Hirdetés

Évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítása kellene, hogy elérjük a klímasemlegességet 2050-re.

Hirdetés

Évi 100-130 ezer lakóépület energetikai (mély)felújítására lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország valóban elérje 2050-ig a törvénybe foglalt klímasemlegességet. Bár felújítások eddig is voltak, és folyamatosan zajlanak, ezek többsége egyáltalán nem, vagy nem megfelelően vesz figyelembe energiahatékonysági szempontokat – írja a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI).

A nem megfelelő felújítások klímaszempontból többet ártanak, mint használnak: ha valaki rosszul szigeteli a házát, annál nemhogy megtakarítás nem keletkezik, de még extra költségei is lesznek, a következő felújításig pedig valószínűleg még évtizedek fognak eltelni. Ezzel áll elő az úgynevezett lock-in hatás, amikor rosszul megtervezett felújításokkal további évekre elavult, energiamegtakarítást és kibocsátáscsökkentést nem eredményező helyzetet konzerválunk.

Csak az elmúlt öt évben, 2016 és 2020 között nagyságrendileg 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással.

A jelenlegi szabályozás nem köti energiahatékonysági feltételhez az állami támogatásokat, pedig az energiahatékonysági szempontokat jutalmazó-ösztönző megoldás korábban a CSOK-nál is létezett.

Miért volna fontos felújítani?

Magyarországon a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók: a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint a lakóingatlanok az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékát fogyasztják, és ezzel párhuzamosan a CO2-kibocsátás 36 százalékát adják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. Magyarország célja a klímasemlegesség elérése 2050-ig, márpedig ez nem sikerülhet energiahatékonysági felújítások (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés) nélkül. Innen jön tehát az adat: évente 100-130 ezer otthon energetikai (mély)felújítására lenne szükség.

 Fotó: Sander de Vos / Unsplash

Összesen négymillió lakás van Magyarországon, a háromnegyedük 1980 előtt épült. Ebben az időben az építkezéseknél az energiahatékonyság még egyáltalán nem volt szempont, és törvényileg sem volt elvárás. Manapság egyre több felújított épületet látunk, de azt, hogy energetikai szempontból valójában milyen állapotban vannak a hazai lakások és házak, ránézésre elég nehéz megmondani – írja a MEHI.

A szöveg kitér az energetikai tanúsítványokra, és megállapítja, hogy „Magyarországon a lakóépületek átlagos osztályzata az energiatanúsítványok alapján FF (...) sőt más számítások szerint a súlyozott átlag a HH kategóriába esik.” Vagyis egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását legalább a felére lehetne/kellene csökkenteni.

Nem mindegy, hogyan újítunk fel

Még a kutatók is meglepődtek a MEHI tavaly őszi reprezentatív lakossági felmérésének eredményén: majd kétszer annyi energetikai felújítás történt, mint várták. Aztán a részletekben elmélyülve látták, hogy az elsődleges cél az esetek zömében nem az energiahatékonyság javítása volt; a felújítások döntő részéhez nem készült energetikai terv; a felújításoknál elért energiamegtakarítás messze elmarad a lehetőségektől; a mélyfelújítástól messze vagyunk.

A cikk a fenti megállapításokat külön-külön is részletezi, többek közt megállapítva, hogy a felújítások száma a váratlan, eseti meghibásodások javítása miatt ugrott meg. Szinte sokkoló, hogy a felújítók 76 százaléka nem készít energetikai tervet. Pedig a terv arra is jó lenne, hogy ha nincs anyagi forrás mélyfelújításhoz (hőszigetelés, nyílászárócsere és fűtéskorszerűsítés), akkor annak elemei több ütemben is megvalósíthatóak lennének. Mivel ettől nagyon messze vagyunk, így persze a mélyfelújításban rejlő potenciált sem használjuk ki – holott azzal „50-60 százalékos, extrém esetben akár 80 százalékos energiamegtakarítás is elérhető”.

Fotó: Craig Hall / Unsplash

Márpedig újabb (mély)felújítás aligha lesz a(z így) felújított épületek döntő többségében, azaz tartósítjuk a magasabb rezsit, és országosan is elesünk az energiamegtakarítási és kibocsátás-csökkentési lehetőségtől.

A felmérés alapján 2016-2020 között országos szinten mintegy 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, de ennek csak fele eredményezett érdemi energiamegtakarítást, vagyis csak ebben az időszakban ezer milliárd forintos nagyságrendű volt az így kidobott pénz.

A tanulmány kiemeli az otthonfelújítási támogatást és a többi állami ösztönzőt, megjegyezve, hogy ezek „nem tartalmaznak semmilyen energiahatékonysági elvárást, így félő, hogy a támogatások döntő része konyhabútorra, csempézésre vagy festésre fog elmenni.”

Mindezekkel együtt a végkicsengés nem teljesen borúlátó, amennyiben vannak „elavult házaink, felújításra hajlandó embereink, és most már pályázható pénz is”. Már csak a felújítást tervezőket kell a mélyfelújítás irányába terelni, amiben a kimondottan energiahatékonysági célú támogatás segíthetne, esetleg más hasonló ösztönző.

De akár a tudatosság is segít: egy átgondolt, szakmailag megfelelő tervvel egészségesebb, komfortosabb, jóval kevesebb energiát fogyasztó otthonunk lehet, és hát mi más is volna a végcél? Ja, igen: az új konyhabútor – ami pedig idővel összejönne az alacsonyabb rezsinek köszönhetően, kánikula idején pedig duplán örülhetnénk, mert hozzájárultunk a felmelegedés elleni védekezéshez, és a jól szigetelt lakásunkban a hőség sem annyira elviselhetetlen.  

A teljes cikk a MEHI.hu oldalán.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Felújították Oroszország legrégebbi moziját

Felújították Oroszország legrégebbi moziját

A moszkvai Hudozsesztvennij mozi felújítása több mint öt évig tartott.

Ohtake By Roca: pultra ültethető mosdó, ami felülmúlja a képzeletet

Ohtake By Roca: pultra ültethető mosdó, ami felülmúlja a képzeletet

A mosdótálak, melyek életre kelnek, és személyiséget adnak minden fürdőszobának.

A BKK várja a végső árajánlatokat a Lánchíd felújítására

A BKK várja a végső árajánlatokat a Lánchíd felújítására

Az ajánlatokat 2020. december 15-ig várja a társaság. 

Hirdetés