Mint egy széljegyzet. - Október második felében nyitotta meg kapuit Párizs új kortárs művészeti fellegvára, a Louis Vuitton Alapítvány székháza. A Párizs nyugati részén, a Bois de Boulogne-ban felépült székház évtizedes előkészítő munka után jöhetett létre. 

Szöveg: Matúz Melinda
Építész: Frank Gehry
Fotó: Iwan Baan/ Fundation Louis Vuitton

A divatház művészeti, kulturális és oktatási programjának állandó keretet biztosító alapítvány létrehozásának az ötlete már 1990-ben felmerült, ezekben az években döntöttek a helyszínről és a tervező személye is elég egyértelműnek tűnt azután, hogy Bernard Arnault, a divatház vezérigazgatója 2001-ben látogatást tett az akkor éppen teljes pompájában tündöklő bilbaói Guggenheim Múzeumban. Arnault lenyűgözőnek találta Frank Gehry múzeumát és azt vizionálta, hogy utópisztikusnak tűnő álmát az alapítvány megvalósításáról egy olyan erejű épülettel lehet beteljesíteni, amilyet csakis Gehry tud megalkotni.

fotó © Iwan Baan/ Fundation Louis Vuitton

fotó © Iwan Baan/ Fundation Louis Vuitton

fotó © Iwan Baan/ Fundation Louis Vuitton
 
Az épület tervezése valójában már javában folyt, mire 2006-ban végül az alapítvány létrejött, az épület megvalósítása azonban még ezután is elhúzódott egészen 2014-ig. A Gehryre jellemző építészeti nyelvezet szinte minden eszközét felvonultató design talán leginkább egy óriási, díszletszerű üvegvitorlásra hasonlít. Gehry szerint egy állandó mozgásban lévő efemerális szerkezet a ház, amely játszik a körülötte lévő környezettel, a fényekkel és egyben elbűvöli szemlélőjét. 

fotó © Iwan Baan/ Fundation Louis Vuitton

Arnault szerint egy felettébb költséges szobor, amely nemcsak gyönyörködteti közönségét, de tökéletesen alkalmas arra is, hogy a Louis Vuitton Alapítvány szándékait közvetítse a külvilág felé. Az épülettel az alapítvány határozott szándéka, hogy maradandó jelképévé váljék a kortárs művészeteknek és a divatház kultúráért tett erőfeszítéseinek. Egy építészeti landmark, amely a műfaj kritériumainak megfelelően innovatív technológiákra épül, fizikai megjelenésében figyelemfelkeltő, megosztó, építészeti arculata karakteres, ha úgy akarjuk egyedülálló. Az épület feltűnése Párizs térképén talán azért furcsállható mégis egy kicsit, mert időközben a világ e részén az építészeti landmarkokhoz és nagy költségvetésű kulturális beruházásokhoz való viszonyulás meglehetősen átformálódott. A XX. század végéhez képest mostanra tudni lehet, hogy az ilyen beruházásokba vetett hit és energiák nem minden esetben hozzák meg eredményüket. De ez nem más talán, mint egy széljegyzet az elmúlt évtizedek épített környezetét meghatározóan formáló, kiváló Frank Gehry önbizalmának margójára. 

fotó © Iwan Baan/ Fundation Louis Vuitton

fotó © Iwan Baan/ Fundation Louis Vuitton

fotó © Iwan Baan/ Fundation Louis Vuitton

A 11 000 m2-es alapterületű épület 11 galériát, egy 350 férőhelyes előadótermet, könyvtárat, kutatótereket és persze az alapítványhoz tartozó adminisztrációs irodákat foglalja magába. Ideális esetben meggyőző példája lehet annak, hogyan lehet a kortárs művészetet és kultúrát fogyasztható módon minél szélesebb rétegekhez eljuttatni.

A szöveg nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2014/8. -as számában.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Elkezdődött az új berlini modern művészeti múzeum építése

Elkezdődött az új berlini modern művészeti múzeum építése

Új múzeumot kezdtek építeni Berlinben a modern képzőművészet számára.

A múzeum, ahová kiállítási tárgyakkal érkezünk

A múzeum, ahová kiállítási tárgyakkal érkezünk

Az új Közlekedési Múzeum épületére kiírt nemzetközi tervpályázat nyertes pályaműve.

Megfagyott dinamizmus

Megfagyott dinamizmus

A stuttgarti Porsche és Mercedes-Benz múzeumépületének összehasonlítása.

Hirdetés