Hirdetés

Tervezői meetup a jövő irodatereinek perspektíváiról.

Az irodaterek tervezése a közelmúltban az építészet és a belsőépítészet egyik legizgalmasabb, legdinamikusabban fejlődő ágává vált, napjainkban azonban mindez hatványozottan igaz. Míg korábban az volt a jellemző, hogy meglehetősen egysíkúan, leginkább esztétikai, illetve tüneti oldalról kezelte ezeket megrendelő és tervező, szerencsére napjainkban egyre inkább jellemző, hogy a maga komplexitásában kezeljük a kérdést.

Fotó: Baksa Gábor

Ebben kíván segítséget nyújtani a Kinnarps most útjára indított, Perspektívák című meetup-sorozata, amelynek első állomásán vezető építészirodák tervezői, Demeter Nóra (Demeter Design Studio), Sárosdi-Mádi Krisztina (MádiLáncos Studio) és Schreck Ákos (Minusplus) izgalmas beszélgetés során elemezték a legújabb trendeket.

Általánosságban elmondható: ma sokkal több időt töltünk a munkahelyünkön, mint korábban. Napjainkban pedig már azt is nagyon nehéz megfogni, hogy milyen munkafolyamathoz mi az ideális környezet. Éppen ezért nagyon fontos az alapos előzetes vizsgálat és igényfelmérés, esetünkben a munkatér-analízis, amely házon belül térképezi fel az igényeket. Hiszen nincs két egyforma cég, nem lehet sablon megoldásokkal lefedni az elvárásokat, szükségleteket, és ideális esetben az új irodatér megalkotása egyben alapos önmegismerés is a cég életében.

„Egyre többet foglalkozom vele, mégis egyre kevésbé tudom, mit is takar az iroda fogalma” – elemezte Schreck Ákos. „10 éve ez még relatíve tiszta volt, de ma már teljesen átalakulóban van ez a terület. Az új technológiák hatására minden változik, a szállodaipar, a közlekedés, az oktatás… és számít természetesen a generációváltás is. Éppen ezért nagyon izgalmas építészként ez a kihívás. Olyanok vagyunk mi tervezők, akár egy coach: meg kell vizsgálnunk a cég életének tükrében, hogy honnan hova szeretnének eljutni. Sokan azzal keresnek meg minket, hogy kell egy csocsószoba az irodába és le kell ültetni ennyi és ennyi embert – de valójában nem erről szól a dolog.”

Fotó: Baksa Gábor

Az inspiráló és a dolgozók jóllétét, jó közérzetét szem előtt tartó és segítő munkakörnyezet ma már elengedhetetlen a kiváló munkavállalók bevonzásában és megtartásában. A dolgozók új generációjának szemében a hűség fogalma alaposan átértékelődött.

„A munkavállalók fiatal generációinak nagyon fontos a környezet: a munkavállaló megtartása szempontjából az ő esetükben jellemzően nem a pénz a meghatározó, hanem a munkakörnyezet” – fejtette ki Mádi Krisztina.

Demeter Nóra szerint ugyanakkor a megbízók sokszor nem értik meg, hogy egy irodatér nem attól jó, hogy gegek vannak benne: néha azt érezni, hogy a megbízó úgy gondolja, a díszlet értékű tér már elegendő a munkavállalók behorgonyzásához.

„Azonban a valóság ezzel pontosan ellentétes: az értékteremtő, időtálló, kevesebb, de jó tér az, ami célravezető, így tudunk generációkon átívelő, időtálló irodát létrehozni. Nem attól jó egy tér, hogy ott vannak a gegek, hanem attól, hogy komoly funkcionális elemzés alapján épül fel. És ennek során nemcsak tervezők vagyunk, hanem pszichológusok is.”

Fotó: Baksa Gábor

Fontos kérdés, és a projekt sikere szempontjából gyakran meghatározó is, hogy az építész mikor kapcsolódik be abba: valószínűleg nem mondunk újat azzal, hogy sokkal jobb a végeredmény akkor, ha már a korai fázisban. Amint az előadók elmondták, gyakori, hogy olyan 20 éves épületekkel dolgoznak, amelyeknél például az épületgépészeti megoldások már azok megépülésekor sem számítottak elég jónak. Pedig az épület adottságai az iroda adottságait is meghatározzák.

„Ne a parkolórendszerből adódjon a pillérkiosztás, fontos lenne, hogy új tipológiákat tudjunk a megrendelő elé rakni. Ne zserbó legyen az épület, szintenként ismétlődő sablonokkal, hanem egy gyümölcskenyér. Ahol a ház egészében érdekes tereket találunk.” 

A bátorság persze nem megszokott a piacon, legalábbis Magyarországon még nem. Demeter Nóra szerint a piac itthon még ritkán mer egy nem maximum kiépítettséggel kijönni, pedig például Koppenhágában már gyakran találkozni azzal, hogy fele akkora egy telek beépítettsége, mint amekkora a szabályozás szerint lehetne. A tervező rámutatott: a projektbe „belandoló” belsőépítész nagyon jó helyzetben van, mert egy emberközpontú világot kap. Építész és belsőépítész mondhatni kéz a kézben dolgoznak. Miért is ne lehetnének egy irodaházban áthatoló átriumok fákkal? Persze a megrendelő reakciója itthon még valószínűleg az lenne: Jézusom, mennyi négyzetméterrel kevesebb.

„Pedig lehet, hogy ez még anyagilag is bejönne az így elérhető magasabb négyzetméterárnak köszönhetően” – egészíti ki Schreck Ákos.

Fotó: Baksa Gábor

Újra és újra szóba kerül a beszélgetés során, hogy az igényes tervezői munka mennyire fontos, ennek egyik sarokköve pedig a tapasztalat útján való tanulás. Mádi Krisztina felvetette, hogy az építészek nem ismerik a házaik utóéletét. Működött-e a pillérraszter, jó volt-e a vizesblokk, lehetett-e jól működő irodát csinálni?

„Mindig visszajárunk azokba az irodákba, amelyeket mi terveztünk, és fel kell vállalni, hogy valaki leköpdös: példa erre az az iroda, ahol a titkárnőket a megbízó kérésére egy ablaktalan helyiségben kellett elhelyezni. Ha látjuk, hogy mi működik, mi nem, abból lehet a legtöbbet tanulni.”      

És hogy melyek a jövő legizgalmasabb trendjei?

„A zserbó bériroda blokkot töröljük el” – véli Schreck Ákos. „Nagyon rossz, hogy még mindig keletkeznek újabb és újabb ilyen típusú épületek. Még most is épülnek térileg unalmas épületek. Izgalmas trend fura funkciókba telepíteni irodát, a tech cégek például nagyon keresik ezeket, bár kevés a valóban izgalmas helyszín.A digitalizáció ellenpontozására fontos, hogy visszatérjünk a nyers, valóságos dolgokhoz, a taktilis, érzékletes felületekhez.”

A megvalósult példák egyébként a megbízók edukálásának legjobb eszközei – hiszen amíg ő nem áll az ügy mellé, addig nem beszélhetünk sikerről. Demeter Nóra elemzése szerint sokszor a megbízó a végén érti meg, hogy az ember miért is küzd: mitől legitim az adott térstruktúra, anyaghasználat. Legtöbbször a végén a következetesség meghálálja magát. A szakemberek egyöntetűen arra jutottak, hogy meg lehet változtatni a megrendelő hozzáállását, de az elkötelezettség elengedhetetlen mindehhez.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Eladták a Nordic Light Trio irodaházat egy dél-koreai befektetési alapnak

Eladták a Nordic Light Trio irodaházat egy dél-koreai befektetési alapnak

A Paulinyi-Reith & Partners által tervezett épület 98%-át már kibérelték.

Park22 néven épül új üzleti park a Camponánál

Park22 néven épül új üzleti park a Camponánál

A White Star Real Estate, park22 néven új üzleti park építésébe kezd a Campona tőszomszédságában.

Skandináv minimalizmus, letisztult formavilág

Skandináv minimalizmus, letisztult formavilág

Egyszerű formavilág, funkcionális térhasználat: a Nordic Light Trio.

Hirdetés