Hirdetés

130 éves tervek és kiterjesztett valóság

A Millennium Háza a mai igényeket kielégítve is megőrizte az eredeti jellegzetességeit.

Hirdetés

A Millennium Háza néven újjászületett egykori Olof Palme Ház felújításában 130 éves tervdokumentumok, számtalan restaurátor, és egy lelkiismeretes portásbácsi is szerepet kapott. A műemléképület a mai igényeket kielégítve is megőrizte az eredeti jellegzetességeit.

A héten bemutatták a sajtónak, október 26-tól pedig a nagyközönség számára is megnyílik az egykori Olof Palme Ház, immár Millennium Háza néven. Az épület kívül, belül és a környezetében is számtalan érdekességet rejt, de a horizont időben is értelmezhető, vagyis a múltja, jelene, jövője is meglehetősen izgalmas.

A Millennium Háza a Liget legrégebbi épülete, éppen ezért a felújítás koncepciója a háború után megsérült belső struktúra helyreállítására koncentrált, illetve arra, hogy a mai közönség átélhesse ugyanazt, amit a korabeli publikum az épület avatásakor. 

Műcsarnok, szobrászműhely, Millennium Háza

A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak, és a korabeli kritikák szerint a kiállítás egyik legszebb eleme volt. Megépítésekor – az egyedülálló Zsolnay díszítéseknek köszönhetően – leginkább az épület színességét emelték ki, amelynek közepén az oldalszárnyakból kiemelkedő, csarnok fogadta a látogatót, melyből jobbra és balra nyíltak a kiállításoknak helyet adó termek. A színességet emelte ki a bejáráson is Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, mondván az épület

„színesebb, gazdagabban díszített, mint a környező országok neoreneszánsz épületei, máshol nem találni ilyet, ezzel megtestesít egy sajátos magyar stílust.”

De vissza múltba, a nyitány utánra, mert már akkor szűkösnek bizonyult a ház a műcsarnoki, kiállítási funkcióknak, ezért épült meg néhány évvel később a Ligetben a Műcsarnok jóval nagyobb, mai épülete. A Városliget közepén álló épület a második világháború alatt megsérült, és az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor belső kialakítása ipari, irodai jelleget kapott. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót találni neki. Az épület teljes körű megújítása a Liget Budapest Projekt keretében, 2017 és 2019 között valósult meg, az Archikon építésziroda tervei alapján.

A Millennium Háza főhomlokzata - Fotó: Liget Budapest

Különösek a felújításhoz kapott támaszok is: részben mindent dokumentáltak, tehát megmaradtak a Pfaff-féle tervek, részben pedig egy egykoron itt dolgozó portás hosszú éveken át begyűjtötte, és félretette a külső homlokzatról lehulló darabokat.

Rózsakert és Raffaello

A több mint 130 éves épület főbejárata elé a park tájépítészeti megújításának részeként egy, a századforduló hangulatát idéző, 1500 tőből álló rózsakertet is kialakítottak, amelyben egy új Zsolnay díszkutat is elhelyeznek majd. A tájépítészek az épület karakteréhez illeszkedően tervezték meg a Rózsakertet, amely így egyben a Millennium Háza előkertje is lesz. A Rózsakert területén korábban egy tucatnyi épület állt, jellemzően különböző pavilonok – ezeket ma a rózsalugas szimbolizálja. A főbejárat sokáig a túloldalon volt, ám az egykori kiállítási terület a mostani rózsalugasra nézett, tehát ahová az új főbejárat került.

„Az új Rózsakert helyét korábban keresztül vágta egy fal, látszik is, hogy kevesebb a fa a területen. Ebből most egy autóktól elzárt ligetes rész lett” – jegyezte meg Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője.

A gondosan megtervezett Rózsakert látogatói egy kis ízelítőt kaphatnak az új, úgynevezett „modern rózsafajtákból”, láthatnak néhány régi, de még ma is kedvelt fajtát a XVII-XVIII. századból, megismerhetik a félárnyékot tűrőket és a napon díszítőket, és találnak a rózsákkal jól társítható évelő virágokat is. A kiültetett fajták mellett jeltáblán lesz megtalálható a fajta neve, nemesítője, növekedési típusa, és a nemesítés éve. Padok, színes növénykiültetések tarkítják a területet, hogy az ide érkezők nyugodt környezetre leljenek: virágokkal, szökőkúttal, beszélgetésre és elcsendesedésre is alkalmas helyekkel.

Az épület, és előtte a Rózsakert - Fotó: Liget Budapest

A homlokzat eredeti állapotának helyreállítása érdekében minden részletre kiterjedő restaurátori terv készült az előkészítési fázisban. A munkálatok egyik legfontosabb vezérelve volt, hogy a díszítő elemeket lehetőség szerint ne mozgassák, hanem az eredeti helyükön restaurálják. A helyszínen mintegy 2000 elemet újítottak fel, míg külső restaurátor műhelyben további összesen 2500 kerámiát állítottak helyre. A sérült, illetve leesett, hiányzó elemeket – összesen több mint 2000 darabot – az épületről fennmaradt korabeli felvételek, illetve a Zsolnay mintakönyvek alapján sikerült az eredeti gyártási technológia alkalmazásával pótolni. Az épület homlokzatának tisztítását a különböző anyagtípusok figyelembevételével, nagy körültekintéssel végezték el.

A városligeti épület homlokzatán keverednek a reneszánsz motívumok és a középkori templomokat idéző faunfejek, de egyiptomi és görög nőalakokat, valamint perzsa szárnyas oroszlánokat is felfedezhetünk.

A növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között többször is feltűnik a három nagy reneszánsz művész-géniusz, Leonardo, Raffaello és Michelangelo arcképe. A restaurátori munkáról Sághi megjegyezte: „Azt gondolhatnánk, ma már ezt az egészet kinyomtathatnánk 3D-ben, de ez nem egészen így van”.

Óvatos múltidézés

Az értékőrzés mellett cél volt élő, tartalmas, látogatott teret is adni a Városligetben létrejövő új kulturális negyednek, ehhez pedig az épület belterét kellett értőn átalakítani. A külső teherhordó falak megmaradtak eredetiben, ám a belsőépítészeti kialakítás során elbontották az utólagos toldásokat, így visszaállítva az eredeti térszerkezetet. Ugyanakkor szükség volt finom gesztusokra, például a legnagyobb, így legfontosabb egybefüggő térben, a kávézóban, ahol eredetileg két oldalt volt lépcsőház, ám az átalakítás során ezeket kibontották.

„Mi úgy döntöttünk, az eredeti teret állítjuk vissza, de egy picit tekertünk rajta: most nem mennek le az egykori lépcsőház falai a földig, tehát csak jelezzük ezt a bazilikális teret, ami sokkal nagyvonalúbb, mint egykoron volt” – magyarázta Nagy Csaba.

A kávézóban – amelynek kialakítását Kiss Miklós designer végezte, az Archikonnal és a Liget Budapesttel együttműködve – van egy semleges, egy arany és egy zöld, így állnak össze a térsorok. „Akkor izgalmas valami, ha sok van belőle, vagy nagyon nagy” – idézte a bemutatón nem jelenlévő Kiss Miklóst Sághi, és mint utóbb az OCTOGON-nak elmondta, a designer-művész és a projekt vezetői között folyamatos párbeszéd, hosszas közös ötletelés után jutottak el a végül megvalósult koncepcióig.

Kávéházi szeglet - Fotó: Liget Budapest 

A kávézón kívül interaktív kiállítótér, egy múzeumpedagógiai terem, és egy oktatóterem fogadja a látogatókat az 1250 négyzetméter alapterületű épületben. Mivel ez utóbbi kettő még üresen áll, izgalmasabb volt a kiállítótér, ahol szinte időutazhatunk tabletek és kiterjesztett valóság segítségével. A tárlat elsősorban a dualizmus időszakára koncentrál: egy millenniumi földalatti kocsiban utazhatunk, a Városliget épületeit többméteres pop-up lapozó mutatja be, de egy AR-alkalmazás segítségével szelfizni is lehet Gábriel arkangyal mellett, a Hősök tere fölött. A Liget Budapest projekt eredményeként kialakuló Városligetet nagy részletességgel ábrázoló, egész szobányi méretű makett mutatja be.

Elkészült az új tetőzet is, mely az épület két szárnya fölött hatalmas üvegfelületeket kapott, így természetes fény is bevilágítja a belső tereket. Noha a falak helye, a színhasználat hű az eredeti állapothoz, belül falfűtés üzemel, és a ház BREEAM excellent minősítést kapott. Mint a bejáráson elhangzott, az egész Liget

„zéró emissziós zóna, sehol nincs gáz, talajszondák vannak, a megújuló energiák aránya pedig eléri a 34-36 százalékot. Ilyen fokozatú minősítést kiérdemlő műemléképület rendkívül kevés van, ez egyértelműen ritkaságnak számít világszinten is”.

Idén ősszel Európa legnagyobb kulturális városfejlesztésének, a Liget Budapest Projektnek több elemét is átadják. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületének tavaszi átadása után most a Millennium Háza van soron, de még szintén az ősszel birtokba vehetik a családok az ország egyik legnagyobb és legkomplexebb játszóterét, és elkészült a Komáromi Csillagerőd tejes körűen megújított épülete is.

A Millennium Háza felújításáról készült videót itt láthatod, a bejárásról szóló korábbi hírünket itt olvashatod.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa (SANAA) interjú a Liget és a Galéria kapcsán

Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa (SANAA) interjú a Liget és a Galéria kapcsán

Irimiás Balázs decemberben kérdezte az építészeket. 

THE VEDDEL EMBASSY

THE VEDDEL EMBASSY

Representing Germany - within the context of Performing Architecture, a programme of Goethe-Institut on the occasion of La Biennale di Venezia. 

 Hónapokkal korábban készül el a Dagály Úszóaréna

Hónapokkal korábban készül el a Dagály Úszóaréna

Az eddig felhasznált anyagok mennyisége is önmagában rekordnak számít az építőiparban. (x)
\r\n 

Hirdetés