Útiterv a jövőbe

Elkészült az első EU szintű útiterv a klímasemleges épületekért és építőiparért.

Május 24-én a World Green Building Council bemutatta az első olyan uniós szintű szakpolitikai útitervet, amely az épületek és az építési folyamatok teljes életciklusra vonatkozó dekarbonizációjának felgyorsításával foglalkozik.

„Az épített környezet felelős Európa karbonkibocsátásának több mint egyharmadáért. Ezeknek a kibocsátásoknak a megszüntetése azt jelenti, hogy egyszerre kell foglalkozunk az épületek energiahatékonyságával és az anyagellátási lánc karbonsemlegesítésével, amelyre az ágazat támaszkodik" – mondta Cristina Gamboa, a WorldGBC ügyvezető igazgatója.


Hogyan ösztönzi az útiterv az uniós szakpolitikai fellépést?

Az anyag javaslatcsomag az uniós politikai döntéshozók számára mind az épületek üzemeltetéséből, mind pedig az anyagokból és az építési folyamatból származó karbonkibocsátások együttes hatására vonatkozóan.

Európa épületállományának nagy része elöregedett és nem energiahatékony. Az Európai Bizottság is elismerte, hogy a felújítási arányt legalább meg kell duplázni a 2050-es EU-s klímacélok elérése érdekében. A WorldGBC útiterve kiemeli, hogy sürgősen ambiciózusabb szakpolitika és pénzügyi támogatás szükséges az ingatlanok energiahatékony korszerűsítésének lehetővé tételéhez. A javaslatcsomag számos ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan juttassa érvényre az uniós stratégia a kibocsátások számítását és szabályozását az épületek teljes életciklusára vonatkozóan, valamint olyan intézkedéseket, amelyek az építőanyagok körforgását javítják.

Ha nem sikerül az életciklus szemléletet érvényesíteni, az valószínűleg Európa fennmaradó kibocsátási költségvetésének megtizedelését fogja jelenteni, és nagyban megnehezíti az EU Zöld Megállapodás (Green Deal) 2050-re kitűzött klímasemlegességi, és a COP26-on a döntéshozók által elfogadott célok elérését.



 

Négy stratégiai útvonal az EU épített környezetének karbonsemlegesítéséhez

Az útiterv 2050-ig készült, és mérföldköveket jelöl ki arra vonatkozóan, hogy az építőipart érintő kulcsfontosságú uniós célkitűzéseket és szabályozásokat hogyan kell idővel szigorítani. A jelentés négy fő út mentén mutat irányt: építési szabályozás, hulladék és körforgás, fenntartható beszerzés és fenntartható finanszírozás.

Az útmutatás jellemzője a többszintű kormányzási megközelítés. Az uniós, a nemzeti és a regionális szakpolitika az építőipar további kulcsszereplőivel való hatékony együttműködésben tudja csak a céljait elérni, így az ütemterv meghatározza, hogyan támogathatják a vállalatok az ütemterv végrehajtását.

Barta Zsombor, a HuGBC elnöke is üdvözölte – a HuGBC által is támogatott – EU Policy Roadmap megszületését, amelyről elmondta:

„Európa zöld jövője a tét és ezért közös cselekvési tervre van szükségünk. Ebben hatalmas előrelépés a most elkészült útiterv, mely az épületek teljes életciklusát figyelembe véve gondolkozik és javasol lépéseket a fenntartható jövőért. Az építőipar szereplőinek itthon és nemzetközi szinten is tisztában kell lenniük az iparágunk terheltségével és azzal, hogy ha ebben a szektorban változtatni kell az eddigi gyakorlatainkon. A HuGBC jelenleg keresi a forrásokat, hogy rövid időn belül elkészülhessen Magyarország hasonló útiterve is.”

Az EU Policy Roadmap a #BuildingLife nemzetközi projekt keretében valósult meg, mellette 10 európai ország is bemutatta vagy a közeljövőben elkészíti ezt a tervet.

A teljes útiterv letölthető innen.

 

Forrás: sajtóanyag

 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Ilyen lesz a Testnevelési Egyetem új kampusza

Ilyen lesz a Testnevelési Egyetem új kampusza

A tömbben egyebek mellett helyet kap egy 50 m-es fedett uszoda, atlétikacsarnok, tornacsarnok és lőtér, valamint megújul a történeti kert is. 

Egy hónapja még forgattak a felrobbantott csepeli toronyban

Egy hónapja még forgattak a felrobbantott csepeli toronyban

Az 57 méteres toronyházat csütörtökön robbantották fel.

Hogyan kapcsolható össze a játékelmélet és a design szerepének kutatása?

Hogyan kapcsolható össze a játékelmélet és a design szerepének kutatása?

Egyebek mellett erre keresi a választ Zalavári József második, Design játékok. A forma tervezésének játékai és játszmái című könyvében. 

Hirdetés