A Paradigma Ariadné társalapítója, Molnár Szabolcs a Stadionoktól az Erzsébet hídig sétálva érzékeltette a 4000 méter hosszú ház hatalmas léptékét.

A november közepén, 88 éves korában meghalt Zalotay Elemér a magyar vízionárius építészet legkiemelkedőbb alakja volt. Az életműve meghatározó munkája volt a Szalagház-koncepció, amely végül sosem valósult meg, ám heves vitákat generált, és mint terv rendre újabb és újabb formákat öltött. A Paradigma Ariadné egyik alapítója, Molnár Szabolcs végigsétált a Stadionok állomástól az Erzsébet híd pesti hídfőjéig, így érzékeltetve a leghosszabb Szalagház-terv hatalmas léptékét.

2017-ben a Collegium Hungaricum Berlinben rendezte meg Kovács Dániel és a Paradigma Ariadné második közös fórumát. A Translations of Modernism keretében közép- és kelet-európai kutatók gyűltek össze, hogy megosszák egymással a régió szocialista modern örökségének történeteit. A fórum célja az volt, hogy láthatóvá váljon, hogy a volt szocialista nemzetek milyen különböző módokon kezelik az egyébként a világon mindenhol problémás örökséget: a modernista épületeket. A 2017-es fórum Utópiák és valóságok címmel jött létre, hogy összevesse ezekben az országokban létrejött vízionárius elképzeléseket a megvalósult építészet eredményeivel.

Ehhez kapcsolódóan készült el a Paradigma Ariadné videoinstallációja, amely a magyar vízionárius építészet legkiemelkedőbb alakját, Zalotay Elemért helyezte a középpontba, valamint az ő ambiciózus tervét, a Szalagházat. A Szalagház 1965-ben került nyilvánosság elé, és a kor lakhatási problémáira nyújtott radikális megoldás volt Zalotayhoz méltóan kirajzolt részletezettségű tervlapokra szerkesztve.

Hogy pontosan milyen hosszúnak képzelte Zalotay a szalagházat, arról több adat is van (illetve magát a koncepciót is folyamatosan formálta, variálta egész pályafutása során), és ezek közül a leghosszabb egy 4000 méteres, közel 40 emeletes verzió, amely épületet a tervező a Duna mentén képzelt el.

Terve nem talált befogadó közönségre a szakma képviselői részéről, az akkor már tervhivatali rendszerben működő szakma különös bolondként tekintett Zalotayra, aki végül a kor sajtónyilvánosságát használta arra, hogy a terve mellett érveket sorakoztasson fel.

Ez a nyilvánosság adta meg az alapját a magyar építészet egyik legtanulságosabb vitájának kirobbanásához: A szalagház vitához. A vita végül túlnőtt Zalotay tervén, és általánosságban érintette a kor lakhatási problémáiból adódó társadalmi feszültségeket. Erről a történetről részletesen Haba Péter művészettörténész számolt be az Építész Szakkollégium szakmatörténettel foglalkozó konferenciáján.

A Paradigma Ariadné videoinstallációja ebből a történetből pusztán a Szalagház léptékére kívánt rávilágítani. Molnár Szabolcs, az iroda társalapítója végigsétált a Stadionok állomástól az Erzsébet híd pesti hídfőjéig, hogy egy budapesti séta, és a város léptékváltásának segítségével érzékelhető legyen, milyen horderejű elképzelés volt Zalotay részéről egy 4000 méteres ház papírra vetése a gondolati kereteit tekintve egyre szűkülő és sorvadó szocialista Magyarországon.

A Paradigma Ariadné ennek a 2017-es videónak a nyilvánossá tételével emlékezik a múlt héten elhunyt vízionárius modernista építészre:




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Wittgenstein egy tőmondattal helyre tette forma és funkció kapcsolatát

Wittgenstein egy tőmondattal helyre tette forma és funkció kapcsolatát

Zalavári József az új könyvéről beszélt a FUGA videójában.

Életre kelnek Budapest eltűnt épületei

Életre kelnek Budapest eltűnt épületei

Kreatív stúdió hozza vissza a főváros ikonikus helyszíneit.

Van egy igazán erős látványterved?

Van egy igazán erős látványterved?

Ha igen, és még egy sztorid is van hozzá, nevezz a One Rendering Challenge-re.

Hirdetés