terekben hasznos, ha az egyes tárgyak anyaga és formája is egyértelműen közvetíti, hogy analóg vagy digitális eszközről van-e szó. A modern technológiát képviselő tárgyaknak a megjelenése is legyen modern – a hagyományos eszközök pedig természetes és egyszerű megjelenést közvetítsenek.

fotó © Kinnarps

5. MAGÁNY - AZ EMBERKÖZPONTÚ IRODA -
21% azon fiatalok aránya, akik a magányt tartják egyik fő aggályuknak

Mivel a digitális eszközök egyre inkább lehetővé teszik, hogy a munkavállalók rugalmasan dolgozzanak, a munkahelyek vezérlő és szabályozó funkciója egyre jelentéktelenebbé válik az egyéb funkciók mellett. A design általi vezetés ésszerűsége gyorsan változik, így a vállalati terek egyik legfontosabb szerepe napjainkban egy olyan környezet biztosítása, amely támogatja az egyéneket aktuális feladataik elvégzésében és segít az összpontosításban. Olyan emberközpontúbb megközelítésre van szükség a tervezés területén, amely elsősorban lelki igényeikhez igazodva lehetővé teszi az egyének számára, hogy a legjobb megoldást válasszák céljaik eléréséhez.
Az iroda mindig is fontos találkozóhelynek számított az emberek életében. Ha megfelelően van kialakítva, akkor napjainkban is egy olyan helyet jelent, ahol közösen dolgozhatunk, a csapat részeként működhetünk, otthonosan érezhetjük magunkat és ápolni tudjuk emberi kapcsolatainkat. Az irodai terek még ma, a mobil munkavégzés korában is a vállalati kultúra csomópontjaként működnek. A szociális csomópont szerepkör egyre fontosabbá válik a munkatársak egészsége és megelégedettsége szempontjából. Ez különösen a fiatalok esetében igaz:

a 18-24 év közötti korosztály 21%-a a magányosságot nevezi meg egyik legnagyobb aggályaként.
Ha a munkavállalók otthon érzik magukat, amelyet akár a csoportot jellemző műalkotások jelenléte is elősegíthet, megnő a vállalat iránti elhivatottság, és teret kap a vállalati kultúra. A vállalatokat az ötletek és a gondolatok természetes áramlása viszi előre.
Annak következtében, hogy a dolgozók egyre rendszertelenebbül fordulnak meg a munkahelyeken, illetve az irodai és az otthoni munkavégzés határai egyre inkább összemosódnak, már nincs szükség arra, hogy az irodák letisztult, gépies megjelenést sugározzanak.

6. EMBEREK VAGYUNK, ÉS EMBERI KAPCSOLATOKRA VAN SZÜKSÉGÜNK
- ÚJ JELSZÓ A DESIGN TERÜLETÉN

Az új heterogén munkahelyek bútorai akár otthon is megállnák a helyüket. Az irodabútor-tervezőknek ezért a következő kérdést kell feltenniük: „elfogadnám ezt a bútort akár az otthonomban is?”

ANNAK ELLENÉRE, HOGY SOKAN TISZTÁBAN VANNAK AZ ELLENKEZŐJÉVEL, MÉG MINDIG TARTJA MAGÁT AZ AZ ELKÉPZELÉS, HOGY MINDENKI OTTHONRÓL SZERETNE DOLGOZNI, ÉS AZ IRODA EGY IDEJÉTMÚLT FOGALOM. AZ EMBEREK NYILVÁN NEM HETI ÖT NAPOT SZERETNÉNEK AZ IRODÁBAN TÖLTENI, DE MÉG ÍGY IS ARÁNYLAG GYAKRAN FORDULNAK MEG OTT, ÉS JÓ ÉRZÉS TUDNIUK, HOGY TARTOZNAK VALAHOVÁ. EGYENSÚLYT KELL TEREMTENI.

Wayne HEMINGWAY, alapító, HEMINGWAY DESIGN

Ha az emberek hatékonyan tudnak dolgozni saját otthonukban, vagy akár hotelekben és kávézókban, akkor az irodának is ezekhez hasonló kialakításokkal kell rendelkeznie. Természetesen nem arról van szó, hogy az iroda beköltözzön az emberek otthonába. Inkább arról, hogy az irodák a vendéglátóipari egységek belső tereit utánozzák, amelyek viszont az otthoni környezethez igazodnak és amelyeket az esztétikus megjelenés érdekében különféle designnal kapcsolatos gondolatokkal és ötletekkel egészítenek ki. A munkahelyeknek fel kell vennie a versenyt az otthoni munkavégzés kényelmével, ezért a steril megjelenés helyett inkább az alkalmazottak jó közérzetét kell szem előtt tartani ahhoz, hogy kreatív és hatékony munkát végezzenek.
Az irodák emberközelibbé tétele érdekében érdemes az emberi érzékeket (az érintést, a látást, a hallást, a szaglást és esetleg az ízlelést is) figyelembe venni a kialakítással kapcsolatos döntések során – ezáltal a munka áramlása is fenntartható módon megy végbe. Az öt érzékre alapuló megközelítés a marketinghez hasonlóan a munkahelyek tervezése során is egyre nagyobb szerepet kap. Ennek szellemében a tevékenységalapú munkakörnyezet, ahol az irodai terek az egyes feladatokhoz idomulnak, egyre elterjedtebbé válik. Ez a fajta kialakítás erősíteni tudja a közösségi érzést, amely a vállalati értékek fontos részét képezi. A vállalati értékek miatt érzik úgy az alkalmazottak, hogy egy adott vállalatnál érdemes dolgozni. Az irodába nem csak dolgozni járunk be, hanem sokkal inkább azért, hogy egy közösség részének érezzük magunkat – és fontos, hogy úgy érezzük, az iroda egy élő közeg. Emellett természetesen az irodában végzett munka szerepe sem elhanyagolható.

A Leesman egyik felmérése szerint a 70 000 válaszadó mintegy 17%-a dolgozik otthonról.

„A kultúra megeszi a stratégiát reggelire” szólás tehát megállja a helyét. Egy iroda társadalmi kontextusa nagy mértékben függ a designtól, azaz egy élő, lélegző vállalati kultúra esetén a munkatársak a belső terek kialakítása iránt is motiváltak, legyen az egy közösen választott műtárgy, vagy egyéni választások összessége. Lehetőség nyílik egy olyan kultúra kialakítására, amelynek révén a munkahely az emberi természethez alkalmazkodó hellyé válik. Ez pedig jobb egyensúlyt teremt a munka és a magánélet között: a két terület elkülönül, de egészséges és rugalmas módon kapcsolódik egymáshoz.

szöveg:Kinnarps



Kapcsolódó

Emberközpontú építészet: várostervezéstől az irodabelsőkig

Emberközpontú építészet: várostervezéstől az irodabelsőkig

Az Agora Budapest londoni építésze és a Kinnarps „Next Office” szakértője tartott inspiráló előadást.

Mennyit ér a fenntarthatóság a belsőépítészetben?
  • 2018-01-31 20:38
  • Tér

Mennyit ér a fenntarthatóság a belsőépítészetben?

A fenntarthatóság rendkívül sürgető kérdés a jövő belsőépítészei számára. 

A jövő irodája Skandináv erdő stílusban
  • 2017-11-27 16:19
  • Tér

A jövő irodája Skandináv erdő stílusban

Skandináv erdő hangulatban született újjá a Kinnarps legújabb trendeket felvonultató bemutatóterme.

A formatervezés és a coworking kulisszatitkai

A formatervezés és a coworking kulisszatitkai

Miben nyújt mást a legfiatalabb hazai formatervező-nemzedék, hogyan egészíti ki munkájukat a design újságírás és mindez hogyan kapcsolódik a coworking terekhez?

Újdonságok és trendek a Stockholmi Design Hétről

Újdonságok és trendek a Stockholmi Design Hétről

Február 7.-én 15. alkalommal nyitott meg kapuit a Stockholmi Furniture & Light Fair.

A Mylan budapesti irodája
  • 2017-02-08 12:27
  • Tér

A Mylan budapesti irodája

A belső tér kialakítását a svéd irodabútor specialista Kinnarps magyarországi csapatára bízták.

Hirdetés