Hirdetés

Digitális stratégiába és service designba fektetnek a múzeumok a pandémia után.

Európa-szerte és a tengerentúlon is egyre kevesebb korlátozással üzemelnek újra a múzeumok. A pandémia alatt szerzett tapasztalatok azonban sok olyan változást hoztak, amelyek hosszú távon alakítják át az intézmények stratégiáját. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) kutatása szerint a kiállítóhelyek 77%-a tervezte digitális stratégiájának megújítását egy évvel a pandémia megjelenése után. A fókuszba tehát a digitális bővülés és az egyre inkább személyre szabott látogatói élmény kerül. A változásokkal a magyarországi intézményeknek is érdemes lépést tartani.
 


A pandémia első szakaszában a teljes lezárások azonnali reakciókra késztették a múzeumokat: az intézmények teljes tevékenységét át kellett szervezni, az online tér miatt pedig újfajta tartalomgyártásra kellett átállni azoknak, akik folyamatosan kapcsolatban kívántak maradni a látogatókkal. A fokozatos újranyitás során – főleg a távolságtartási szabályok miatt – a múzeumi terekben számos ponton új gyakorlatot kellett bevezetni, amelyek alapvetően határozták meg a látogatói élményt, s ezzel párhuzamosan az online fejlesztéseknek is tovább nőtt a szerepe.
 



Az Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata (NEMO) 2021-es felmérése szerint tavaly a múzeumok 75%-a növelte közösségi média aktivitását, 53% pedig a videós tartalmak gyártását növelte vagy kezdte el a korábbi gyakorlathoz képest. Ugyanakkor a múzeumok 80%-a jelölte meg, hogy a digitális eszközök bővítéséhez és az átalakuláshoz további segítségre van szüksége.
 
Idén a világ nagy részében már nyitva vannak a múzeumok, a látogatók viszonya azonban részben átalakult: az online felületeken, különösképpen a közösségi média felületeken megnövekedett a múzeumi tartalmak fogyasztása a fiatal korosztály körében is. Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok és a megváltozott látogatói igények tehát hosszú távon átalakítják a múzeumok működését: egyre fontosabb a digitális stratégia, az online tartalomgyártás és az, hogy ez miként van integrálva a szolgáltatás teljes folyamatába. Ezt az integrált folyamatot a service design fogja össze, így erre a szemléletre nemcsak a pénzügyi, a gazdasági vagy a magán egészségügyi szektorban, hanem a kulturális iparágakban is egy nagyobb igény mutatkozik.

„A service design a látogatói útvonal egyes pontjait veszi górcső alá tág eszköztárral, ami a UX designtól, a kommunikáción, a HR-en át akár belsőépítészetre is kiterjedhet. Majd ezeket a területeket összehangolva szervezi át a szolgáltatás egyes pontjait a legapróbb részletekre is figyelve. Ennek a tudatos tervezésnek a hatása sokszor nagyobb lehet, mint gondolnánk.

Munkatársaimmal 2021 tavaszán a Közlekedési Múzeum Volt egyszer egy Északi című időszaki kiállítására készülve alkalmaztuk ezt a módszertant. Service design szempontból külön kihívást jelentett, hogy a kiállítás a többség előtt még kevésbé ismert, nem bejáratott helyszínen valósult meg. Feltérképeztük a teljes látogatói útvonalat – a kiállításról való tájékozódástól a tényleges látogatásig és utána –, majd ezeket figyelembe véve terveztük meg az online felületet és jelenlétet, valamint a látogatói élményt támogató helyszíni eszközöket. A sikert jól mutatja, hogy a tárlat 30.000-nél is több látogatót vonzott, és az online felületeken is kimagasló aktivitást értünk el”

– emeli ki Misetics Mátyás, a MITTE Communications kreatív vezetője, aki évek óta foglalkozik a kulturális területen alkalmazható service designnal, s tapasztalataival a hazai múzeumi szakembereket is segíti.
 

A service design tehát a látogatói élmény köré szerveződő problémák megoldására létrejött holisztikus megközelítés. Kiemelten vizsgálja, hogy látogatóként mit kapunk a személyes jelenléttel és hogyan válik például egy múzeumi látogatás kompromisszumoktól mentes élménnyé.

Ma már szinte minden látogatás az online térben kezdődik: ott történik a bevonódás és az elköteleződés az iránt, hogy ellátogatok a múzeumba. Ebben a megközelítésben ezért kiemelt szerepe van az online eszközöknek, egészen onnan, hogy miként találkozik a látogató a kiállítás hírével a digitális térben, milyen az online jegyvásárlás élménye, odáig, hogy a kiállításról hazatérve mit oszt meg a közösségi média felületeken.

A múzeumi térben pedig a látogatói irányítást és a térrendezést is befolyásolja: kiemelten fontos, hogy a használt megoldások összhangban legyenek a márkaidentitással és az urbanisztikai környezettel is. A különböző vizuális rendszereknek pedig nemcsak a szabályozás kell, hogy a célja legyen, hanem extra tartalmat is kell, hogy adjon a látogatónak. Elég csak egy olyan egyszerű példára gondolnunk, mennyire más a múzeum előtti sorban állás, ha a kiállítás élménye már abban a térben elkezdődik, akár egy kültéri installációval vagy egy, az előtérben megtekinthető vizuális tájékoztatóval. A digitális fókusz és a service design szemlélet alkalmazása a hazai múzeumoknak is lehetővé teszi, hogy a látogatók valóban 21. századi élményt kapjanak és hosszú távon elkölteleződjenek az intézmény iránt.

 

Forrás: sajtóanyag




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

David Cronenberg Vinylize-ban a Star Trekben

David Cronenberg Vinylize-ban a Star Trekben

A budapesti szemüvegmanufaktúra keretét viseli a biohorror atyja.

Különleges megvilágításban ismerhetjük meg Isztambul új modern múzeumát

Különleges megvilágításban ismerhetjük meg Isztambul új modern múzeumát

Az ABB vezető globális technológiai vállalat Frozen Music című videosorozatának következő része az új Isztambuli Festészeti és Szobrászati Múzeumot mutatja és világítja be.

Két nyertes a Mathias Corvinus Collegium megújuló központjára kiírt pályázaton

Két nyertes a Mathias Corvinus Collegium megújuló központjára kiírt pályázaton

A nyertes épületpályázatok tükrözik a tehetséggondozás szellemiségét és harmonizálnak a városi környezettel.

Hirdetés