Családi örökségből virulens és fontos vállalkozás, avagy egy 60 éves lakóházból lett szálláshely az egyik legszebb hazai hegyvidéki kiránduló- és nyaralóhelyen, a Mátrában.

Családi örökségből virulens és fontos vállalkozás, avagy egy 60 éves lakóházból lett szálláshely az egyik legszebb hazai hegyvidéki kiránduló- és nyaralóhelyen, a Mátrában.

Fotó © Jaksa Bálint

Andor bácsi egy olyan generáció tagja lehetett, akinek az élete a kelet-európai történelem sokszor kegyetlen „szeszélyei” folytán kalandosra sikerült. A második világháborút követően a Nagyvárad közeli Félixfürdőről telepítették ki Kisterenyére, majd onnan került Mátraszentimrére, ahol postamesterként dolgozott (innen tehát a szálláshely neve). Andor bácsi háza 1955-ben épült vályogból és kőből, az örökösök, a bácsi rokonai jó ízléssel, tiszteletreméltó mód nem az épület lebontása, hanem megtartása, felújítása mellett döntöttek. A postamester háza szálláshely ma már, amiben az egykorvolt eredetiekhez hasonló tárgyakkal, bútorokkal, postai kiegészítőkkel hoztak létre kortárs (korszerű anyagok, egyedi szerkezetek, történetmesélős koncepció) enteriőrt, 150 négyzetméteren.   

Fotó © Jaksa Bálint

A belsőépítészetet, az enteriőr- és az arculattervezést egyaránt Kiss Miklós kezébe adták, ez egyértelmű garancia volt arra, hogy egységes, minden részletre kiterjedő designkoncepció szülessen. A lehetőségekhez mérten tágas, a szorosan vett funkcionalitást a narratív előadásmóddal nagyszerűen ötvöző terek születtek.

Fotó © Jaksa Bálint

Strapabíróak, jól használhatóak, egyúttal egy kor, a 60-as évek meghatározói a zöldkárpitos klubfotelek a társalgóban, de hasonlóan komfortos, egyszersmind a hegyvidéki környezetre utalóak a szomszédos léces háttámlájú karosszékek: első pillantásra számomra az 1900-as évek elején Thomas Lee tervezte Adirondac (hegyi) székek rokonai. Se szeri, se száma a falusi életmódra, valamint a postára utaló berendezési és használati tárgyaknak.

Fotó © Jaksa Bálint

Zománcos szűrőtálból, locsolókannából, vödrökből lett mennyezeti és asztali lámpák, szekrénynek remek postai trezorok (postás piktogrammal dekorálva nyilván), mindenféle méretű és korú telefonok, szépírásos, bekeretezett üdvözlőlapok – és a sor még folytatható. Számomra mindezeken fölül a belsőépítészeti részletek pontossága figyelemreméltó, mások mellett a pajtaajtó jellegű belső tolóajtók, illetve az egyik vendégszobából megközelíthető háló-galéria lépcsőfeljárója: ennek lécezett kialakítása, felöltöztetése már kipróbált, bevált eljárás, hiszen ez a könnyed, szemrevaló struktúra a tavaly bemutatott szegedi Emmaroz (OCTOGON 2014/8) szabóságot és szalont hasonlóan karakteressé varázsolta.

Szöveg: Molnár Szilvia
Belsőépítészet, enteriőrterv, arculat: Kiss Miklós
Fotó: Jaksa Bálint

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2015/7-es lapszámában.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kiss Miklós villáminterjú a typegoodness oldalán

Kiss Miklós villáminterjú a typegoodness oldalán

Az oktatási intézmények jelentősége nem elsősorban a tananyag elsajátításában rejlik – mondta egyebek mellett a designer.

A Gard’Ann cukrászda Kaposváron: szecesszió újragondolva
  • 2020-05-20 09:00
  • Deco

A Gard’Ann cukrászda Kaposváron: szecesszió újragondolva

Az erőteljesen szecessziós és art déco jegyeket magán viselő enteriőrt a Stühmer Csokoládégyár üzlete számára tervezték.

Kiállítása nyílt Kiss Miklósnak Dél-Koreában

Kiállítása nyílt Kiss Miklósnak Dél-Koreában

Ezúttal Inchonban mutatkoznak be az emogramok.

Hirdetés