A Nemzeti Múzeum új épülete Szczecinben.

Tengerrészlet a város közepén. A szczecini Szolidaritás terén lapuló Nemzeti Múzeum új épülete próbál nem figyelmet elvonni a város történelmétől és a szomszédba költözött új építészeti ikontól, miközben éppen azáltal figyelemre méltó, hogy milyen könnyed eleganciával rejtőzködik. 

Fotó © Juliusz Sokolowski

Ezek a hullámok inkább a város anyagából gyúrt land art alkotásnak tűnnek, mint múzeumépületnek, mintha egy emlékhelyből vésett monolitot szemlélne az, aki éppen arra jár. Később talán park is lehet a területen, legalábbis a tervező KWK Promes honlapján az látható, hogy már fák nőnek a tetején.  Az utcaszintből maximum egy emeletnyire emelkedő épület helyén ezelőtt is tér volt, ezen a múzeum létrejötte sem változtatott: a kialakított forma egészében felfedezhető, a helyiek sétálhatnak, gördeszkázhatnak a lankáin – az építésziroda kiadványa a napozást ajánlja –, a felszínre tervezett texturális egyenetlenségek pedig jól jönnek, ha városnézés közben akarják megenni a heringes szendvicsüket. 

Fotó © Juliusz Sokolowski

Már önmagában szimpatikus múzeumfelfogás, hogy az épületet nem szigetelik el a város mindennapjaitól. Az intézet nem múltimádó vagy távolságtartó, ugyanakkor egyéb ok is lehet arra, hogy a Szolidaritás tere megmaradjon egyúttal térnek is: a hely fontos történelmi csomópont a város életében.  Az 1944-es bombázásokig kulturális központ volt, a legreprezentatívabb negyed, de a háborús romok eltakarítása után sok épületet nem pótoltak, hanem teret alakítottak ki. 1970-ben ezen a téren tört ki az a brutálisan elfojtott tüntetés, amikor a teret szegélyező rendőr-főkapitányság épületéből a karhatalom emberei tüzet nyitottak a tüntetőkre, aminek a következtében 16 ember meghalt (Grudzień 1970). Az áldozatokra emlékezve emelte a város 2005-ben ezen a helyen a Szabadság Angyala című emlékművet (szobrász: Czesław Dźwigaj), melyet a múzeum építésének befejeztével vissza is tettek eredeti helyére.  A Szolidaritás tere fizikailag üres volt, funkciója nem volt más, mint az emlékezés.

Fotó © Juliusz Sokolowski

A kezdeményezés, hogy itt alakítsák ki a Nemzeti Múzeum (Muzeum Narodowe w Szczecinie) Párbeszéd Centrumát az eddigi szerepét megtartja, de egyben bővíti is. Azáltal, hogy a múzeum konkrétan a tér alá került, megőrzi a történelmi események igazi színhelyét, mondhatni ez a kiállítás első eleme. Ugyanakkor a felszín kőlapokból kialakított lágy hullámai vagy lankái jelzik, hogy ez a hely tovább már nem beépíthető, mert ez az emlékezés számára fenntartott hely.
Egy másik ok, amiért az épület saját esztétikája helyett a környezetére helyezi a hangsúlyt az, hogy a már említett főkapitányság és a szomszédos Szent Péter és Pál templom mellé 2014-ben, a lebombázott Konzerthaus helyére az új Filharmónia került (tervező: Estudio Barozzi Veiga; OCTOGON 2015/2), mely 2015-ben elnyerte a Mies van der Rohe-díjat. Az új Filharmónia épülete befejezésének pillanatától – a sokak szerint koronához hasonlító formájával – Szczecin uralkodó építészeti látványa és legnagyobb kulturális központja lett. A Párbeszéd Centrumának legmagasabb pontja által kijelölt bejáratok ezek felé a meghatározó épületek felé nyitják meg a múzeumot. A tervezők, idézve őket: „alázatosan a hely történetére és a közeli új építészeti ikonra” koncentráltak. Voltaképpen ez is egy kortárs, múzeumszerű gesztus: a történelmi helyszínekre és a megőrzendő értékekre irányítja a közönség figyelmét önmaga helyett. A korábbi építészet előtt sem idegen természetesen, hogy „elismerésüket fejezzék ki” a környezetük iránt. A 20. század elején épült neogótikus rendőrkapitányság tervezői félhomlokzatnyi méretre felnagyított motívumokat emeltek át a szomszédos templom mintái közül, és egy ahhoz hasonló stílusú és hasonlóan tekintélyes épületet alkottak. Ezzel szemben a Párbeszéd Centrum a maga szerénységével irányítja a látogatók figyelmét az épített környezetre.

Fotó © Juliusz Sokolowski

A hullámok tiszta geometriáját nem törik meg a bejárati nyíláskeretek. Három bejárata közül kettő a megemelt sarokrészeken helyezkedik el, egy pedig a tetejéről indítva, lépcsővel vezet le a kiállítótérbe. Mindegyik bejáratot elforgatható betontáblákból alakították ki, amik fokozatosan nyílnak és csukódnak, zárt állapotban pedig, mint titkos ajtók simulnak a burkolatba. A hullámzó felszín felől közelítve a fekete falakkal körített kiállítótérbe vezetnek a lépcsők, a sötétségbe alámerülve Szczecin háború utáni történelméről tájékozódhat a látogató: a felszín alatt végtelen teret imitáló kiállítás a város történetét egyrészt faktuális alapokon mutatja be, másrészt pedig művészek értelmezésében, jóval a megnyitás előtt és direkt ide készült alkotásokat is egybegyűjtve.

Vezető tervezők: KWK Promes: Robert Konieczny, Michał Lisiński, Dorota Żurek, Katarzyna Furgalińska
Közreműködő építészek: Aleksandra Stolecka, Piotr Tokarski, Adam Radzimski, Joanna Biedna, Magdalena Adamczak 
Generálkivitelezés: Skanska
Megrendelő: Szczecini Nemzeti Múzeum (Muzeum Narodowe w Szczecinie)
Bruttó összterület: 1628 m2
Felhasználható terület: 2117 m2
Kiállítási terület: 960 m2
Pályázat éve: 2009
Tervezés ideje: 2010-2011
Építés ideje: 2012 január-2016 február

 

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 127 - 2016/3. lapszámában

A lapszám tartalmából:

Library and Learning Centre - Zaha Hadid, Szczecin Nemzeti Múzeum, Bem Park villapark, MOME Műhelyház


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Kengo Kuma gránitköve egy múzeumot takar

Kengo Kuma gránitköve egy múzeumot takar

És egy olyan könyvtárt, ami színházzá alakítható.

Az IKEA 250 négyzetméteren tanítja az embereket fenntarthatóságra és bútorszerelésre

Az IKEA 250 négyzetméteren tanítja az embereket fenntarthatóságra és bútorszerelésre

Mert a jövő designja is a fenntarthatóságról fog szólni.

A múzeum, ahová kiállítási tárgyakkal érkezünk

A múzeum, ahová kiállítási tárgyakkal érkezünk

Az új Közlekedési Múzeum épületére kiírt nemzetközi tervpályázat nyertes pályaműve.

Hirdetés