Scheer Sándor a Világgazdaságnak adott interjút.
Az építőipar kollektív feladata az akár 10-15 százalékos árcsökkentés, a járvány miatt hezitáló ingatlanberuházók meggyőzése érdekében – mondta a Világgazdaságnak Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-társtulajdonosa. Beszélt a rozsdaövezeti fejlesztésekről, a stabilizálódó forintárfolyam hatásáról és a külföldről hazatérő szakmunkásokról is.
Scheer Sándor az interjú elején kifejtette, hogy a koronavírus-járvány második hulláma nélkül is jöhet egy mélypont 2020 negyedik, illetve 2021 első negyedévében, ha már nem érkeznek be újabb munkák. Éppen ezért szerinte az építőiparnak árat kell csökkentenie, ami kollektív feladat: az építőanyag gyártóknak és –forgalmazóknak ugyanúgy partnernek kell lenniük, mint a szak– és generálkivitelező cégeknek. Mint kifejtette:
„Erre azért van szükség, hogy helyzetbe hozzuk a hezitáló beruházókat. (...) Ennek szellemében az utóbbi hónapokban a Marketnél is jóval visszafogottabban áraztak, akár 10-15 százalékkal alacsonyabb ajánlatokat téve.”
Korábban a GDP 9-10 százalékát is adta az építőipar, ma 5-6 százalék ez az arány. (...) Scheer Sándor azt szeretné, hogy a korábbi szintre kerüljön az ágazat nemzetgazdasági súlya.
A rozsdaövezeti fejlesztésekről elmondta: nem túl szerencsés, hogy a lakásáfa újbóli 27 százalékra emelése után tört ki a járvány, de ezek a fejlesztések várhatóan segíteni fognak ezen. A barnaövezeti beruházások a városok minél logikusabb fejlesztését is segítik, hiszen eleve rehabilitálandó területeken kap kedvezményt a beruházó.
Beszélt a 360 forint feletti euróárfolyamról is, ami korábban heves vitákat okozott a magas importarányú alapanyagbeszerzés terén, de a jelek szerint a 350 alatti jegyzéssel megnyugodott a piac: „Sok csata zajlott a háttérben a beszállítókkal, forgalmazókkal az árfolyam miatt, de időközben konszolidálódott a helyzet, visszatért minden a régi kerékvágásba.”
A korábban feszítő munkaerőhiányról kifejtette, hogy azt részben az oldotta meg, hogy a járvány alatt sokan hazajöttek külföldről, főleg Ausztriából, Németországból és Nagy-Britanniából. De speciális volt az ukrán munkavállalók helyzete is, a többségük ugyanis úgy döntött, inkább Magyarországon vészeli át a Covid-időszakot a munka és a biztos megélhetés miatt.
Elárulta azt is, hogy egy második körös részvételt fontolgatnak a Növekedési Kötvényprogramban (NKP). A cél nyugat-európai mintára a beruházói láb kiépítése, hogy pár év múlva a munkáik 30-50 százalékát már saját maguknak végezzék.
A teljes interjú a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
