A Koreai Kulturális Központ július végéig látogatható médiaművészeti kiállítása.

Csak egy kívülállónak, és csak első pillantásra nehezen érthető, hogyan hozható közös nevezőre Korea hagyományos kulturális öröksége, a hangul írás, az ország nemzeti költője, Jun Dongdzsu, valamint a legmodernebb vizuális művészet. A Koreai Kulturális Központ két és fél évvel a kortárs építészet reprezentálása után ismét erős kiállítást hozott össze. 
 

Nem igazán tudtuk, mire számítsunk a Koreai Kulturális Központban április közepén megnyílt – és egészen július 29-ig látogatható – Közös ihlet: hangul Jun Dongdzsu költészete nyomán című kiállításon. A helyszínen aztán ráleltünk egy járható ösvényre: előbb maguk a kiállított alkotások ragadtak meg, aztán rajtuk, a történetükön keresztül szépen lassan összeállt a mozaik.
 

A király és a költő

Kim Na Ri: Csillag (Fotó: OCTOGON)

Legyen most a kiindulópont a hangul írás, a többezer éves koreai kultúra sarokköve, amelyet 1443-ban alkotott meg Szedzsong király. Jelentős tett volt: egyrészt a saját írásrendszerrel levált az ország az addig használt kínai írásról, másrészt a fonogramokból (magán- és mássalhangzók kombinációiból) álló szótagokkal szinte minden beszélt nyelv hangjait le lehet írni. Mivel összesen csak 24 gyökből áll, nagyon könnyen tanulható, így hatalmas lépés volt már a feltalálása idején az analfabetizmus felszámolásához.

Jun Dongdzsu (1917-1945) az ország nemzeti költője, aki a japán gyarmatosítás idején élt, és az ország függetlenségének visszaszerzése előtt néhány hónappal halt meg. Jun Dongdzsu hangullal írt versei gyönyörűek és líraiak, költészetének meghatározó témája a szerelem, a bánat, és a nemzeti ellenállás.

Itt is vagyunk a keleti kultúrát sűrűn átszövő kalligráfiánál, írott nyelv, költészet és festészet metszéspontján, másfelől a kiállító művészek Jun Dongdzsu újraértelmezései messze túlmutatnak a kalligráfián.

Jun Dongdzsu szellemiségét idézik, de a mai Koreára reflektálnak a kortárs műalkotások. Eszközkészletük rendkívül változatos és modern – érthetően, ha a csúcstechnológiában és okoseszközökben a világ élvonalához tartozó Koreára gondolunk. A kiállított művekben hol direkt módon, hol csak (nagyon) áttételesen jelenik meg az írás szépsége, és maga a kiállítás is sokkal nyitottabb: egyfajta beszélgetés is Korea múltjáról és jelenéről, de még annál is több, egyetemes kérdéseket tárgyal, túl Keleten és Nyugaton.
 

124 vers, 10+9 szó

A kiállításhoz a Savina Múzeum a Koreai Tudományos és Technológiai Intézetet (KISTI) kérte fel, hogy végezzen big data elemzést Jun Dongdzsu szóhasználatáról. A költő 124 művét vizsgáló elemzés során kapott kifejezések felvillantják Jun gondolatait és érzelmei világát, valamint tudatosságát. Jun verseiben a leggyakrabban használt szó az én. A következők: éjszaka, egy, szem, szív, ég, ember, hang, szél és utca. Az utolsó kilenc szó pedig: mi, reggel, arc, ősz, gyermek, csillag, dal, hold és gondolat.

Ezeket a szavakat osztották aztán ki a kiállításon résztvevő képzőművészeknek, akik 27 különféle médium (videó, festészet, szobrászat, fotográfia, stb.) használatával értelmezték újra azokat.

Hwang Seon Tae: Tér napfénnyel (Fotó: OCTOGON)

Jóllehet, a kiállítás néhol futurisztikus, rengeteg támpontot kapunk a befogadáshoz, így (bár előny) nem feltétlenül kell tudni koreaiul.
 

Van Gogh, filmművészet és QR-kód

A helyszínen a szokásos feliratok, tájékoztatók is segítenek. Az anyag egy része éppen úgy befogadható, mint egy hagyományos múzeumban, mint például Yang Dae Won Vágyakozás – Gyermek és Vágyakozás – Éjszaka című munkái. Nem festményt írunk, miután az anyaghasználat (koreai papír, akril, föld, pamut, kávé, lenolaj, ragasztó) ezeket a képeket is formabontóvá teszi.
 

Yang Dae Won: Vágyakozás – Éjszaka; Vágyakozás – Gyermek (Fotó: Koreai Kulturális Központ)

Aztán megállunk Lee Lee Nam flash grafikákat idéző, közel hatperces részekben ismétlődő mozgóképénél, melynek már a címe – A csillagok számolása, csillagos éjszaka – is utal Van Goghra. A világszerte ismert újmédia-művészt tarthatjuk a videoművészet atyjaként tisztlelt, 2006-ban elhunyt Paik Nam June örökösének is. A Csillagok... videó asszociációk gazdag tárházát kínálja önmagában nézve is, és talán más szavakkal, de szinkronba kerülünk az alkotói szándékkal:

a Junt fiatal költőként ábrázoló figura az éjszakai égboltnak szavalja verseit, a szavai csillagokként világítanak, némi fényt, vigasz nyújtva a sötét, szomorú korszakokban.

Mivel a csillagokat az égre dobó emberalaknak csak a kontúrja látszik, helyszíntől és időtől függetlenné válik az értelmezés, sőt a címbéli utalás szándékosan egyetemes irányba viszi el a koreai múlt ihlette videót, melynek legnagyobb ereje mégis talán abban van, hogy már a puszta nézése is kiváltja a fent megfogalmazott érzéseket.
 

Lee Lee Nam: A csillagok számlálása, csillagos éjszakaFotók: Koreai Kulturális Központ


Számos kiállított mű képes hasonló hatást kiváltani, miközben azon kapjuk magunkat, hogy önkéntelenül is több eszközt használunk a befogadáshoz, ezúttal a szó fizikai értelmében: lapozgatjuk a nyomtatott és az online katalógust, mobillal fotózunk, videózunk, majd ugyanannak a mobilnak a QR-kód olvasójával jutunk több információhoz. Mindez csak jön magától, semmi kimódolt nincs benne.

És végül bármennyire is segít a művek univerzális érvényessége, egyáltalán nem kényszerülünk mindig kívülállóként értelmezni azokat, ugyanis a koreai kultúra intenzív jelenléte az elmúlt években minimum ismerőssé tette e távoli ország számtalan kulturális értékét, gondoljunk csak az itthon is népszerű filmekre, a csúcstechnológiára, vagy akár a lezárt, akár a Liszt Ferenccel gazdagodott Szöulra.
 

A Közös ihlet

Egyre több közös pontot találunk tehát, ilyen szempontból érdemes kiemelni Kim Bum Su Mozi című celluloid, akril, LED képét, amelyet a kiállításon is sokan nézegettek hosszasan, közelről, távolról, a kép előtt sétálgatva:
 

Fotó: Koreai Kulturális Központ

A New Yorkban diplomázott művész fő anyaga a fény, és a még az analóg időkben használt filmanyag. Mint a kiállítás oly sok képe, ez is dinamikus, „áramlik benne az idő”, ráadásul nemcsak a folyamatos jelen, de a befejezett múlt nyomaira is rálelhetünk, amennyiben a light-box a középkori ólomüveg ablakokat is megidézi. Az alapminta, a szív jól illeszkedik Jun Dongdzsu verseinek hangul karaktereihez, ugyanakkor egyetemes motívum is, ami felülírja a nyelvi korlátokat.

Az alkotói szándék szerint a Mozi egy filmjelenetre hasonlít: „örömöt és melegséget közvetít, hogy az emberek szerte a világon élvezhessék”, ahogy a katalógus írja. És valóban, az apró filmkockák közelről nézve felidéznek filmes élményeket, jeleneteket, találgatásra, beszélgetésre sarkallnak, magukhoz láncolnak egy időre.
 

Fotó: OCTOGON

Az izgő-mozgó LED-fal előtt állva érvényesnek érezzük a kiállítás egyik alapgondolatát, miszerint „egyes tudósok a Nagy Történelem fogalmát támogatják. Az emberiség történetét egyetemes léptékben szemlélve az olyan mesterséges felosztások meghaladására intenek, mint amilyenek a régiók, országok és etnikumok. Azt javasolják, hogy a Föld jövőjét holisztikus, átfogó perspektívából képzeljük el.”

A vizuális művészet korban, a művészet befogadásában is közelebb hoz bennünket egymáshoz, de magába épít több tudományos területet is, így a web 2 vagy az ipar 4.0 technológiájával dolgozó művészeti projektek valóban előkészíthet egy modern szintézist.
 

Közös ihlet: hangul Jun Dongdzsu költészete nyomán

2022. április 11. - július 29.
Helyszín: Koreai Kulturális Központ, kiállítótér

Szervezők: 
Koreai Kulturális Központ 
Savina Kortárs Művészeti Múzeum
Koreai Kulturális Cserealap

Közreműködők:
Koreai Tudományos és Technológiai Intézet 
Jun Dongdzsu Emléktársaság, Yonsei Egyetem 

Kiállító művészek: Kim Na Ri, Kim Bum Su, Kim Seung Young, Kim Chang Kyum,  Nam Kyung Min, Dabal Kim, Sung Dong Hun, Yang Dae Won, Lee Lee Nam, Choe Hyun Joo, Ham Myoung Su, Hwang Seon Tae

 


A kiállítás katalógusa elérhető a Központ issuu.com oldalán

 

 

A mi galériánkat pedig itt láthatod (kattints a nagyobb képekért és a képalákért): 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A Skanzenbe költözik egy magyar alapítású kibuc épület

A Skanzenbe költözik egy magyar alapítású kibuc épület

Ez lesz a Skanzen diaszpóra épületegyüttesének izraeli darabja. dr. Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató-helyettesének írása!

Hirdetés