A klímaváltozás miatt az emberiség kihívások előtt áll, mit jelent mindez az építészetben?

A klímaváltozás az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb környezeti-társadalmi kérdésévé vált, így 2019-ben is létfontosságú kihívások állnak az emberiség előtt. Az építőiparnak kiemelt felelőssége van a kérdésben, a világ széndioxid-kibocsátásának 23 százaléka ebből az iparágból származik. A Paulinyi-Reith & Partners szakemberei összegyűjtötték 2019 legfontosabb környezettudatos építészeti trendjeit, melyek az építőipar oldaláról támogathatják a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Az ENSZ által kitűzött Fenntartható Fejlődési Célok (UNESCO SDG) tizenhét cselekvési területe közül a tizenegyedik a Fenntartható városok és Közösségek. Ennek céljain túl számos másik területhez is kapcsolódik az építőipar, ezért sürgető, hogy az iparág szereplői elköteleződjenek az érintett területeken való aktív fellépés mellett. 2018-ban egyre áthatóbbá váltak a trendek, amelyek egyaránt figyelembe veszik az építőipar környezetre és emberekre gyakorolt hatását, és innovatív technológiák, valamint építészeti megoldások segítségével reagálnak ezekre. A zöld építészeti megoldások 2019-ben még nagyobb hangsúlyt kapnak, melyet az iparág szakértőin túl a kapcsolódó új jogszabályok és az átalakuló megrendelői igények is erősítenek majd. A világszerte megjelenő építészeti trendeket öt fő kategóriába lehet besorolni, de céljaik azonosak: az élhető, fenntartható környezet kialakítása.


Fenntartható megoldások

Az Európai Bizottság 2011-es szakmai elemzése szerint Európa energiafelhasználásának közel 40 százalékát az épületek teszik ki, míg a széndioxid-kibocsátás 36 százalékáért az épített környezet a felelős. Az ökológiai terhek csökkentésének érdekében a nemzetközi és a helyi szabályozások is nagyobb fenntarthatóság irányába mutató követelményeket határoznak meg: az energiahatékonyságról szóló európai uniós irányelv szerint 2020. december 31-ét követően már csak közel nulla nettó energiaigényű épület építhető. Az Európai Unió tagállamaiban idén januártól minden frissen használatba vett középületnek, 2021-től pedig minden új épületnek meg kell felelnie ezen előírásoknak.

„A közel nulla energiaigény azt jelenti, hogy az épület energetikai szempontból közel önfenntartó módon képes működni. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, megújuló energiaforrásokra és innovatív technológiai megoldásokra van szükség, olyan berendezésekre, amelyek az épület hőmérsékletét, fényviszonyait az épület használatának függvényében képesek szabályozni. Az épület energiaigényének csökkentése ugyanakkor nagy mértékben segíthető építészeti eszközökkel is, mint például a tájolás, vagy a tömegalakítás.” - magyarázta Dr. Reith András, a Paulinyi-Reith & Partners fenntarthatóságért felelős igazgatója.


Innovatív technológiák

Mára mindennapossá váltak az okos városok technológiai megoldásai. 2018-ban ezek a műszaki megoldások beköltöztek a lakásba is: a smart otthonok már nemcsak a futurisztikus luxusapartmanok sajátosságai, hanem tömegek számára elérhető rendszerek, amit a terület rohamos növekedése is jól mutat: az Egyesült Államokban évente 22%-os növekedést jósolnak az iparágnak a Forbes 2018-as elemzése szerint. Szerepük egyformán fontos lesz a közeljövőben épülő lakó-, iroda- vagy középületeknél is, hiszen amellett, hogy kényelmesebbé teszik életünket, hozzájárulnak az átláthatóbb és tudatosabb energiahasználathoz is. Nem véletlen, hogy a PropTech megoldások az ingatlanfejlesztők és üzemeltetők körében hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.

Az okos technológiák az épületek használatának elemzése szempontjából is meghatározóak. A kapott adatoknak a tervezési folyamatban is kiemelt szerepük van, hogy fenntartható, gazdaságosan üzemeltethető épületek jöjjenek létre. A smart megoldások szélesebb körű elterjedése miatt egyre több információ áll a szakértők rendelkezésére. A technológiai trendre jó példa a Paulinyi-Reith & Partners által a Skanska számára tervezett Nordic Light irodakomplexum, amit a tervezők energiahatékony hűtési és fűtési rendszerekkel láttak el. Az épület 2016-ban elnyerte ‘Az Év Legzöldebb Fejlesztése’ díjat az Év Irodája versenyen, és a CIJ Awards 2016 ‘Az év leginnovatívabb zöldépület fejlesztése’ díjjal is kitüntették. Harmadik, idén megvalósuló fázisának tervezésekor az első két épületrész használatából származó adatokat is felhasználták annak érdekében, hogy a ház energiahatékony és környezetkímélő legyen.


Alkalmazkodóképes épületek

Az új épületeknél mára egyre fontosabb kérdés a klímaváltozás miatt megváltozó időjárási körülményekhez való alkalmazkodás képessége. A világ számos pontján eddig soha nem látott áradásokkal, viharokkal és más természeti katasztrófákkal kell szembenézniük az embereknek, így megnőtt az igény az olyan épületekre és városfejlesztésekre, amelyek képesek ezeknek ellenállni. A dán Bjarke Ingels Group építészei a Sandy hurrikán pusztítása után egy olyan városfejlesztési javaslattal álltak elő, ami védelmi rendszert nyújt Manhattan szigete számára az egyre gyakoribb viharokkal szemben, egyúttal a helyi közösségnek is hasznosak társadalmi és környezeti szempontból egyaránt. Ahelyett, hogy az árteret fallal választották volna el a várostól, a helyi közösségekhez kötődő funkciókkal ellátott építményeket terveztek, amelyek áradás esetén védelmi szerepet kapnak. Egyre fontosabbá válik az is, hogy az épületek a gyorsan fejlődő technológiák hatására átalakuló felhasználói igényekhez is alkalmazkodni tudjanak.

“Az építészek számára az egyik legalapvetőbb kihívás, hogy a jövő generációinak is megfelelő épületeket tervezzenek, amelyek olyan igényeket is képesek ellátni, amiket ma még el sem tudunk képzelni. Olyan épületek tervezésére van szükség, amelyek jövőbiztosak, ehhez az szükséges, hogy tisztában legyünk az előttünk álló társadalmi, technológiai, környezeti kihívásokkal. A jó design mindezt figyelembe véve képes eleget tenni a megrendelői igényeknek” – emelte ki Dr. Paulinyi Gergely, a P-RP elnök-vezérigazgatója.


Egészség, jóllét       

A városi életforma együtt jár azzal, hogy az ember napjának 90%-át a négy fal között tölti, az épületben eltöltött idő nagy hatással van az ott élő vagy azt használó emberek közérzetére és egészségi állapotára. Éppen ezért az egészségre és jóllétre való törekvés is egyre fontosabbá válik egy épület tervezési folyamata során. A Harvard Egyetem kutatói által 2015-ben végzett “A környezettudatos épületek hatása a kognitív működésre” (The impact of green buildings on cognitive function) című tanulmány szerint a munkavállalók teljesítménye jóval magasabb, ha jó minőségű a levegő a munkahelyükön. A munkáltatók és befektetők körében ezért világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a megfelelő környezet kialakítása, ami megfigyelhető a hazánkban a következő években elkészülő irodaépületeknél is. Az egyre népszerűbb biofília elve is ide kapcsolható, ami a természetet kívánja közelebb hozni a városi emberhez, természetes anyagok, nagyléptékű zöldfelületek, természetes fényforrások segítségével. Építészeti eszközökkel elérhető, hogy az épület használóinak elegendő mennyiségű természetes fény, megfelelő minőségű levegő álljon rendelkezésére, amely kimondottan fontos lehet például irodaépületek esetében.

Az Újbudán a Paulinyi-Reith & Partners tervei alapján épülő nagyszabású irodakomplexum, a Futureal által fejlesztett Budapest ONE esetében a tervezőknek szimulációk segítségével sikerült elérniük, hogy az épület belső tereiben a lehető legoptimálisabb természetes megvilágítás legyen. Ehhez a tájolás mellett a nagyméretű üveg homlokzati elemek is hozzájárulnak, amelyek káprázatmentesen engedik be a fényt az épületbe, ezzel ideális munkakörnyezetet teremtve. Áramlástani vizsgálatok eredményeire alapozott épület-kialakítással sikerült az épületben a levegő minőségét természetes szellőzéssel javítani. A nagy zöldfelületekkel ellátott belső udvar nemcsak az épületben dolgozók, de a környékbeliek számára is kellemes kikapcsolódást nyújt majd, közelebb hozva a természetet a városi mindennapokhoz. Az épület használóinak jó közérzetét és egészségi állapotát a zajvédelmi megoldások is elősegítik. A Budapest ONE a BREEAM épületminősítésre való törekvése mellett a fenntarthatóságot elsősorban a felhasználók szempontjából szem előtt tartó WELL épületminősítési rendszer platina előminősítésével rendelkezik.
 

Épületminősítési rendszerek

A különböző építészeti megoldások közül van, ami egyszerűen mérhető számokban, mint például a károsanyag-kibocsátás mértéke. A jó közérzetet és az egészséges munkahelyet ezzel szemben nehezebb számszerűsíteni. Az utóbbiban játszanak fontos szerepet a világszerte egyre népszerűbb épületminősítési rendszerek, a WELL, a BREEAM vagy a LEED minősítés, melyek különböző élhetőségi szempontok szerint sorolják be az egyes épületeket. A megváltozott jogszabályok és az egyre tudatosabb felhasználói igények hatására a minősítési rendszereknek megfeleltethető épületek száma is nőni fog, amit jól mutat a HuGBC, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének oldalán található egyre növekvő adatbázis a minősített magyar épületekről.

2019 egyik legújabb fejleménye, hogy az Európai Bizottság is aktívan fellép az építőipar, az épített környezet minőségének javításáért, és a fejlesztési és tesztfázis után útjára indította a Level(s) rendszert, amely egyszerűen értelmezhető indikátorok segítségével, ingyenesen lehetővé teszi az épületek környezetre és egészségre gyakorolt hatásainak megítélését, ezzel is elősegítve az építőipar becsatornázását a körkörös gazdaság rendszerébe. A fenti trendek 2019-ben még tovább fognak erősödni, ezzel egyidejűleg a környezettudatos gondolkodásmód is sokak számára fontosabbá válik, ahogy egyre többen szembesülnek a klímaváltozás okozta problémákkal.
 

“Az építőiparban mutatkozó trendek is azt mutatják, hogy olyan épületekre van igény, amelyek energiahatékony és környezetkímélő módon képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, felhasználva a legkorszerűbb technológiai innovációk nyújtotta lehetőségeket” – összegezte a témát Dr. Paulinyi Gergely.

 

 




Ha tetszett a cikk, és szeretne előfizetni magazinunkra, itt teheti meg.

Kapcsolódó cikkek

Épül a főváros első okosplázája

Épül a főváros első okosplázája

Letették Buda legnagyobb bevásárlóközpontjának alapkövét.

A MITTE Communications lett a Paulinyi - Reith & Partners marketingügynöksége

A MITTE Communications lett a Paulinyi - Reith & Partners marketingügynöksége

A MITTE Communications integrált kommunikációs ügynökség lett a Paulinyi-Reith & Partners marketing vezetésért, illetve operatív marketing és kommunikációs feladatokért is felelős partnere. 

30 év után nevet és arculatot váltott a fenntartható építészet vezető hazai cégcsoportja

30 év után nevet és arculatot váltott a fenntartható építészet vezető hazai cégcsoportja

Paulinyi-Reith & Partnersként folytatja a Mérték Group

Hirdetés